A hétvégi fideszes „Harcosok Klubja” nyitórendezvényén százezer „digitális szabadságharcost” rendelt az év végéig Orbán Viktor, hogy megfordítsa a Fidesz Tisza Párttal szembeni hátrányát. Nem lesz könnyű dolguk, a kormánypárt támogatottsága ugyanis a fiatalok körében szinte elenyésző, a szociológiai mutatók „értékrangsorában” fordított piramist rajzol. A közösségi média használata alapján lenne tere a felkapaszkodásnak, kérdéses azonban, hogy a harsány, sokak számára inkább üvöltöző stílus mennyire lesz vonzó, avagy inkább taszító. Például a nők meggyőzésére is.
A közvélemény-kutatási adatok alapján nem alaptalan a Rogán-stáb felismerése, hogy a Fidesz fiatal korosztályok körében mutatkozó jelentős hátrányának leküzdése elsősorban a digitális térben lehetséges. Persze a feladat nem egyszerű, a legbiztosabb támaszuk a legidősebb és legalacsonyabb státuszú társadalmi csoportokban van.
A Medián tavaly év végén készült közvélemény-kutatása megint csak rávilágított arra a tendenciára, hogy a fiatalok, a legalább érettségivel rendelkezők, a férfiak, a nagyobb városokban lakók és a magasabb jövedelműek körében vezet a Tisza Párt a Fidesszel szemben. Sőt, a 40 év alattiak körében az abszolút többség is a Tiszára voksolna. A Fidesz viszont sikeresebben szólítja meg az idősebbeket, az alacsonyabb végzettségűeket, a falvak és a legszegényebb háztartások lakóit. A 65 évesnél idősebbek és a legfeljebb nyolc általánost végzettek közel fele a Fideszre szavazna. A korcsoportos törésvonal viszont feljebb tolódott: a korábbi 30 helyett az utóbbi időben inkább 40 éves kornál húzódik az a határ, amely alatt a Fidesznek nagyon alacsony, a Tiszának pedig nagyon magas a támogatottsága. Ha a korcsoporti megoszlás mellé helyezzük a tanultsági, a lakóhelyi és a jövedelmi rétegzettséget is, akkor sajátos fordított piramisok rajzolódnak ki: a Fidesz hátországa a legkedvezőtlenebb mutatójú rétegekben erős. Ez mozgósíthatóságban nem ígér olyan nagy tartalékot.
Az viszont új jelenség – írta a Medián –, hogy a férfiak és a nők között jelentős különbség látszik kialakulni a Tisza támogatottságában. Igaz, a férfiak és nők közötti 9 százalékpontnyi eltérés a Tiszánál (és 5 százalékpontnyi a Fidesznél) nem független az életkortól. A Tisza szavazóbázisa fiatalosabb, a fiatalok között pedig kicsit nagyobb a férfiak száma, míg az idősebbek között jelentősen több a nő – ez a valósnál kicsit nagyobbnak mutatja a nemek közötti különbséget, viszont nem magyaráz meg mindent a nemek közti eltérésekből, hiszen korcsoportonként is megjelennek.
A 30 év alattiak körében még gyakorlatilag megegyezik a férfiak és a nők választási preferenciája, a 30–39 éves korosztályban viszont a férfiak már sokkal nagyobb arányban támogatják a Tiszát, és jóval kisebb arányban a Fideszt, mint a nők. A 40–49 éveseknél ugyanez igaz a Tiszával kapcsolatban, itt viszont a Fideszt is kisebb arányban választják a nők. A Fidesz táborában összességében jóval kiegyenlítettebb a férfiak és a nők aránya, mint a Tiszánál. Azok a nők viszont, akiket a Tiszának nem sikerült megszólítania, nem a Fidesz mellett állnak, hanem leginkább a bizonytalanok táborát gyarapítják – minden szociodemográfiai csoportban nagyobb a pártnélküliek aránya a nők, mint a férfiak körében.
Ezek a különbségek tehát felkínálják azt a lehetőséget, hogy a Fidesz a fiatalok és részben a nők körében próbáljon meg erősíteni. Az idő fogja megmutatni, hogy a Fidesz szempontjából a 18–39-es sávban mért súlyos lemaradás valójában mozgósítható számottevő tartalék vagy már „elveszett nemzedék” – két évtizede még a Fidesz egyik társadalmi pillére volt ez a korosztály. A Fidesz jól láthatóan abban bízik, hogy a hétvégén meghirdetett toborzás ebben a rétegben talál majd kedvező fogadtatásra a maga harsány, sokak szerint helyenként inkább üvöltöző stílusával. Azt is az idő dönti el, hogy a nők körében mennyire lesz ez vonzó.
A hírközlési és médiahatóság pár hete közzétett jelentése szerint ráadásul hírfogyasztásban és tájékozódásban a leginkább látogatott közösségi médiafelület ma már a Facebook: a közösségi oldalt a hírfogyasztásra, tájékozódásra használó válaszadók 97 százaléka szokta felkeresni, a második legfontosabb tájékozódási felület pedig ma már a TikTok (54 százalék), a Messenger (53 százalék) és az Instagram (48 százalék). A 16–40-es korcsoportban a Facebook utáni két felületet 60-70 százalék használja, az életkorral növekedve ez az arány egyre csökken. Iskolai végzettség szerint azonban nincs jelentős különbség a TikTok és a Messenger közönségében, egyaránt 50 és 60 százalék közt mozog, ahogyan a településtípusok esetében is.
A Facebook használatát vizsgáló nemzetközi jelentés hazai fejezetében az idei tavaszi adatok összességében jelentős női fölényt mutatnak, valamint azt, hogy a két fiatal csoport csaknem 40 százalékkal részesedik a 7,1 millió összhasználóból, de 18 és 54 éves kor között a generációk nagyon hasonló arányban (17-21 százalékban) látogatják a legnépszerűbb közösségi felületet.
A Facebook tehát adja magát, hogy ott próbáljon meg erősíteni a Fidesz, a másik bevetendő médium mellette pedig valószínűleg a rövid videóüzeneteket közvetítő TikTok lesz. A kínai platform használóiról tavaly novemberben készült NMHH-elemzés alátámasztja azt a tapasztalati következtetést, hogy a legfiatalabbak körében kínálhat fontos csatornát a kormánypárt üzeneteinek eljuttatására. És közöttük is a legkevésbé tanultak és a fővároson kívüliek jöhetnek szóba a leginkább esetlegesen legmozgósíthatóbb csoportokként.
A Fidesz mindenesetre a társadalom jelentős részéhez szeretne nemcsak eljutni, hanem meggyőzni is őket a saját igazáról. Egyelőre nem tudni, hogy lesznek-e tartalmi-stílusbeli eltérések egyes célcsoportokra hangolva, de a most hétvégén megismert felajzott hangulatú közlésmód alighanem sokakat inkább elriaszt. Kérdés az is, hogy az egyenkommentek mellett mi lesz még a tartalom, vagy hogy a hétvégi rendezvény csoportképeit elnézve az idősebb résztvevők hogyan fogják tudni a fiatalokat megszólítani.
A Fidesz hétvégi akciója mindenesetre több történelmi analógiát is felvethet. Eszünkbe juthat például az előző elnyomó rezsim végóráiban, 1988. november 29-én Grósz Károly MSZMP-főtitkár által mondott hírhedett sportcsarnoki beszéd, amelynek végén a szocializmus alternatívájaként egyenesen a fehérterrort emlegette; vagy akár Joseph Goebbels náci propaganda miniszter ugyancsak egy sportcsarnokban elhangzott 1943. február 18-i beszéde, amelyben a totális háború mellett állt ki.
