Nélkülözhetetlen emberek – Őrizetbe vett külügyi munkatárs

  • Ara-Kovács Attila
  • 2015. január 24.

Publicisztika

A külügy átalakítása egy őrizetbe vétel árnyékában is lendületesen folytatódik.

Őrizetbe vették a külügyminisztérium egyik munkatársát, Kiss Szilárd Miklós volt (?) „követtanácsost és meghatalmazott minisztert”, aki az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezettől nagy összegű hitelt vett fel üzleti érdekeltségeinek finanszírozására, de azt nem tudta – vagy nem akarta – visszafizetni. A nyomozó hatóság véleménye szerint kenőpénzzel próbálta elérni az illetékeseknél, hogy csökkentsék tartozásának valódi összegét.

Kiss felnőtt életét inkább Oroszországban, mint Magyarországon töltötte, felesége pedig – egy orosz hölgy, Jelena Cvetkova – társtulajdonosa a moszkvai magyar vízumközpont épületének, melyben a magyar (azaz a schengeni) vízumok elbírálása és kiállítása zajlik. Amúgy Oroszországban is büntetőeljárás folyik ellene, mert egy oligarchának egymillió euróval tartozik. Kiss a jelenlegi külügyminiszter, valamint a földművelési miniszter közeli ismerősei közé tartozik. Az esetet körüllengi KGBélánk diszkrét emléke.

A kecskeméti járásbíróság jóvoltából Kiss harmincnapos előzetesét tölti. Hogy aztán mi lesz, nem tudni: összeköttetéseinek se szeri, se száma. És tudjuk, a Fidesz nem egykönnyen engedi el – ilyen vagy olyan okok folytán – elkötelezett híveinek a kezét. Annál is inkább, mert efféle, helyi tapasztalatokkal bíró emberekre igencsak szüksége van a Külkereskedelmi és Külügyminisztériumnak, különösen most, hogy Szijjártó Péter utasításainak megfelelően beindult a nagyüzem.

A múlt héten lezárult azon munkatársakkal a huzavona, akik felmondási idejüket töltötték és töltik februárig-márciusig a minisztériumban. A közigazgatási államtitkár utasításának megfelelően eljárva, a Biztonsági Főosztály (BITÁF) munkatársai lista alapján sorra elkobozták azok elektronikus belépőcéduláit, akiknek a minisztérium ugyan felmondott, de két hónapig még az állományhoz tartoznak. Közölték velük, ha van még benn személyes holmijuk, azért elmehetnek a BITÁF egyik munkatársának kíséretében, egyébként ne járjanak be és ne érintkezzenek a minisztérium többi munkatársával. Pontosabban: „ne zavarják őket munkájukban”.

false

Munka pedig akad bőven, készül az „ötéves terv”. A területi főosztályoknak még ebben a hónapban nyilatkozni kell, hogyan tervezik fokozatosan emelni a teljesítményt, azaz a megkötött üzletek számár, természetesen az elkövetkező öt évre lebontva. Az egyetlen szempont, hogy egy-egy misszió minél több üzletet hozzon Magyarországra; ha a felterjesztett tervszámokat nem teljesítik, ez ok arra, hogy az adott misszióvezetőt vagy akár valamennyi munkatársat visszarendeljék, a minisztérium pedig azonnal megváljon tőlük.

Szijjártó két utasításának végrehajtását a különösen nagyra felduzzasztott miniszteri kabinet ellenőrzi – míg korábban az alig néhány főből állt, jelenleg ötvenöten dolgoznak ott. Az egyik irányelv szerint a missziók – a nagykövetségek és főkonzulátusok – legfőbb feladata az ország gazdasági érdekeinek képviselete, nem pedig az állampolgári jogsegély vagy a politikai kapcsolattartás. Ha a két tevékenység ütközik, akkor ez utóbbi feladatot ad acta kell tenni. Vonatkozik ez nemcsak a külföldi képviseletekre, de magára a minisztériumra is – szól a másik irányelv. Amikor irattartójában elemzéseket talált, Szijjártó emlékeztette nemcsak titkárságát, hanem a főosztályokat is, hogy jelenleg van fontosabb dolog, mint a politikai események figyelése és értékelése. Mindenkinek a „gazdasági átállást” kell szolgálni és a „gazdasági offenzívát”, nagyon konkrét feladatokat végrehajtva.

Hogy mi is ennek a „gazdasági átállásnak” a lényege? A magyar külkapcsolatok – a fideszes politikus olvasatában – nem kiegyensúlyozottak, azok zöme az unión belül, azaz a tagállamokkal zajlik. A következő öt évben legalább fele-fele arányban kell megváltozni Magyarország gazdasági kapcsolatrendszere összetételének, természetesen a „fejlődő zónák” – azaz a harmadik világ és a posztszovjet érdekszféra – irányába eltolva.

Az elmúlt hetekben miniszteri utasítás ment ki számos külhoni misszióhoz, hogy összességében újabb negyvenhét helyet „szabadítsanak fel” gazdasági-kereskedelmi konzulok számára. A misszióvezetőt leszámítva gyakorlatilag bárkit vissza lehet hívni s a helyére gazdasági szakembert küldeni. A javaslatok mindenütt megszülettek, s feltehetően az érintettek nemcsak azzal vannak tisztában, hogy búcsút mondhatnak kiküldetésüknek, hanem munkahelyüknek, a minisztériumnak is.

Szükség van tehát az afféle, kiváló helyismerettel és még inkább kiváló kapcsolatokkal rendelkező szakemberekre, mint Kiss Szilárd Miklós. Meggondolatlanság lenne mellőzni szolgálatait.

A szerző a DK külpolitikai kabinetvezetője

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.