Egy ukrán író, műfordító szerint egyenes a kapcsolat a jelenlegi orosz politikai gyakorlat, a háborús atrocitások és az orosz irodalom jelentős részében megjelenő fatalista, felvilágosodásellenes világkép között.
Habár semmi sem garantálja, hogy az orosz elnök egy esetleges tűzszünet után nem támadna újra, de közben Nyugat-Ukrajna olyan fejlődési pályára állhat, amivel Oroszország nehezen tudná felvenni a versenyt.
A makói Bartók iskola bezárásának története arról szól, mit kezd az állam egy hús-vér hagyománnyal a dolgos hétköznapokban.
A francia publicista szerint három tanulsága van a múlt pénteken meghozott döntésnek.
Mi a fenét akarhat a Fidesz az archaikus elnevezések felélesztésével?
1997-ben lapunk írt először a nagy vihart kavart, ún. tiszvasvári különballagásról. A huszonöt évvel ezelőtt történtek kapcsán Balázs Anna és Hain Ferenc, a KözTér-Tiszamenti Közösségfejlesztési Hálózat munkatársai összegzik az eset tanulságait.
Megszokottan elmés történelmi esszéjében – Putinism. Russia and Its Future with the West – Walter Laqueur emlékeztet a Holt lelkek első részének zárójelenetére. „Madárröptű trojkát” látunk, s rajta Csicsikovot, aki „csak mosolygott, mert nagyon szerette az ilyen száguldó iramot”. „De melyik orosz nem szereti a gyors iramot?” – ötlik fel Gogolban. „Hisz akkor érzi magát igazán elemében, amikor szinte szédítő sebességgel repül, és elragadtatásában olykor felkiált: »Ördög vigye az egész világot!«”
Az orosz birodalom szétesése a kommunizmus következménye, nem pedig külföldi hatalmak műve volt - mondta a francia európai parlamenti képviselő egy Ukrajna mellett és Putyin ellen tartott demonstráción.
