Jóslattal buzdít a Helyi Téma

  • Szerbhorváth György
  • 2012. január 22.

Publicisztika

A Fidesz közeli Helyi Téma készítői kimerülhettek a sikerpropagandában, úgyhogy a nyirkai jóslatot szedték elő. Semmi kétség, fentről érkezett az üzenet: idéntől új, jobb kor jő.

A Helyi Téma hetente landol postaládánkban, ha kérjük, ha nem, hozza a Magyar Posta. Mint a Magyar Narancsban korábban írtuk, Vitézy Tamás lapja a jobboldali médiabirodalom szerves része. A több mint 700 ezer példányban terjesztett hetilapcsalád küldetése „a kerületben élők hiteles tájékoztatása a lakóhelyükön történő közéleti és kulturális eseményekről”. De ha már itt vannak, országos témákkal is foglalkoznak, január 18-án például a 3. oldalon arról olvashattunk, hogy ugyan „hónapokig tarthat az elhelyezkedés, mégis sok a bizakodó álláskereső”, továbbá, hogy már kétezren tudják, kik jelentettek róluk az átkosban. E két cikk mellett az oldalon egy harmadik utal mégis leginkább arra, hogy jó irányban halad az ország, és „sok harc után, 2012-től szebb idők köszöntenek Magyarországra”. Lám, ellenünk az IMF, az EU, a szomszédok és a fél világ (aki hallott rólunk), de – így a cikk – a táltosok, az égiek velünk vannak, semmi kétség.

A neten egyébként nem tegnaptól kering a jóslat, őstörténeti blogokon vagy szélsőjobbos fórumokon régebb óta értelmezik az egyébként nem túl hosszú, 395 sornyi jövendölést. Csak semmi lacafaca: a jóslat, melyet hét rábaközi magyar bácsa avagy táltos (két asszonyember, öt férfiember) kaparintott meg 1947 táján, miután megidézték Lápkumánja táltos szellemét, előre jelzi az '53-as berlini felkelést, az '56-os magyar és a '68-as csehszlovákiai forradalmat is, bár ez ma kevésbé érdekes. A lényeg, hogy az utóbbi pár évtizedet telibe találta, és a Helyi Téma várja az értelmezéseket, melyben jelenlegi politikusainkat azonosítják be az olvasók egy-egy szereplőben: vajh ki lehet a Képíró Asszony, a Négy Folyó Városának Igaz Embere, a Vasmacskák Városának fattya vagy a Tétovázó Öreg? Utóbbi kettő esetében a fiumei születésű Kádárra, illetve Nagy Imrére tippelnék. Az ilyesfajta sorok pedig már-már bibliai ihletettségűek: „Dézsmaszedők, vámosok sanyargatják a népet.”

Hogy a dolog tudományos köntöst kapjon, és ne ámokfutásnak, ne a horoszkóp rovat szerves részének tűnjön, a lap Máté Imre „néprajzkutatót” idézi meg Lápkumánja helyett. Máté könyvet is  szentelt a témának (Yotengrit  I.). Most a lapnak elmondta, hogy „1956-ban Németországba költöztem, ott kaptam meg az eredeti szöveget. Bendes József juttatta el nekem, aki részt vett ezen a táltostalálkozón 1947–48 környékén”. Ám a néprajz Papp Lajosa nem helyesli, ha nem tudományosan elemzünk, s egyes műkedvelők Gyurcsányt (Paprikajancsi) vagy Orbánt (Kiskanász), esetleg Putyint (Koronázatlan cár) vélik felfedezni egy-egy szereplőben. Mert a legfontosabb, hogy a nyirkai jóslat vége határozottan pozitív, és a jobb kor már el is kezdődött. Lehetőleg máma még. És ez a lényeg.

Érdekes, hogy ezzel szemben például az ayurvedika.hu portál (amely inkább életmóddal, lelki ügyekkel foglalkozik, politikával nem) másképpen értelmezi az új kort, s véres háború képét véli felfedezni (hogy még pikánsabb legyen az ügy, Máté Yotengrit c. könyvének második kötetére hivatkozva).

Jómagam azt jövendölöm, lesz a nyirkai jóslat még érettségi tétel Hoffmann Rózsa alatt, ám a további hermeneutizálást az olvasóra bízzuk, döntse el maga, már gyilkolta-e magyar a magyart, kipusztult-e a fele nép, avagy ez már végbement, s íme, mint az utolsó strófa verseli, idéntől a zenélő tigrisnek hála minden jobbra fordul, ahogy a Helyi Téma is kiemeli:

Kettészakad a nemzet,
lángra lobban az Ország.
A lángot vér oltja.
Magyar magyart gyilkol,
de a bika hátáról is ide lőnek
a hét teve miatt.
A nép fele elpusztul.
(…)
Ekkor a MAGYAROK ISTENE őrül, állítja
a zenélő sivatagok tigrisét,
és böcsületes alkuval
visszakerül, ami visszajár.
Új kor veszi kezdetét minden égtáj felé,
YOTENGRIT, az ÕS-TENGEREK ISTENE nevében.
A JÓ SZOMSZÉDSÁG TÖRVÉNYE győzedelmeskedik.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.