Küszöbön a nagy magyar haderőreform, csak még azt nem mondták meg, hogy ki is az ellenség

  • Haskó László
  • 2019. szeptember 3.

Publicisztika

Ami azt illeti, a barátok sem látszanak egész világosan.

Haderőreform: kissé avultnak tűnhet a kifejezés, de nem véletlenül kezdem ezzel. Az Orbán kurzus példaképének, Tisza István grófnak a háború előkészítésére irányuló erőfeszítéseit tartja így nyilván a történetírás. A „csóvás ember”, ahogy Ady hívta, minden eszközzel a monarchia és benne a magyar hadsereg hadrafoghatóságának megteremtésére törekedett. Az akkori ellenzék pedig minden áron ellene volt e reformnak és a háborúnak – a parlamenti obstrukció eszközét is bevetették. De még merényletkísérletek is voltak a nemes gróf ellen, aki szintén nem válogatott az eszközökben.

Nem volt demokrata, politikai szörnyeteg volt, de úriembernek hitte magát.

Céljait nem titkolta, nyílt lapokkal játszott. Tudni lehetett, hogy mit miért akar, még akkor is, amikor nem akart jót. Egyébként valahogy úgy alakult, hogy jót sosem akart. Talán ezért lett Orbán mintaképe, ezért hozták vissza őt jól megérdemelt helyéről, a történelmi süllyesztőből szobornak a Kossuth térre. Az első világháború „végeredménye” (Trianon) és Tisza István sorsa (merénylet) ismert, bár nem eléggé széles körben. Kormánykörben például valószínűleg ismerik a valódi történéseket, csak nem vesznek tudomást róla. Ők azt szeretnék, hogy tudjuk úgy, hogy mindenért Károlyi, a ballib gróf és a vörös Kun Béla a hibás.

A haderőreform és a háború az rendben volt. És a másik háború is.

Orbán és csapatai most jutottak el a haderőreformig. A nagy különbség az, hogy a példakép tudta és ki is mondta, hol van az ellenség. Most halvány gőzünk sem lehet róla. Trump és Putyin elnökön kívül bárkinek az országa lehetne, ugyanis minden más vezetőre került már annyi kígyó és béka a kormánykörök szájából, hogy tényleg már csak egy jó kis hadüzenet hiányzik. A másik bökkenő, hogy azt sem tudjuk, kik a szövetségeseink. A NATO – tekintve Trump elnök ez irányú fenntartásait –, legalábbis kétesélyes. Az EU inkább az ellenség kategóriába férne bele, hacsak von der Leyen asszony nem teszi meg helyettesének Trócsányi doktort. Salvini nagyon jó lenne, de éppen lapáton van. Erdogan nincs lapáton, NATO tag is, hadserege is van, focizni is tudott valamikor – valamennyire. Ő megfelelne, csak állandóan olyanokkal háborúzik, akikkel mi – ilyen-olyan okból – nem akarunk. Egyelőre. Erdogan hamarosan jön is hozzánk vendégségbe. Majd meglátjuk. Putyin elnök úrnál jobb barát nincs a földtekén, de őt vállalni mint fegyvertársat, még egy kicsit snassz lenne. Pedig ő az igazi.

Szóval a haderőreform iránya még cseppfolyós.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a tájékoztatás a helyzetnek megfelelő. Vagyis kusza és zagyva. Veszünk Merkel és von der Leyen asszonyoktól Leopárd tankokat pár százmilliárdért, melyek ugyan sem a szövetségi sem az ellenség rendszerben nem használhatók, és hát sem szállító, sem kezelői kapacitásunk nincs hozzájuk. Igaz, útlezáráshoz, tüntetések feloszlatásához, annexióhoz nincs különb eszköz feltalálva. Aztán veszünk Trumptól is valamit, nehogy elhidegüljön tőlünk. Levegő-levegő rakétákat kínál, de, hogy az ellenség keze ne tehesse bele a lábát, azt mondjuk, hogy a Grippenekre szereljük majd őket. Talán sikerül, de hogy mibe lövünk velük, az továbbra is kérdéses.

Mi majd időben értesülünk, hogy merre meneteljünk. A szükséges információk hiányában, akár úgy feltételezhetnék, hogy valaki (a szokott módon: ideiglenes) ország-gyarapításon töri a fejét.

 

A szerző sebész.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.