Publicisztika

A Mazsihisz nevű, folyvást gyanús állagú szervezet egyik veteránját búcsúztatták a hétvégén a küldöttgyűlés résztvevői. A szervezettel egyidős Zoltai-éra kulcsfigurájának távozásánál többet sejtet azonban a tudósításokban és videókban megmutatkozó nyílt forradalmi hangulat. Ilyen még nem nagyon volt a hitközség háza táján.

A 2010-es választás után a törvényhozó és alkotmányozó hatalom egyetlen párt kezébe került: azaz a kormánypártnak a minősített többséget igénylő jogszabályokhoz sem kell szövetségest találnia. Logikus lenne a feltételezés, hogy e különleges helyzetben az ellenzéki pártoknak végképp nem érdekük rendszeresen együtt szavazni a kormánytöbbséggel, hiszen szavazataikért semmit sem kapnak cserébe. A másik, nem kevésbé logikus feltevés, hogy az ellenzéki "nem" szavazatok az ellenzékiség parlamenti kifejeződései, amennyiben azt is jelképezik, hogy a meghozott döntésekért kizárólag a kormánytöbbség a felelős.

A magyarországi liberális és szociáldemokrata politikai közbeszédben kikezdhetetlen többségben vannak azok, akik az ellenzéki pártok összefogásától várják Orbán Viktor hatalmának megdöntését. Érthető: lehet bármit összehordani akár az elmúlt húsz évről, akár a Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormányok nyolc évéről, kétség sem fér ahhoz, hogy az elmúlt három év kormányzásának bűnei összehasonlíthatatlanul súlyosabbak az azt megelőző időszak ösz-szes hibájánál. A rendszerváltás óta minden kormány mérlegelésekor a hibákkal eredmények álltak szemben, és politikai beállítottság, egyéni rokon- és ellenszenvek döntötték el, hogy az egyenleg merre billent. Az elmúlt három év nem ilyen volt.

A Nemzeti leendő igazgató felszenteltetné a színházat. A református teológus szerint azonban ez felérne egy szentséggyalázással.

A nyílt és titkos döntéshozók nekem közvetlenül nem írták le, nem indokolták a rám vonatkozó döntéseiket. Akkor sem, most sem.

A Pest megyei Gyömrőn 2012 júniusában a Szabadság térből először Horthy tér, majd Horthy park lett. A döntést megelőzően a helyi civilek és egyesületük, a Környezet-, Ifjúság- és Gyermekvédelmi Egyesület (KIGYE) lakossági vitafórumokon, neves történészek (Romsics Ignác, Karsai László, Ungváry Krisztián) bevonásával próbálták jobb belátásra bírni a városvezetést - eredménytelenül.

Azon már meg sem lepődünk, hogy egy törvényt a folyamatban lévő ügyekre is – úgymint a trafikosadat-igénylések –, visszaható hatállyal alkalmazni kell. Amire azért felkapjuk a fejünket, az a bírósági jogorvoslat lehetőségének felszámolására tett kísérlet.

Önmagában az a tény, hogy a motorosok elhaladnak a zsinagóga mellett is – nem mellesleg, vasárnap –, még nem jogsértő. Természetesen ilyen esetben indokolt nemcsak az alapos rendőri készültség, hanem a motorosok előzetes figyelmeztetése is az oszlatási okokra.

Kinek kellene irányítania egy országos hatáskörű, hierarchikus közrendvédelmi szervezetet, ha nem a kormánynak? Ha a kormánynak ezt a kompetenciáját kétségbe vonjuk, milyen alapon marasztaljuk el például a Gyurcsány-kormányt Gergényi főkapitány budapesti rendőrségének 2006. őszi tevékenységéért?

A hagyományos televíziózás hivatalosan is befejeződik Magyarországon: 2013 novemberében már nem lesz az országban olyan háztartás, amely csak ún. analóg földfelszíni vétellel nézne tévét (azaz kizárólag szoba- vagy tetőantenna használatával, bármiféle előfizetés nélkül).

Nincs a világon még egy olyan üzletág, amely ennyi ember halálához járulna hozzá, és ilyen szabályozatlan lenne. Miközben nagyjából percenként lőnek valakit agyon, számos országba könynyebb igazi fegyvert importálni, mint játék pisztolyt. Ennek a brutális káosznak próbálnak véget vetni az ENSZ tagállamai a március 18. és 28. között rendezett New York-i fegyverkereskedelmi tárgyalásokon.