Mert nekünk soha senki se jó

  • 2005. január 27.

Publicisztika

Drága olvasóink, tegyék a szívükre a kezüket, és mondják meg õszintén, elhívnák a gyerekük mellé bébicsõsznek Hende Csabát, ha este színházba mennek? Megbíznák Tóbiás Józsefet, hogy szerezze be a hétvégi barbeque-partihoz a kettes kolbászt? Szerveznének közös familiáris múzeumlátogatást a Terror Házába Révész Máriusszal? Rábíznák a havi kosztpénzt Wekler Ferencre? Jól gondolják meg a választ!

Drága olvasóink, tegyék a szívükre a kezüket, és mondják meg őszintén, elhívnák a gyerekük mellé bébicsősznek Hende Csabát, ha este színházba mennek? Megbíznák Tóbiás Józsefet, hogy szerezze be a hétvégi barbeque-partihoz a kettes kolbászt? Szerveznének közös familiáris múzeumlátogatást a Terror Házába Révész Máriusszal? Rábíznák a havi kosztpénzt Wekler Ferencre? Jól gondolják meg a választ!

Ugye, nem?

Nos, ez öreg hiba. Megfontolhatták volna alaposabban. Mert, kérdezzük mi, alapított Hende Csaba fantom-polgári kört? Egyet sem! Az állatkert páviánpáholyában alakított polgári sejtről szóló híresztelések - erre akár meg is esküszünk - mind valótlanok, de semmi esetre sem hozhatók összefüggésbe a nevezettel. Olvasta-e Tóbiás József Gogol szerző Holt lelkek című leiratát? Nem, nem olvasta. Vagy ha igen, olyan nagyon messzire menő következtetéseket semmiképpen nem vont le belőle az a derék ember. Panaszkodott már arra Révész Máriusz, hogy bárki is zaklatta volna nemtelen módon az altestit, és mindezt ő sérelmesnek találta volna? Nem, nem, soha! Próbálkozott Wekler Ferenc olyasmivel, hogy Vas megyét komplettül, az elszakított országrészekkel együtt (Felsőpulya stb.) a tokaji borvidékhez csatolja? Igaz, ami igaz, állítólag Villány megfordult a fejében, de mi ezt sem hisszük el. Na, ugye! Becsüljük hát meg ezeket a derék férfiakat! És a többi, középgenerációhoz tartozó, vagy épp kiérdemesülni készülő, momentán kétségkívül kretén széltolónak látszó politikust.

Mert a dolgok mostanság éppen egészen más irányba látszanak kifejlődni. Tíz év múlva itt már egészen más alszelek fújdogálnak. Zuschlag Jánosék, Szabó Bálinték (akit most alul illettek, vagy nem) érnek legszebb férfikorukba, és simán tízéves praxisuk lesz Fibisz és Fibasz szervezetek alakításában. A date rape nyilván bevett politikai közlekedési formává nemesedik. Nagy bulik lesznek, dugunk meg zsidózunk meg cigányozunk a televízió kamerái és a bulvárlapok orra előtt. De lesz-e valaki, aki lemegy egy egész megyei szervezetet kiciánozni, mint most Hiller István?

Alighanem butaság volt lehülyézni, legazemberezni tizenöt évnyi szívóssággal államunk kedves, ártatlan vezetőit, mert egy teljes generáció vonta le azt a tények ismeretében logikusnak tetsző következtetést, hogy a politikai hatalomhoz vezető legegyszerűbb út az, ha alanyi debilitásukat szodómiával fejelik meg. Azok jönnek majd, akik az erőszakot szeretik a maga komplexitásában értelmezni, őszintén híve, hogy a sötétség nemi úton terjed.

Csaba, József, Máriusz, Ferenc és ti, mind a többiek, maradjatok velünk!

László, Zoltán, Roland, Gyula, gyertek vissza, minden meg van bocsátva!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Györfi Mihály szolnoki ellenzéki polgármester szerint a parlamentben „a mindent megszavazunk Orbán Viktornak” című politikai komédia folyik. A politikus úgy látja, ennek az lesz a végeredménye, hogy bár a magyar társadalom nem szereti a politikai mészárlást, ha kell, jövőre megteszi.