Publicisztika

Az elmúlt hetekben sokan foglalkoztak Molnár Zsolt politikai pályafutásával. A legmerészebb megfogalmazások szerint az MSZP minap lemondott budapesti elnöke valaha szkinhed volt, amit botrányos események közepette készült fénykép- és filmfelvételek látszanak igazolni. Molnár azzal védekezett, hogy soha nem volt semmiféle szkinhedszervezet tagja - amit mindenféle átvilágítás nélkül is készséggel elhihetünk neki, már csak azért is, mert a szimpatizálás a mozgalom szellemiségével vagy egy rendezvényen való részvétel valóban nem igényel szervezeti csatlakozást.

Úgy idézték a Miniszterelnökség jogértelmezését, mintha az maga volna a törvény szentséges betűje.

Az EBH csak akkor fogja betartatni saját határozatát, ha erre külön megkérem őket. Ezt – amint eldől, hogy lesznek-e további tárgyalások – több okból is meg fogom tenni.

Egységfrontba tömörültek a hazai konzervatív gondolkodás nagyágyúi, miután a 2014-es Eurovíziós Dalfesztivált egy Conchita Wurst néven fellépő, női ruhát és sminket viselő, de szakállát is meghagyó osztrák férfi nyerte. A KDNP-től a Jobbikig, Bayer Zsolttól Havas Henrikig, Puzsér Róberttől a Magyarok Világszövetségéig sokan Európa hanyatlásának végső jelét látták abban a "gusztustalan provokációban", amit egyesek a "tolerancia diadalaként" igyekeznek beállítani.

A Jobbik további erősödését mutató országgyűlési választások nyomán megváltozott a párttal szembeni politikai és médiastratégia. Az Együtt-PM és az MSZP szakított korábbi gyakorlatával, és az addigi stratégia kudarcára hivatkozva immár hajlandó vitázni a Jobbikkal.

Végigrágtuk magunkat a Magyar Krónika első számán. Kerestük a jót, addig kerestük, míg az agyunk belezápult. A fideszes pártlap nem kegyelmezett: diszkó, klotyó, „szer-elem” és „egész-ség”, Lagzi Lajcsi és Angry Birds, lóra termett lányok és a szendvicsember.

Bekeretezett, beüvegezett fotó áll az asztalomon. Lekerekített sarkú paszpartu veszi körül, a hátán papírborító és fólia, körben gondosan, légmentesen leragasztva. Nem porosodik a kép, állja az időt. Éveken át lógott a falon egy másik lakásban, meleg színű faliszőnyeg egyik tartószögén, hasonlóan bekeretezett, beüvegezett, más fényképek társaságában, egy fiókos írószekrény fölött, melyben családi relikviákat őrzök.

Politikai részvételi jogaink most ismét csorbulnak - s ebben a felelősség nemcsak a mostani kormánypártot terheli. Az viszont kétségtelen, hogy a népi kezdeményezést ők temették el, és ahogy látom, csak mélyül a népszavazás sírgödre is.

A közelmúlt botrányai - Simon Gábor ügyétől Rogán Antaléig - rávilágítottak a vagyonnyilatkozat-tételi rendszer fogyatékosságaira. Jelen formájában a vagyonnyilatkozat legföljebb az átláthatóság látszatát teremti meg. Másfelől viszont, bár célját egyelőre csak korlátozottan képes elérni, még így is a korrupció elleni fellépés egyik eszköze.

A baloldalon immár nyíltan beszélnek a szélsőjobbal szemben eddig folytatott politika tarthatatlanságáról: Bajnai Gordon például vitára hívta Vona Gáborékat, Mesterházy Attila pedig többször is utalt arra, hogy mostantól a szélsőjobboldali párt a szocialisták legfőbb versenytársa. Sajtóértesülések szerint a Fideszben is gondolkodnak azon, hogy mit lehetne kezdeni a Jobbikkal, hiszen bár az ellenzéki színtér jelenlegi tagolódása (jelentős, középpártként működő szélsőjobb és gyenge, felaprózott baloldal) kedvező a kormánypárt számára, a Jobbik további erősödése már veszélyeztetné a "centrális erőteret".

A tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel kapcsolatban az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy nem eseti jogsértésről, hanem rendszerhibáról van szó, amely csakis a szabályozás megváltoztatásával orvosolható. A miniszterelnök megoldaná okosba’.

A Fidesz csalással, lopással és hazugságokkal szerzett 44 százalékot a listás szavazatokból. A baloldal 26 százalékot kapott. A győzelemhez az ismert választási rendszer és a kamupártokat segítő pártfinanszírozás dacára legalább 46 százalék kellett volna, más pártoktól, otthonmaradóktól. Egyetértek a politikai elemzők G. Fodor Gábortól Török Gáborig húzódó sorával, akik szerint ez a baloldal egyenlő vagy legalább méltányos feltételek mellett sem tudta volna megszerezni a hiányzó 20-at. A kudarc csaláson, lopáson és hazugságon túlmutató másik legfőbb oka ugyanis a politikai teljesítmény hiánya volt.