Fleischer Ferenc

Netanjahu háborúja

Mi vár Izraelre Irán megtámadása után?

Publicisztika

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

De vajon valóban fel lehet-e számolni az iráni atomprojektet az Izrael birtokában lévő katonai eszközökkel? Ezt az izraeli sajtóban megszólaló szakértők egyértelműen cáfolják. Az izraeli hadsereg, az IDF fegyverarzenáljával nem képes behatolni Fordo föld alatti nukleáris létesítményébe, ehhez amerikai részvételre lenne szükség. Noha Trump zöld utat adott Jeruzsálemnek az akcióhoz, eddig csak a lakosság védelmét szolgáló katonai műveletekben segített, és egyelőre nem világos, hogy sikerül-e rávenni az amerikai vezetést a támadó lépések támogatására. Pedig Amerika tevőleges részvétele nélkül legfeljebb pár hónapra sikerülhet visszavetni az atombomba előállítását. Netanjahu ismét félretette a korábbi, az október 7-i terrortámadás előtti óvatosságát, és kockáztatott.

Az is Irán nukleáris terveinek a végét jelenthetné, ha az iráni ellenzéknek sikerül magához ragadnia a hatalmat az izraeli támadás nyomán – ahogy az Szíriában történt a Hezbollahot ért súlyos katonai csapás után. Ez nagy siker lenne Izraelnek, és talán ez is a háború valódi, titkos célja – de sajnos ennek esélye csekély. Nincs rá garancia, hogy oly sok durván megtorolt, hiábavaló harc és kudarc után éppen most sikerülne az ellenzéknek elűzni az ajatollahok népnyúzó, gyilkos diktatúráját. Erre az elképzelésre építeni katonai támadást pedig nagyon kockázatos.

A harci kürtök és a világmegváltó szándékok eufóriája mellett azon is érdemes elgondolkozni, vajon fel kell-e számolni egyáltalán az iráni atomprojektet, illetve vajon éppen Izraelnek kell-e ezt megtennie? Vagy Jeruzsálemet már most is megvédik az évtizedek alatt megteremtett elrettentő eszközök, amelyek biztosítják, hogy Irán, illetve a magukat az országgal azonosító teokratikus önkényuralmi vezetők ne „törölhessék el a Föld színéről” a zsidó államot? Az IDF ugyanis nem véletlenül vásárolt méregdrága tengeralattjárókat Németországtól. Ma már nyolc-kilenc ilyen harceszköz járhatja titokban a tengereket és az óceánokat; s bár Izrael hivatalosan sohasem ismerte el, hogy rendelkezik nukleáris fegyverekkel, szakértők egyetértenek abban, hogy ezek a tengeralattjárók atomtöltetű rakétákat is szállíthatnak az esetleges második csapásmérés céljából. Izrael azt hangoztatja, hogy elsőként soha nem vetne be atomot, de ha Teherán nukleáris támadást intézne Izrael ellen, akkor semmi kétség: e ki tudja, éppen merre járó hajókról megindulnának a válaszcsapások a nagyobb iráni városok ellen. Ezt még az ajatollahok sem mernék magukra vállalni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.