Merjünk nagyon lenni!

  • 2001. szeptember 6.

Publicisztika

Magyarország nem lesz, hanem van, hisz a jövő elkezdődött.

n Magyarország nem lesz, hanem van, hisz a jövő elkezdődött.

Magyarországon a labdarúgás fog. Nem lenni fog vagy fog lenni, hanem beszennyez, megfogja, aki kapcsolatba kerül vele. Egy tévéközvetítés után a nézőnek is érdemes lezuhanyoznia, még ha tudja is, merő öncsalás, pótcselekvés, amit tesz. Mert nincs az a víz, ami ezt a mocskot levinné, még róla se. Hazai pálya.

Még itthon, a grúzok ellen, lealáztuk a baltaarcúakat, jöttek holtfáradtan, három nappal az olaszok elleni helytállásuk után, mi meg mindenért, de mindenért bosszút álltunk rajtuk, volt egy tizenegyes, valahogy mégis bement, pedig Mátyus rúgta. Gólöröm, futott még három lépést, lecövekelt, bemerevített, keze görcsben kaszált röviden, mintha csak azt mondta volna, hogy "Vae victis", pedig csak azt mondta: basszáj, kurva anyád.

Mi meg azon gondolkodhatunk, hogy ezek ott a pályán, csonttörések és köpetek közt, mit is gondolhatnak a labdarúgásról, erről az egyébként gyönyörű sportról.

Bozóky MLSZ-elnök mint ilyen havi rengeteg forintot keres. Mit gondol Bozóky, amikor a bankja értesíti a havi átutalásról? Mit gondol Bozóky, ha ez az átutalás egy napot késik? Mit gondol Bozóky, ha a vásárolgató nejét imígyen feddi: tán lopom én a pénzt?

Mire véljük az MLSZ-elnökség hétvégi rendkívüli ülését? Azt tudjuk, hogy mit gondolt erről Bicskei kapitány. "Én nem tudom, miért nem is értem."

Mire jutott az elnökség? Jaj, szar a szar, mindenről a Berci tehet, csapjuk el. De jó-e az, ha elcsapjuk, a világbajnoki selejtezősorozat végéig szól a szerződése, ha most megy, jár neki 20 millió forint végkielégítés. Á, elront ez mindent, ugyan tovább akkor sem jutunk, ha az összes ellenfelünk öngyilkos lesz, de mégis, az oláh ellen ugye presztízs a mérkőzés, és a macskazabálóknak is meg kéne mutatni, milyen a magyar, ha megharagszik. Bercinek mennie kell. Hogyhogy hová, a pénztárhoz, hülye, de közülünk való, rendes gyerek tulajdonképpen. Majd jön Gellei, és megtudja a szőröstalpú, milyen is a stoplis cipő. Aztán majd jön Mészöly. Tényleg, mikor jön már Kálmán meg a többi lator előre nyújtott marokkal?

És mit gondol a nemzet első focistája, hordja mindenki szerte-szana a szekérderék lóvét, csak ha itt az idő, álljanak ki a szurkolók elé. Ne azért, hogy itthon tartsák az egyik pontot a szamoaiak ellen, hanem azért, hogy megmondják annak a pár szavazásra jogosult szerencsétlen elmebetegnek, hogy hova szavazzanak.

Ilyen nincs. Ez képtelenség. Ma Magyarországon a mindenre képtelenség egy járható út a hosszú, gazdag élet felé. Csak jól kell helyezkedni.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

Aki én vagyok

Az amerikai dokumentarista fotográfia egyik legfontosabb alakjának munkáiból először láthatunk önálló kiállítást Magyarországon. A tárlat érzékenyen és empatikusan mutat fel női sorsokat, leginkább a társadalom peremére szorult közösségek tagjainak életén keresztül. A téma végigkísérte Mark egész életművét, miközben ő maga sem nevezte magát feminista alkotónak. A művek befogadása nem könnyű élmény.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.

Cserealap

Szabad jelzést adhat a XII. kerületi önkormányzat Schmidt Máriáék érdekeltségének a Városmajor melletti nagyarányú lakásépítési projektre. Cserébe a vállalat beszállna a nyilas terror áldozatai előtt tisztelgő, régóta tervezett emlékmű finanszírozásába.