Publicisztika

Már hónapokkal a választások előtt sem lehetett másról hallani, mint arról, hogy bármelyik erő is nyer, azonnal hozzá kell látni a költségvetés és úgy általában az állam rendbetételéhez.

A jóléti rendszerek Európa-szerte túlnőttek a lehetőségeiken. Magyarországra különösen igaz ez. Ha a kormányzat úgy dönt, hogy csökkenti az állami finanszírozás részarányát a felsőoktatásban, akkor ezt sokféleképpen megteheti.

A közoktatás szempontjából nemrég nagy horderejű esemény zajlott le Magyarországon. Május 31-én több százezer 4., 6., 8. és 10. évfolyamos diák írta meg immár a negyedik Országos Kompetenciamérés (OKM) tesztjeit.

Szombatra már dübörög az ünnepi könyvhét, a Vörösmarty téren kincseiket mutogatják egymásnak az olvasók, egymás sarkára hágnak az írók, mind azt lesi, hova dedikálhatna egy egészségeset.

A túlmozgásos kormányfő a múlt héten három új miniszterelnöki hivatali államtitkárt helyezett saját kormányának stelázsijára.

A PletykaNemzet megírta, hogy a pezsgősüveg kupakja még földet sem ért a Köztársaság téren, Gábor György vallásfilozófus máris ott türemkedett a nyelvatléták között, és sikerrel lihegte "a Fletó" mámoros orcájába, hogy akkor mostan ő bizony elkérné a leendő egyházügyi államtitkári posztot.

Két út van előttünk, melyiken induljunk? Az egyiken azt susogják a fák, hogy "báncsák szegény Pokornit", ráadásul az övéi, jaj-jaj! A másik azzal van kikövezve, hogy jó lesz vigyázni a Pokornival, még sokan megszeretik.

Az elmúlt hetekben erőteljes munkálkodásba fogott a Budapesti Olimpia Mozgalom, a BOM, mely tucatnál is több magyarországi nagy céget, s száz, köztiszteletnek örvendő személyt állított maga mögé.

Ki gondolta volna, amikor 2004. november 17-én Rabatban elkezdődött a Marokkó-Burkina Faso barátságos futballmérkőzés (4:0), hogy ez a meccs megváltoztathatja az európai labdarúgás évszázados szerkezetét?

A hétvégén kongresszust tartott a Fidesz. Az 1751 küldöttből megjelent 1114 (ez 64 százalékos részvétel, ami választásokon jó arány, pártkongresszuson kevésbé),

Úgy ötezer szavazaton múlott. Az a durván egyszázaléknyi különbség, amivel a függetlenségpárti szavazatok száma meghaladta az 55 százalékos határt Montenegróban, nem több ennyinél.

Milyen népszerű is lenne ezt a cikket a víziló büdös pofájával kezdeni, de sajnos nem lehet. Mert arról akarok beszélni, hogy az ellenőrt szeretni kell. Egészen pontosan arról, hogy az új kormánynak nincs esélye a gazdasági reformok megvalósítására addig, amíg nem szeretjük meg a BKV-ellenőrt. Hülyén hangzik, nem? Pedig ez a helyzet.

Több mint egy évtizede politikával foglalkozó emberként kínoz a vágy, hogy megértsem: mit kíván a magyar nemzet. Most, a választások után különösen fontos, hogy a százalékokat értelmezzük, hisz nem elég azt tudni, hogy ki kapott mandátumot - azt is érteni kell, hogy mire. A tisztánlátás érdekében mindjárt az elején dobjuk bátran sutba azt a gondolatot, hogy az eredmény magyarázatát a program tartalmában vagy a kampányban kell keresni. Az előbbit a választók többsége nem ismeri, az utóbbiról meg egykori kampányfőnökként is bátran állítom, hogy a szavazatszámmal való kapcsolata nem egyértelműbb, mint egy vizeletvizsgálat eredménye a nehézatlétikában.

Dobolyi Alexandra, az MSZP európai parlamenti képviselője "rajtaütésszerű" látogatást tett Kolozsváron, hogy kiderítse, mi igaz a Babesü-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) körüli vitából.