Keresik egy város tolvaját

  • 2001. augusztus 23.

Publicisztika

A Fidesz-frakció vezetője és helyettese a múlt héten bejelentette, hogy a gazdasági bizottságon belül egy albizottságot kellene felállítani a Dunaferr Rt. 1996 és 2001 közötti működésének kivizsgálására, mivel szerintük a vasmű az előző vezetés alatt szocialista és szabaddemokrata kötődésű körök "pénznyerő automatája" volt. Mindezt egy olyan dokumentumra hivatkozva állították, ami a Miniszterelnöki Hivatal gondozásában látott napvilágot, egyelőre csak szűk körben. A harminc évre titkosított anyagból idézett számokat (amelyek a Dunaferr vagyonát kezelő Acél XXI. Kft. tulajdonosainak sikerdíját összegszerűsítik) a vasmű leváltott vezérigazgatója a valóságtól távol állóknak nevezte.

n A Fidesz-frakció vezetője és helyettese a múlt héten bejelentette, hogy a gazdasági bizottságon belül egy albizottságot kellene felállítani a Dunaferr Rt. 1996 és 2001 közötti működésének kivizsgálására, mivel szerintük a vasmű az előző vezetés alatt szocialista és szabaddemokrata kötődésű körök "pénznyerő automatája" volt. Mindezt egy olyan dokumentumra hivatkozva állították, ami a Miniszterelnöki Hivatal gondozásában látott napvilágot, egyelőre csak szűk körben. A harminc évre titkosított anyagból idézett számokat (amelyek a Dunaferr vagyonát kezelő Acél XXI. Kft. tulajdonosainak sikerdíját összegszerűsítik) a vasmű leváltott vezérigazgatója a valóságtól távol állóknak nevezte.

Hogy mindez ne maradjon a levegőben lógva, két nappal később a miniszterelnök azt mondta a rádióban, hogy jogász szakértői annak a lehetőségét vizsgálják: kell-e újabb büntető- vagy polgári peres eljárást kezdeményezni a Dunaferr Rt. vagyonkezelői szerződése ügyében. Azt követően persze, hogy a rendőrség bűncselekmény hiányában lezárta az ez ügyben ismeretlen tettes ellen folytatott vizsgálatot. A disznóságokról a hivatalos források mellett a saját bevallása szerint a Magyar Fórumból tudomást szerző kormányfő szavának mindenesetre volt foganatja: a feljelentő Kormányzati Ellenőrzési Hivatal azon melegében panaszt tett a nyomozó hatóságnál az eljárás megszüntetése miatt; elvégre a miniszterelnök azért (is) miniszterelnök, hogy jobban tudja.

Innentől vélhetően hivatalos lendületet kap az ügy, ami nem is meglepő annak fényében, hogy egyes ellenzéki politikusok nem szűnnek azt firtatni, vajon milyen kapcsolatban áll a Dunaferr Rt. dolomitbeszállítójával, az Orbán papa érdekeltségében lévő bányavállalattal. A kormánypárti logika szerint ha utóbbi kivizsgálására nem alakul parlamenti bizottság (ehelyett forszírozza a Fidesz az albizottságot), az vélhetően azért van, mert nem is fontos. Láttunk már ilyet: szombaton lesz három éve, hogy az elkezdődött jövő legfőbb mérnöke azt találta mondani: az előző kormány idején törvénytelenül, közpénzből, titkosszolgálati eszközökkel figyelték meg az akkori ellenzék egyes tagjait és azok hozzátartozóit. A "lufigate" néven elhíresült történetet azóta elnyelte a süllyesztő: a hosszas vajúdás után feltárt - mint kiderült, a nyilvánosan hozzáférhető cégnyilvántartásból származó - bizonyítékokkal, az egymást és önmagukat gyakorta meghazudtoló szereplőkkel, az "ügy" parlamenti vizsgálatát bonyolító bizottsággal és annak gyengeelméjű elnökével, az egész fideszes hazugságsorozattal együtt.

Amúgy mit ad isten, az 1998. augusztusi drámai bejelentés éppen arra az időre esett, amikor egyes sajtóorgánumok a Fidesz közeli macherek - mindenekelőtt Az Érinthetetlen - meredekebb lejtésű gazdasági ügyeiről írtak. A kormányfő bemondása után ezeket szép lassan kiette a szú a köztudatból, pedig a székháztörténettől az Orbán-bányákig Simicska, Tot, Schlecht, Kaya felváltva mutatta az utat.

Három évvel ezelőtt még Orbán blöffölt, ma már jó erre Rogán és Szájer is: inkább a Dunaferr előző menedzsmentjének a sikerdíjáról beszéljünk, ne az Orbán-bányákról!

De ne higgyük, hogy csupán a papa vállalkozói előmeneteléről lenne szó; a Napi Gazdaság június végén tudósított arról, hogy a Dunaferr csoport egyik cégében az rt. kisebbségbe szorult a tőkeemeléssel bekerült új tulajdonosokkal szemben. Utóbbiakban a Fideszhez közeli elemek nyüzsögnek, hogy mást ne mondjunk, például az a ferfiú, aki Várhegyi Attila államtitkár és Fidesz országos választmányi elnök vádlott-társa a politikusról elnevezett büntetőperben vagy az az ügyvéd, aki Várhegyit képviseli e perben.

Így teljes(ebb) a kép. A többi duma.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.