Szólóóóó!

Publicisztika

Úgy ötezer szavazaton múlott. Az a durván egyszázaléknyi különbség, amivel a függetlenségpárti szavazatok száma meghaladta az 55 százalékos határt Montenegróban, nem több ennyinél.
Észveszejtően kis differencia - mely mégis országos változások elindítója lehet.

De kit is üdvözölhetünk a kis jövevényben, európai családunk újszülöttjében?

A kérdés még válaszra vár. Még akkor is, ha a népszavazás eredménye, s a rákövetkező nemzetközi jogi és alkotmányos és egyéb jogi aktusok csak a már évek óta fennálló állapotot rögzítik majd. Elvégre Montenegró a 2002-es, Belgráddal kötött, szűkszavú egyezmény óta inkább csak névleg tartozott már Szerbiához. Nagyjából önállóan gazdálkodott, a köztársaságban állomásozó államszövetségi - Belgrádból irányított - hadsereget húszezres saját fegyveres ereje ellensúlyozta, önálló vámpolitikával és saját valutával rendelkezett (ha az euró az), lakói saját állampolgársággal (is) bírtak. Mindez persze lehetne pusztán egyetlen ember, s pártnak nevezett tettestársainak mesterkedése is - mint ahogy a szecessziót ellenző szerbiai közvélemény szemében a függetlenséget csak Milo Djukanovic államelnök és a kormányzó Demokratikus Szocialista Párt személyes ambíciói és üzleti érdekeltségei (jelesül: a cigarettacsempészet, s egyéb árnyékos iparágak) indokolják. Ez nyilvánvalóan csak a sebzett nacionalizmus dacreakciója (nem véletlen, hogy azok a szerbiai politikusok és értelmiségiek, akik hazájuk liberális, demokratikus átalakulását, s a háborús múlttal való szembenézést szorgalmazzák, most - kisebbségben - Podgorica elszakadása mellett álltak ki, s Montenegróban hajlamosak valamiféle jobb, európaibb Para-Szerbiát felfedezni). De az tény, hogy a független Crna Gora elsősorban józan számítások, s az azok által inspirált évtizedes politikai küzdelem eredményeképpen pottyant most Európa ajtaja elé. A podgoricai vezetés legalább 1997 óta igyekezett távol tartani magát Belgrádtól és annak katasztrófapolitikájától, Milosevictől épp úgy, mint Kostunicától, s nem óhajtott osztozni a Belgrád által kirobbantott, finanszírozott és irányított háborúk felelősségében és következményein. S hogy a racionális, nyugatos fordulatot épp az a Milo Djukanovic hajtotta végre, aki pályáját maga is az egykori jugoszláv kommunista párt funkcionáriusaként kezdte, és sokáig Milosevic embereként folytatta, ma már csak történelmi kuriózum. Megjavult - biztos van ilyen.

Államot építeni valamilyen nemzet nélkül persze legalábbis kétséges vállalkozás. De a függetlenség hívei szerint épp ez zajlik most országukban: az autonómia és az önállóság, s a szerbtől különböző identitás hagyományai épp most telnek meg új, államalkotó tartalmakkal. S ezt akár optimizmussal is szemlélhetjük. Az etnikai kizárólagosság eddig sem volt jellemző Montenegróra; sőt, az elszakadás politikai és értelmiségi konstruktőrei épp a születő ország identitásának ez irányú semlegességét hangsúlyozták. (A nagyszerb nacionalizmus árulóként is tekint rájuk.) Ezért szavazott a függetlenségre az országban élő, vagy húszszázaléknyi albán és muzulmán kisebbségi polgár is. Az elmúlt tizenöt évben az ilyesmitől éppenhogy elszoktatott minket a balkáni politika; s éppen ezért érdemel jóindulatú figyelmet a podgoricai kísérlet. Ha sikerül az új köztársaságban valóban érvényesíteni a demokratikus államélet normáit, és biztosítani a kisebbségek lojalitását, s ha mindezt az unió is díjazza, úgy e változások Szerbiában is - az első sokk után - éreztetni fogják jótékony, kijózanító hatásukat. És az igazi tét a régióban épp ez lenne: legnagyobb és legerősebb államának demokratikus stabilizálódása.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.

Szarvashiba

Négy fogorvosi rendelő kialakítására írt ki pályázatot Szarvas önkormányzata 300 millió forint értékben. Az öt jelentkezőből kettőnél meghökkentő azonosságokat észleltek a bírálók. És egyeztek a lakcímek is.