Marad, megy, marad

  • 2004. augusztus 12.

Publicisztika

Augusztus derekán járunk, mégsem tudható, hogy a 2005-ös költségvetés fejlesztési és beruházási keretösszegei hogyan oszlanak majd meg a különbözõ tárcák között. A pénzügyminiszterként elsõ költségvetését író és a kormányfõ abszolút bizalmasának számító Draskovics Tibor eltökéltnek tûnik, hogy elsõsorban a kiadások visszafogásával az államháztartási hiányt a GDP 3,8 százalékára csökkentse. A szigorú fiskális szempontok érvényesítésére kitalált új rendszer - melyben a minisztériumoknak a fejlesztési projektjeikre a korábbi tárcaközi egyeztetés és bizottságosdi helyett a mintegy ezermilliárdos keret terhére pályázniuk kell a Pénzügyminisztériumhoz - ötletnek nem rossz, akár még mûködhetne is.

A tárcák vezetõinek korábban több lehetõségük volt az egyes költségvetési tételek alakulásának befolyásolására - most viszont kénytelenek elfogadni, hogy egy meghatározott és csak néhány napja ismert szempontrendszer alapján, nélkülük bírálják el az igényeiket. Ez az új "pályázati rendszer" elvben kizárja, hogy miniszterek összeverekedjenek a kormányülésen, vagy hogy együtt el akarják páholni a pénzügyminisztert, urambocsá' épp ellenkezõleg, hogy a kormányfõhöz járuljanak kuncsorogni mindenféle érdekcsoportok (persze inkább csak elvben fogja kizárni); nagyobb erõt ad Draskovicsnak, aki komoly arccal nyilván a "szempontok objektivitására" fog majd hivatkozni; és javít valamit a miniszterelnök "technokrata pénzügyes" imázsán is. Sõt, a kormányfõt megszabadítja attól a tehertõl, hogy õ találja ki, mire kéne azt a kevés pénzt költeni: õ csak turkál majd az igényekben.

Eddig tehát rendben lenne minden.

Ámde a költségvetés írásával egy idõben és attól feltehetõleg nem függetlenül a két koalíciós párt és a kormányfõ közti Bermuda-háromszögben is sistereg a levegõ. Medgyessy minisztereket küld el (vagy nem), és minisztériumokat akar felszámolni (vagy nem). E konfliktusok közül még a legenyhébbnek a két kormánypárt adóvitája tûnik: ha igaz a hír, miszerint az SZDSZ az adócsökkentés érdekében hajlandó beáldozni az informatikai minisztériumot, a kisebb bevétel ellensúlyozható lesz az informatikai kiadások lefaragásával.

De mit kezd Medgyessy az MSZP-vel?

Arról nyilván neki sincsenek illúziói, hogy a párt meghatározó személyiségei közül hányan szeretnének tõle - még csak nem is szükségszerûen önérdekbõl, hanem a 2006-os választásokra való tekintettel - megszabadulni. De Medgyessy, miként vélhetõen a legtufább szocialista képviselõ is, azt is tudja, hogy nincs az a szocialista puccskülönítmény, amely a kostruktív bizalmatlansági indítvány sikeréhez szükséges 194 szavazatot, azaz a teljes szocialista és liberális frakciót mozgósítani tudná (hogy az új miniszterelnök-jelölt prezentálásáról már ne is beszéljünk). Vagy akár komolyan bele merne fogni a szervezkedésbe. A magyar közjogi rendszer egészen váratlan helyzeteket képes produkálni: hiába hajszálnyi az Országgyûlésben a kormánykoalíció többsége, a miniszterelnök elõtt szinte korlátlan pálya nyílott akarata érvényesítésére.

A kormány átalakításában mindenképp: ezért a kormányválságról szóló sopánkodást a magunk részérõl egy idõre fel is függesztenénk.

De lehet-e kormányválság október 1-jén, a költségvetési törvénytervezet benyújtási határidejének másnapján?

A júniusi EP-választási kudarc után az MSZP elnöksége az idõnyerés érdekében októberre írta ki a párt tisztújító kongresszusát. Eközben megfeledkezett arról, hogy az államháztartás és a költségvetés nem alkalmazkodhat a párton belüli hatalmi játszmákhoz. A sorrend tehát a következõ: Medgyessy augusztus végén bejelenti, mely pontokon változtat kormányán. Ezután õ és leghûségesebb munkatársa, a pénzügyminiszter végsõ formába önti a költségvetési törvénytervezetet. (E két momentum nyilván nem egymástól függetlenül alakul.) Az MSZP ekkor nagyban a tisztújító kongresszusra fog készülni: feltehetõen még a mostaninál is ziláltabb állapotban. Medgyessy ismét lépéselõnyben lesz. Mert lehet, hogy az MSZP vezetése október végére stabilizálódik: de hogy új költségvetést akkor már nem lehet írni, az fix.

A kérdés most már csak az, hogy milyen költségvetést akar írni a kormányfõ és a pénzügyminiszter. Hiszen Medgyessy csak egyféleképpen távozhat a kormány élérõl: ha õ maga azt akarja. És ez nem lesz másképp az MSZP-kongresszus után sem.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.