Rendszerszintű változást csak a kétmilliós – túlnyomóan ellenzéki – főváros vezetője tudna kezdeményezni

  • Haskó László
  • 2019. szeptember 1.

Publicisztika

De alkalmas lesz-e erre Karácsony Gergely?

Országszerte összeálltak az önkormányzati választásokon a kormánypártokat leváltani szándékozó csapatok. Nagy sajnálatomra – és ismét figyelmen kívül hagyva a legutóbbi két szavazás tapasztalatait – a városi választókörzetek túlnyomó többségében ismét, helyben érdemtelen pártkatonák a jelöltek. Környezetvédő egyesületek, civilek, városvédők és várospolitikai szakemberek alig vannak képviselve az ellenzéki csapatokban.

Természetesen érthető, hogy az országos politikában – saját tehetségtelenségük okán – csak a prügelknabe szerepét játszó pártok így kívánják visszanyerni a (ritkán volt) régi dicsőséget. Erre persze alig van esélyük, de hála a végre megvalósult ellenzéki pártközi együttműködésnek, az a szerencsére nem zárható ki, hogy elég sok posztot szerezzenek ahhoz, hogy szálkákat helyezzenek el Orbánék körme alá.

Többről csak akkor lehetne álmodozni,

ha az esetleges ellenzéki győzelmeket a pártvezérek nem csak ugródeszkának tekintenék 2022-höz, hanem lenne valamilyen tervük a megnyert településen a pozitív változtatásra, netán a felvirágoztatásra. Ilyesmiről alig hallani. De ha volnának is jó tervek, azokat – teljesen magyaros, abszurd és paradox módon – csak a kormánnyal szemben lehetne valóra váltani. És ehhez a politikai csatához, okos, bátor és határozott vezetőre van szükség.
Röviden:

„erős ember” nélkül nem fog menni.

A budapesti kerületek polgármesterei között biztosan lesznek erős asszonyok és erős férfiak, akik csodákat tehetnek kerületükben, azonban (önkormányzati) rendszerszintű változást csak a kétmilliós – túlnyomóan ellenzéki – főváros vezetője tudna előidézni. Karácsony Gergely – az előválasztás megnyerése óta – naponta lesz bátrabb és határozottabb. Az eszével és a modorával sosem volt baj. De az erőt még nem látom rajta. Félreértés ne essék, nem azt várom el, hogy hívja ki Orbánt a kocsma elé és fenekelje el, bár – mi tagadás –nagyon ráférne. Az „erőn” valami olyasmit értek, ami hiányzott a tavalyi választás utáni több százezres ellenzéki tüntetés szervezőiből. Hazaküldték a tömeget, holott célt kellett volna adni: új választási törvényt követeltetni velünk. És Hadházy Ákos sem él az erővel. Összegyűjtött csaknem hétszázezer aláírást, majd kidobta az egészet.

A szerző sebész.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.