Mi mozog a zöld leveles

  • 1999. október 21.

Publicisztika

Azt nem lehet állítani, hogy az SZDSZ a választások óta valami frenetikus sikerszériában lenne. Hát nem. Inkább az van, hogy a párt vezetői és 1998-as első fordulós szavazói még mindig azon morfondíroznak, hogy a második fordulóban átszavazzanak-e a Fidesszel szemben talpon maradt szocialista jelöltre, vagy inkább szarjanak bele az egészbe, és maradjanak otthon. Pedig egy pillantás a naptárra, és kiderül: a két forduló közötti két hét lassan másfél éve elmúlt.

Azt nem lehet állítani, hogy az SZDSZ a választások óta valami frenetikus sikerszériában lenne. Hát nem. Inkább az van, hogy a párt vezetői és 1998-as első fordulós szavazói még mindig azon morfondíroznak, hogy a második fordulóban átszavazzanak-e a Fidesszel szemben talpon maradt szocialista jelöltre, vagy inkább szarjanak bele az egészbe, és maradjanak otthon. Pedig egy pillantás a naptárra, és kiderül: a két forduló közötti két hét lassan másfél éve elmúlt.

Ez persze vicc. Az viszont már nem az, hogy az MSZP-vel és Horn Gyulával együtt eltöltött négy évet a párt se lenyelni, se kiköpni nem tudja. Egykori, 1994-es választói - meglehetősen igazságtalanul - még mindig nem hiszik el, hogy a koalíciós kormányzásnak volt értelme, ha nem is az utolsó pillanatig. Az SZDSZ még mindig a saját maga állította csapdában van: mivel túl kicsi pártnak látja magát ahhoz, hogy egyedül vagy egy koalíciós kormány többségi tagjaként kormányozzon, tendálna; számos érthető és méltányolható ok miatt a szocialisták felé.

De ha valaki kis pártnak látja magát, akkor az is marad az idők végeztéig.

Hogy a liberális párt most ki tud-e lépni ebből a csapdából, az nem csak az ő problémája. A lehetőségük meglenne: több százezer 1998-as, garantáltan szocialistaellenes Fidesz-szavazó vár most egy pártra a bizonytalanok között. Az SZDSZ új stratégiája, amit múlt vasárnap fogadott el a párt vezetése, őket célozza. Ez szükségszerűen együtt jár azzal, hogy az SZDSZ - mint arra Demszky Gábor már célzott is - nyilvánvalóvá tegye: ők nem baloldali párt. Kost was kost. Úgy a párton belül (ahol sokan éppenséggel az antikommunista baloldaliságban látták-látnák a párt ideológiai jövőjét), mint a párt kapcsolataiban a szocialistákkal. (Ehhez képest kevéssé érthető, hogy Magyar Bálint rögtön leszögezte: csak akkor lépnek koalícióra a szocialistákkal, ha azoknak nem lesz abszolút többségük. Akkor igen? És miért? Most akkor mi a franc van? És nem véletlenül az 1998 tavaszán már rettentőt bukott taktika büfögött itt föl megint?) A jobboldallal a liberálisoknak a továbbiakban nem valamiféle balodali dupla-nelsonban érdemes tovább küzdeniük. Ezt nem indokolja sem a józan ész, sem a történelmi helyzet, sem a jobboldal valamiféle rettentő, fenyegető, elsöprő ereje.

Hanem egyedül.

Az persze, hogy az SZDSZ ki tudjon lépni a vetélytársai és önmaga által maga köré rajzolt körből, nem csak az új dumákon múlik. Hanem azon is, hogy lesz-e, aki az irányváltással együtt járó rengeteg munkát elvégzi. Új arcok, akik a romokból felépítik a pártot, akik a politikában akarnak, igen, karriert csinálni. Hogy sikerül-e megértetni például a frakció némely tagjaival, hogy a képviselőség nem hobbi, amit nyugodtan lehet valamely polgári foglalkozás margóján űzni.

A vállalkozás kétesélyes. Kiderülhet az is, hogy az MSZP apró szatellitpártjának mezén kívül nincs más zakó a gardróbban, és aki 2002-ben el akarja küldeni ezt a kormányt, a szocialistákra szavaz, és punktum. Ebben az esetben a továbbiakban a magyar politikai liberalizmus csak néhány nagyfejű szabadidős elfoglaltsága lesz.

Az egyetlen vigasztaló gondolat ekkor az lehet majd, hogy nem történt volna más akkor sem, ha minden marad a régiben, úgy, ahogy mostanáig volt.

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)