A most zárult ciklus kétharmados parlamenti többsége ugyan valamelyest javított a korábbi helyzeten (például a vagyonnyilatkozatok átfogóbb nyilvánosságával), az alapvető hiányosságokat nem orvosolta. A nyilatkozat amellett, hogy a legrosszabb bürokratikus hagyományokat követi (nehezen kibogozható, hogy a nyomtatványon mit, mikor, hogyan, milyen részletességgel kell kitölteni), jelen formájában az átláthatóságot és az ellenőrizhetőséget is csak korlátozottan szolgálja. (Lásd írásunkat például a kormánytagok vagyonnyilatkozatainak és adóbevallásainak összevetéséről: Árnyalatnyi eltérések, Magyar Narancs, 2014. március 20.) Mik a főbb megoldandó problémák?
Minden szentnek a keze
A vagyonnyilatkozat célja, hogy a közszereplő vagyoni, jövedelmi helyzetéről és annak időbeli változásáról átlátható és átfogó képet adjon. Ehhez képest a nyilatkozatban jelenleg éppen azt a jövedelmet nem kell feltüntetni, amit a közszereplő a választók megbízásából ellátott köztisztségében fizetésként kap. Nem világos az sem, hogy az egész naptári évre vonatkozó jövedelmeket kell-e szerepeltetni, vagy a nyilatkozat leadása időpontjában aktuálisakat; van, aki ezt így, van, aki úgy értelmezi, és tölti ki a nyilatkozatot. A közmegbízatásért szerzett jövedelem mellett szintén szerepeltetni kellene azokat az egyéb, jövedelemnek minősülő összegeket is, amelyeket a közszereplő e minőségében kap (például a külföldi kiküldetési napidíjat).
A jelenlegi nyilatkozatban kizárólag az adóköteles jövedelmeket kell feltüntetni. A vagyoni-jövedelmi helyzetet azonban a nem adóköteles jövedelmek, például az öregségi nyugdíj, a volt európai parlamenti képviselőknek kiutalt "nyugdíj" vagy más juttatások, járadékok is jelentősen befolyásolhatják. Ezen összegeket most nem kell szerepeltetni, s bár akad olyan, aki ezeket az adatokat is beírja a nyilatkozatba, nem ez a jellemző - jóllehet többnyire a magyarországi nettó átlagfizetést messze meghaladható pénzekről van szó.
A közvélemény a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát különféle állami nyilvántartások és más, nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján ellenőrizheti. A kormánytagok és az államtitkárok esetében ezt 2008 óta kiegészíti még az éves szja-bevallásból közzétett néhány adat, amellyel legalábbis a vagyonnyilatkozatok jövedelmi adatai egybevethetők. Az szja-bevallás adatainak nyilvánosságra hozataláról szóló szabály viszont csak a kormány tagjaira és az államtitkárokra vonatkozik, érdemes lenne tehát kiterjeszteni mindazokra, akik nyilvános vagyonnyilatkozatot tesznek.
A házastársak vagyonnyilatkozata nem nyilvános, ezért bizonyos vagyonelemeknek a házastársra íratása révén rendkívül egyszerű megszabadulni a nyilvánosságtól. Mivel a házastársnak a jövedelmi adatokat egyáltalán nem kell megadnia, a házastársi közös vagyonból származó jövedelmek még egy esetleges vizsgálat esetén is rejtve maradhatnak. Ezért lenne indokolt, hogy a házastársi közös vagyonnak számító tételeknél mind a vagyonelemeket, mind a belőlük származó jövedelmeket a közszereplő vagyonnyilatkozatában még akkor is fel kelljen tüntetni, ha azok formálisan a feleség/férj nevén vannak.
Egyes vagyonelemekről csak akkor kell nyilatkozni, ha az értékük meghalad egy bizonyos összeget. Annak ellenére, hogy a legtöbb közszereplőnél ez a referenciapont az országgyűlési képviselői alapdíj hatszorosa (1,4 millió forint), a gyakorlatban a nyilatkozók olykor ennél jóval magasabb értékhatárt állapítanak meg maguknak. (Lásd erről: Lazán vett szabály, magyarnarancs.hu. 2014. március 7.) Az is megkérdőjelezhető, hogy a kormánytisztviselőknél ennél alacsonyabb a megállapított értékhatár (a minimálbér tízszerese). A választások után felálló új parlament tagjainak ráadásul új szabályok alapján fogják megállapítani a tiszteletdíját, a vagyonnyilatkozat szövegének változatlansága mellett a bevallási értékhatár több mint háromszorosára, 4,5 millió forintra emelkedik.
A kormánytagok vagyonosodási vizsgálatáról 2008-ban fogadott el törvényt az Országgyűlés: a jogszabály úgy rendelkezett, hogy a kormány tagjait megbízatásuk megszűnését követően, folyamatos hivatalviselés esetén pedig ötévente vessék alá vagyongyarapodási vizsgálatnak. Mivel a vizsgálat folytatására kijelölt Állami Számvevőszék úgy ítélte meg, hogy a feladat elvégzéséhez nem kapott megfelelő eszközrendszert, vizsgálatra egyszer sem került sor.
Már nem kötelező
A kormánytagok jogállásáról szóló, 2010 májusában elfogadott új törvényből ki is maradt a vagyonosodási vizsgálat. Ennek kiiktatása azért is meglepő, mert az számos, "a közélet tisztasága szempontjából jelentős érzékenységgel rendelkező munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő" esetében továbbra is kötelező. Nem szűkíteni, hanem bővíteni kellene a kötelező vagyongyarapodási vizsgálat alá vontak körét, kiterjesztve valamennyi, nyilvános vagyonnyilatkozatot tevő közszereplőre (például az országgyűlési képviselőkre).
A közszereplők hivataluk ellátásával kapcsolatban különféle juttatásokban - laptop, szolgálati lakás stb. - részesül(het)nek, ezeknek az adóforintokból biztosított tételeknek a vagyonnyilatkozatban szerepeltetése azért is lényeges része a nyilatkozatnak, mert a juttatások megléte jelentősen befolyásolja a vagyoni helyzetet: a közszereplőnek ezekre már nem kell költenie. Bár a nyilatkozatban a juttatás értékét is fel kell tüntetni, ez legjobb esetben arra korlátozódik, hogy az adott eszköz beszerzési értékét megadják; a legtöbbször azonban a rubrika üresen marad. Nincs tudomásunk arról, hogy a fenntartás, üzemeltetés költsége is megjelenne a nyilatkozatokban: a mobiltelefonnál a havi díj, a szolgálati gépkocsinál a biztosítás, szervizelés, üzemben tartás költsége, a szolgálati lakás esetében a bérleti díj, és így tovább. Holott ezek a tételek mind a juttatás értékének részét képezik.
Az aktuális szabályok szerint a vagyoni és jövedelmi adatok mellett kizárólag a gazdasági érdekeltségeket és tisztségeket kell feltüntetni, a társadalmi szervezetekben betöltött pozíciókat nem, ahogyan a társadalmi szervezet vagy alapítvány alapításában való részvételt sem. Ha elfogadjuk, hogy a gazdasági érdekeltség vagy tisztség nyilvánosságra hozatala alapvetően azért indokolt, hogy a közszereplő magánérdekei világosan megismerhetők és átláthatók legyenek, nehéz amellett érvelni, hogy ugyanez miért ne lenne érvényes mondjuk egy évente több százmillió forintot megmozgató egyesület vagy alapítvány esetében is. Bár kétségtelenül nem magántulajdonról van szó, a közszereplő társadalmi szervezethez kötődése vagy az abban betöltött tisztsége és a közmegbízatása közötti érdekütközés nagyon is valós lehet, hiszen az egyesület vagy az alapítvány partikuláris érdeke és a közérdek nem feltétlenül esik egybe. Ugyancsak a vagyonnyilatkozatban kellene jelezni, hogy a szervezet milyen állami támogatásokban részesült. Különösen érvényes ez akkor, amikor a közszereplő jelentős befolyást gyakorol az általa alapított szervezetre, még ha tevékenységében formálisan nem vesz részt. A Lezsák Sándor által alapított Lakitelek Népfőiskola Alapítvány például 2013-ban 435 millió forintos állami támogatásban részesült. Az Orbán Viktor miniszterelnök által létrehozott Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (és leágazásai) pedig ennek a többszörösét kapta, többek között a társasági adón keresztül. Az átláthatóság érdekében ezen adatok nyilvánosságra hozatala a vagyonnyilatkozatban még akkor is indokolt, ha nem magántulajdonról, hanem "csak" a közszereplőnek a szervezet döntéseit, működését meghatározó jelentős, akár informális befolyásáról van szó.
A vagyonnyilatkozatban jelenleg fel kell tüntetni az államtól (vagy az EU-tól) kapott támogatásokat, ha azt a közszereplő mint magánszemély vagy a tulajdonában lévő gazdasági társaság kapta. Indokolt lenne ezt kiegészítve az államtól közvetlenül vagy közvetve (más vállalkozások közbeiktatásával) kapott megrendeléseket is jelezni a nyilatkozatban, az érdekviszonyok és esetleges érdek-összefonódások átláthatósága csak ezáltal biztosítható. A szocialista Józsa István cégének a Paksi Atomerőmű Zrt.-től kapott 6,6 milliárdos megbízása például nagyon is a közre tartozik; ahogyan a Papcsák Ferenc fideszes zuglói polgármester és országgyűlési képviselő nevével fémjelzett ügyvédi iroda önkormányzati megbízásainak ténye és értéke is.
Következmények nélkül
A sajtó részletesen tárgyalta, hogy Orbán Viktor a miniszterelnöki illetményének összegét évek óta nem írja be a vagyonnyilatkozatába, csupán annyit közöl: "a törv. szerint". Ez a fajta maszatolás nem az átláthatóságot szolgálja, még akkor sem, ha az adat más dokumentumból vagy "a törv." rendelkezéseiből egyébként megállapítható. Czerván György ugyanezt a módszert fejlesztette tökélyre, amikor őstermelőként megszerzett jövedelméről annyit volt szíves közölni, hogy a jövedelem (meg nem nevezett) "felvásárlók"-tól származott, összege pedig "eltérő" volt. Czerván államtitkár az Aranyszarvas Mezőgazdasági Zrt. közel 25 százalékos résztulajdonosaként köteles lett volna feltüntetni a cégnek az államkasszából nyújtott támogatásokat is, a jövedelemkiegészítésként folyósított támogatás értékéről ugyanakkor megint csak annyit közölt: "jogszabály szerint". Összegezve: amennyiben a kitöltendő adatok számszerűsíthetők, ott az összeg pontos megadását kell előírni. Az adatok "szöveges kifejtése" nem elegendő.
A vagyonnyilatkozatok rossz áttekinthetőségének részben az az oka, hogy sokan még mindig kézírással töltik ki a kért adatokat (amit olykor kibogarászni sem egyszerű), részben pedig az, hogy a nyilatkozati forma kötött - emiatt nemegyszer oldalakon keresztül sorjáznak a feleslegesen átnézendő, üresen, kipontozva hagyott részek. Ez a szisztéma a 90-es években még megfelelő lehetett, a digitális korszakban azonban teljesen idejétmúlt. A mára széles körben elterjedt elektronikusan kitölthető nyomtatványok személyre szabhatók, interaktívak, és még a kitöltésben is segítenek. Az elektronikus nyilatkozatok például mindaddig nem engedik lezárni a dokumentumot, amíg minden releváns adat nincs kitöltve. A nyilatkozatok elektronikussá alakítása emellett megkönnyítené az adatok kereshetőségét, összehasonlíthatóságát is.
A vagyonnyilatkozati eljárást jelenleg bárki kezdeményezheti, az eljárást pedig többnyire a parlament mentelmi bizottsága folytatja le. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy az eljárás ebben a formában erősen átpolitizált, a cinikus játékok és kibúvások terepe. Ha a vizsgálat lefolytatásának jogát kivonni talán nem is lehet (és érdemes) a mentelmi bizottság hatásköréből, az állami számvevők vagy az adóhatóság bevonása külső kontrollt jelenthet.
A vagyonnyilatkozat hibás kitöltésének jelenleg nincs semmilyen formális szankciója. A szándékosan valótlan adatokkal kitöltött nyilatkozat leadása a törvény szerint a megbízatás elvesztésével jár - ám ilyesmi még sohasem történt. Ahhoz, hogy komolyan vegyék a nyilatkozat pontos és hiánytalan kitöltésének kötelezettségét, indokolt, hogy mulasztás esetén - a hétköznapi állampolgárokhoz hasonlóan - a közszereplők is kénytelenek legyenek következményekkel szembesülni. Gulyás Gergely fideszes frakcióvezető-helyettes egy interjúban már be is jelentette, hogy pénzbe fog kerülni, ha a nyilatkozat téves vagy hiányos.
Gulyás szavaiból valószínűsíthető, hogy az új Országgyűlés foglalkozik majd a vagyonnyilatkozatok ügyével, bár kétséges, hogy az újbóli kétharmad ellenére érdemi reformra kerülne sor. Ezért az átláthatóságért küzdő civil szervezetek feladata marad, hogy előálljanak egy új típusú, tartalmában és formájában is megújított vagyonnyilatkozattal. Az ellenzék pártjai pedig az átláthatóság melletti elkötelezettségüket demonstrálhatnák azzal, hogy politikusaik a jelenlegi hasznavehetetlen helyett egy szigorúbb követelményeknek is eleget tevő nyilatkozatot tárnak a nyilvánosság és választóik elé.
