Horn Gábor

Kivonulás!

Tíz év bűnei és a jóvátétel receptje az oktatásban

Publicisztika

A kormány rombolása nem pusztán önmagában, itt és most megbocsáthatatlan, hosszú távú hatásai Orbán uralkodásán jóval túlmutatóan mérgezik majd az emberek életét. Csepp a tengerben az iskola világának szétdúlása – nekem személy szerint ez a legfájóbb, a társadalmi mobilitás tekintetében viszont a legkártékonyabb.

Az alábbiakban a közoktatás terén fellelhető legfontosabb problémákat igyekszem azonosítani és gyógyírt is ajánlok rájuk, mely terápia előfeltétele értelemszerűen a Fidesz leváltása 2022-ben.

Iskola és iskola

Az önkormányzatok jogköreinek biztosítása a rendszerváltás alapértéke volt. Világnézettől függetlenül, közösen azt gondoltuk, hogy a fontos dolgok helyben történnek, hogy a város polgármestere – legyen bár eredetileg orvos, postás, urambocsá’ tanár – tudja majd a legjobban megítélni, hogy milyen iskolára van szüksége a közösségnek. Az Orbán-kormányok folyamatosan semmibe vették mindezt. Azon közös elv helyett, mely szerint a legrosszabb helyi politikus is többet tud az iskolájáról, jobban segíti annak működését, mint az iskolától messze lévő, egyébként jól működő állam, most az elképzelhető legrosszabb állam rántja ki erőből a talajt akár az elképzelhető legjobb városvezető alól is. A szándékot alig leplezik: a Fidesz oktatáspolitikája nem abból áll, hogy teret biztosítson a családok és pedagógusok közötti valós együttműködésnek, ellenkezőleg: mint minden más, ez is a hatalomgyakorlás eszköze. Az iskola ma azt szolgálja, hogy ne legyen élet ellenőrzés, be­avatkozás, megfigyelés nélkül, ne legyen élet a NER-en kívül. Az iskola, a diák és a tanár a politika foglya, a családoknak nincs hova menekülni, a tanároknak pedig az arcpirító fizetés mellett a méltánytalan és megalázó elszámoltatásokat is el kell szenvedniük.

Elvették azt az ideát, hogy az állam köteles egyformán gondoskodni a gyerekeinkről, hogy nem tesz, nem tehet különbséget diák és diák között csak azért, mert a család másként gondolkodik a világról, mint a hatalom. A szakma ezt hívja szektorsemleges finanszírozásnak. Nem az állam, hanem az állampolgár dolga eldönteni azt, hogy milyen iskolát választ; és az államnak nem dolga, hogy vallási vagy ideológiai alapon különbséget tegyen az iskolák között – ideális esetben ezeket a különbségeket nem is észleli, hanem természetesnek veszi. Ez az elv is a közmeg­egyezés része volt a rendszerváltáskor, még ha olykor nem is érvényesült tökéletesen. Evidens volt, hogy minden családnak alanyi jogon jár a nem világnézeti alapon működő iskola, hogy minden településen, ahol van iskolai szolgáltatás, kell, hogy legyen önkormányzati (ma már állami) iskola is, mint az egyházi intézmény alternatívája. Ezzel a kormány keresztény elkötelezettségére hivatkozva leszámolt, s közben megszüntette a szabad egyházalapításhoz való jogot is. Iskolák tömegei vándoroltak az állam kijelölte egyházak tulajdonába. A zömében a keresztény egyházakhoz tartozó iskolák pedig gyakran több mint kétszer annyi állami támogatást kapnak, mint az önkormányzatoktól elvett, feladatukat kötelezően ellátott intézmények, vagy az egyre nehezebb feltételek között működő alapítványi iskolák.

Az alkotmányellenes igazságtalanság következtében ma már az általános képzést kínáló gimnáziumok közel fele működik egyházi intézményként, s lényegében kikerülhetetlenné váltak az elit képzésben az egyházak. További torzulást okoz a rendszerben, hogy ebből a kiemelt támogatásból egy fillért sem láttak azok az alapítványi vagy más, nonprofit formában működő alternatív iskolák, amelyek majd harminc éve biztosítják a magyar pedagógia progresszióját.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.