Kovács András

A definíció és a valóság

Vitában Laczó Ferenccel az antiszemitizmus új definíciójáról

  • Kovács András
  • 2021. május 12.

Publicisztika

Laczó Ferenc, a kitűnő fiatal történész, az antiszemitizmus új definícióját előterjesztő Jerusalem Declaration of Antisemitism (JDA) egyik aláírója, válaszcikkben reflektált az ugyancsak e hasábokon megjelent, Deklarációt kritizáló írásomra. A válaszcikk akár azt is demonstrálhatná, hogy mi a bajom az új definícióval.

Laczó azt írja, hogy a nyilatkozatot aláírók „nagy többsége a Soros György elleni állami kampányokat” is alighanem a kódolt antiszemitizmus kategóriájába sorolná. Az aláírók közül sokakat ismervén én is így gondolom. A baj csak az, hogy ez esetben az aláírók elegánsan eltekintenének attól a definíciótól, amelyet maguk alkottak. Ha komolyan vesszük ugyanis ezt a definíciót, akkor a Soros-kampány nem volt antiszemita. Ebben a kampányban sok minden elhangzott, ami joggal felháborító, de olyan kijelentés, amely önmagában antiszemita volna, s a célba vett személy zsidóságára utalna, sosem. Az ilyen kijelentések pedig a definíció szerint nem antiszemiták, és ez – definícióról lévén szó – nyilván nemcsak az Izraelről elhangzó kijelentésekre érvényes, hanem minden releváns esetre is. Ha önmagában nem antiszemita az a kijelentés, hogy „Izrael az egykori Dél-Afrikához hasonló apartheid állam”, akkor az sem, mely szerint „Soros egy nemzeti érdekeket semmibe vevő, gátlástalan tőzsdespekuláns”. Viszont, ha – követve a JDA érvelését – nem tekintjük antiszemitának az elsőt, de kódoltan antiszemitának tartjuk a másodikat, ellentmondásba kerülünk önmagunkkal, vagy bizonyos esetekben felmentést kell adnunk definíciónk alkalmazása alól. Na de melyek ezek az esetek? Ez az ellentmondás – úgy tűnik – elkerülte Laczó figyelmét. Holott nyilván ő is tudja, hogy a kérdés nem egyszerűen mondatokról szól. Ezért érveltem a cikkben amellett, hogy egy mondat jelentését nem(csak) szemantikai értelme adja, ahogy az a JDA meghatározásából következne, hanem az a beszédaktus (is), amelyben elhangzik.

Kérdések és válaszok

A kijelentés: „ő egy zsidó” mást jelent egy baráti beszélgetésben, egy életrajzi tanulmányban, egy választási kortesbeszédben vagy egy kocsmai konfliktusban. A JDA szövege, abbéli igyekezetében, hogy a cionizmus elutasítását, az izraeli politika – leginkább baloldali – kritikáját tisztázza az antiszemitizmus vádja alól, mindezt figyelmen kívül hagyja. A deklaráció előszava – ahogy Laczó is jelzi – utal ugyan arra, hogy a kontextus is számíthat, de ez nem sokat jelent: a JDA által az előtérbe emelt esetekben – anticionizmus, Izrael gyarmatosító, apartheid voltának hangoztatása, az Izrael elleni bojkott támogatása – ugyanis szinte csak a „kontextus” számít, s nem(csak) a szövegkörnyezetet jelenti, hanem elsősorban azt, hogy ezek a nézetek milyen kognitív rendszerbe szerveződnek támogatóik fejében.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."