A Helyi Téma hetente landol postaládánkban, ha kérjük, ha nem, hozza a Magyar Posta. Mint a Magyar Narancsban korábban írtuk, Vitézy Tamás lapja a jobboldali médiabirodalom szerves része. A több mint 700 ezer példányban terjesztett hetilapcsalád küldetése „a kerületben élők hiteles tájékoztatása a lakóhelyükön történő közéleti és kulturális eseményekről”. De ha már itt vannak, országos témákkal is foglalkoznak, január 18-án például a 3. oldalon arról olvashattunk, hogy ugyan „hónapokig tarthat az elhelyezkedés, mégis sok a bizakodó álláskereső”, továbbá, hogy már kétezren tudják, kik jelentettek róluk az átkosban. E két cikk mellett az oldalon egy harmadik utal mégis leginkább arra, hogy jó irányban halad az ország, és „sok harc után, 2012-től szebb idők köszöntenek Magyarországra”. Lám, ellenünk az IMF, az EU, a szomszédok és a fél világ (aki hallott rólunk), de – így a cikk – a táltosok, az égiek velünk vannak, semmi kétség.
A neten egyébként nem tegnaptól kering a jóslat, őstörténeti blogokon vagy szélsőjobbos fórumokon régebb óta értelmezik az egyébként nem túl hosszú, 395 sornyi jövendölést. Csak semmi lacafaca: a jóslat, melyet hét rábaközi magyar bácsa avagy táltos (két asszonyember, öt férfiember) kaparintott meg 1947 táján, miután megidézték Lápkumánja táltos szellemét, előre jelzi az '53-as berlini felkelést, az '56-os magyar és a '68-as csehszlovákiai forradalmat is, bár ez ma kevésbé érdekes. A lényeg, hogy az utóbbi pár évtizedet telibe találta, és a Helyi Téma várja az értelmezéseket, melyben jelenlegi politikusainkat azonosítják be az olvasók egy-egy szereplőben: vajh ki lehet a Képíró Asszony, a Négy Folyó Városának Igaz Embere, a Vasmacskák Városának fattya vagy a Tétovázó Öreg? Utóbbi kettő esetében a fiumei születésű Kádárra, illetve Nagy Imrére tippelnék. Az ilyesfajta sorok pedig már-már bibliai ihletettségűek: „Dézsmaszedők, vámosok sanyargatják a népet.”
Hogy a dolog tudományos köntöst kapjon, és ne ámokfutásnak, ne a horoszkóp rovat szerves részének tűnjön, a lap Máté Imre „néprajzkutatót” idézi meg Lápkumánja helyett. Máté könyvet is szentelt a témának (Yotengrit I.). Most a lapnak elmondta, hogy „1956-ban Németországba költöztem, ott kaptam meg az eredeti szöveget. Bendes József juttatta el nekem, aki részt vett ezen a táltostalálkozón 1947–48 környékén”. Ám a néprajz Papp Lajosa nem helyesli, ha nem tudományosan elemzünk, s egyes műkedvelők Gyurcsányt (Paprikajancsi) vagy Orbánt (Kiskanász), esetleg Putyint (Koronázatlan cár) vélik felfedezni egy-egy szereplőben. Mert a legfontosabb, hogy a nyirkai jóslat vége határozottan pozitív, és a jobb kor már el is kezdődött. Lehetőleg máma még. És ez a lényeg.
Érdekes, hogy ezzel szemben például az ayurvedika.hu portál (amely inkább életmóddal, lelki ügyekkel foglalkozik, politikával nem) másképpen értelmezi az új kort, s véres háború képét véli felfedezni (hogy még pikánsabb legyen az ügy, Máté Yotengrit c. könyvének második kötetére hivatkozva).
Jómagam azt jövendölöm, lesz a nyirkai jóslat még érettségi tétel Hoffmann Rózsa alatt, ám a további hermeneutizálást az olvasóra bízzuk, döntse el maga, már gyilkolta-e magyar a magyart, kipusztult-e a fele nép, avagy ez már végbement, s íme, mint az utolsó strófa verseli, idéntől a zenélő tigrisnek hála minden jobbra fordul, ahogy a Helyi Téma is kiemeli:
Kettészakad a nemzet,
lángra lobban az Ország.
A lángot vér oltja.
Magyar magyart gyilkol,
de a bika hátáról is ide lőnek
a hét teve miatt.
A nép fele elpusztul.
(…)
Ekkor a MAGYAROK ISTENE őrül, állítja
a zenélő sivatagok tigrisét,
és böcsületes alkuval
visszakerül, ami visszajár.
Új kor veszi kezdetét minden égtáj felé,
YOTENGRIT, az ÕS-TENGEREK ISTENE nevében.
A JÓ SZOMSZÉDSÁG TÖRVÉNYE győzedelmeskedik.
