Kovács András

A definíció és a valóság

Vitában Laczó Ferenccel az antiszemitizmus új definíciójáról

  • Kovács András
  • 2021. május 12.

Publicisztika

Laczó Ferenc, a kitűnő fiatal történész, az antiszemitizmus új definícióját előterjesztő Jerusalem Declaration of Antisemitism (JDA) egyik aláírója, válaszcikkben reflektált az ugyancsak e hasábokon megjelent, Deklarációt kritizáló írásomra. A válaszcikk akár azt is demonstrálhatná, hogy mi a bajom az új definícióval.

Laczó azt írja, hogy a nyilatkozatot aláírók „nagy többsége a Soros György elleni állami kampányokat” is alighanem a kódolt antiszemitizmus kategóriájába sorolná. Az aláírók közül sokakat ismervén én is így gondolom. A baj csak az, hogy ez esetben az aláírók elegánsan eltekintenének attól a definíciótól, amelyet maguk alkottak. Ha komolyan vesszük ugyanis ezt a definíciót, akkor a Soros-kampány nem volt antiszemita. Ebben a kampányban sok minden elhangzott, ami joggal felháborító, de olyan kijelentés, amely önmagában antiszemita volna, s a célba vett személy zsidóságára utalna, sosem. Az ilyen kijelentések pedig a definíció szerint nem antiszemiták, és ez – definícióról lévén szó – nyilván nemcsak az Izraelről elhangzó kijelentésekre érvényes, hanem minden releváns esetre is. Ha önmagában nem antiszemita az a kijelentés, hogy „Izrael az egykori Dél-Afrikához hasonló apartheid állam”, akkor az sem, mely szerint „Soros egy nemzeti érdekeket semmibe vevő, gátlástalan tőzsdespekuláns”. Viszont, ha – követve a JDA érvelését – nem tekintjük antiszemitának az elsőt, de kódoltan antiszemitának tartjuk a másodikat, ellentmondásba kerülünk önmagunkkal, vagy bizonyos esetekben felmentést kell adnunk definíciónk alkalmazása alól. Na de melyek ezek az esetek? Ez az ellentmondás – úgy tűnik – elkerülte Laczó figyelmét. Holott nyilván ő is tudja, hogy a kérdés nem egyszerűen mondatokról szól. Ezért érveltem a cikkben amellett, hogy egy mondat jelentését nem(csak) szemantikai értelme adja, ahogy az a JDA meghatározásából következne, hanem az a beszédaktus (is), amelyben elhangzik.

Kérdések és válaszok

A kijelentés: „ő egy zsidó” mást jelent egy baráti beszélgetésben, egy életrajzi tanulmányban, egy választási kortesbeszédben vagy egy kocsmai konfliktusban. A JDA szövege, abbéli igyekezetében, hogy a cionizmus elutasítását, az izraeli politika – leginkább baloldali – kritikáját tisztázza az antiszemitizmus vádja alól, mindezt figyelmen kívül hagyja. A deklaráció előszava – ahogy Laczó is jelzi – utal ugyan arra, hogy a kontextus is számíthat, de ez nem sokat jelent: a JDA által az előtérbe emelt esetekben – anticionizmus, Izrael gyarmatosító, apartheid voltának hangoztatása, az Izrael elleni bojkott támogatása – ugyanis szinte csak a „kontextus” számít, s nem(csak) a szövegkörnyezetet jelenti, hanem elsősorban azt, hogy ezek a nézetek milyen kognitív rendszerbe szerveződnek támogatóik fejében.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.