Végre lett Ligeti György utca!

Publicisztika

Teljesen logikus, hogy a világhírű zeneszerzőről elnevezett közterület a Budapest Music Center mellett legyen - írja véleménycikkében Rácz Judit.

Idén ünnepeljük Ligeti György születésének századik évfordulóját. Az alkalomra született számos koncert, megemlékezés, kiállítás és egyéb esemény között is kiemelkedik a Budapest Music Center (BMC) által rendezett, Ligeti 100 című egyhetes rendezvénysorozat, melyre magyar szólisták és együttesek mellett számos világnagyság, Kim Kashkashian, Víkingur Ólaffson, Steven Isselris és mások is eljöttek, hogy játékukkal tisztelegjenek a zeneszerző előtt. A hét utolsó napján került sor egy méltó és jelentőségtejes eseményre: a rövid Imre utcát, amelynek sarkán a BMC áll a IX. kerületben, hivatalosan átnevezték Ligeti György utcává.

Az új utcanevet a hosszú évek óta a BMC-ben lakó Kurtág György avatta föl, akit hatvan éven át fűzött szoros barátság Ligetihez, tehát az utcaválasztás nem volt véletlen.

Már csak azért sem, mert az Erdélyben született és 1956-ban emigrált Ligeti György más budapesti helyhez nemigen köthető, kivéve felesége – a Ligeti 100-on szintén végig jelen lévő Ligeti Vera – Alkotmány utcai lakását, ahol pár nappal korábban emléktáblát avattak a zeneszerző tiszteletére.

Az utcanév-változtatását Gőz László, a BMC tulajdonosa és vezetője kezdeményezte. Az idén tízéves BMC – bár munkássága sokkal régebbre nyúlik vissza, de tíz éve működik ebben a saját tervezésű épületben – hamar felkerült a klasszikus és kortárs zene, valamint a dzsessz hazai és világtérképére: évente tucatnyi meghívást kapnak európai és ázsiai fesztiváloktól, nagyjából 100 dzsessz együttest hívnak meg egy évben, számos kamarazenei koncertnek, kurzusnak, előadásnak adnak helyt, évi 14-15 saját gyártású lemezt adnak ki és itt működik a nemzetközi Eötvös Foundation is. Mindebből tehát szintén logikusan következik, hogy a világ első Ligeti György utcája a BMC mellett legyen.

Utcanevek megváltoztatása nemcsak adminisztratív szempontból lehet bonyolult, hanem emberi-érzelmi hullámokat is verhet, különösen amikor politikai vonatkozása is van a változtatásnak. Éppen ezért hozták létre a védett utcanevek listáját, ami azonban szintén nem politikamentes, hiszen adott időben adott közpolitikusok hozták létre. Utcák elnevezése a legkülönbözőbb alapokon történhet: még a virágneveket is szokták indokolni, de a legvitatottabb a személyek nevének kijelölése, kezdve a szentektől a művészeken át a politikusokig. Szerencsére a számtalan Adyról, József Attiláról, Petőfiről, vagy éppen Bartókról, Kodályról elnevezett utcát-teret senki nem kifogásolja. Ugyanígy a korabeli Kossuth-Deák ellentét is megszelídült mára annyira, hogy ne adjon vitára okot, s az említetteknek már nem kell konkrétan valamely helyhez sem kapcsolódniuk, hogy utcát kaphassanak.

 
A Ligeti György utca táblája a zeneszerző portréjával. Az alatta látható Tévút feliratú tábla értelme: Ligeti maga viccelt azzal, hogy nem szeretné, ha utcát neveznének el róla; de ha már muszáj, akkor az ne utca, hanem tévút legyen
Fotó: A szerző felvétele

A politika azonban sajnos máig szereti fölöslegesen borzolni az idegeket vitatott közszereplők utcához-térhez juttatásával vagy éppen régóta elfogadott-megbecsült személyek nevének levételével; példákat mindenki tud. Ilyenkor sokan szeretnének zéró pontot kijelölni az utcanév -áltoztatásokban, csak éppen abban nehéz konszenzusra jutni, hogy ez a pont a Mussolini sugárút, a Horthy tér vagy éppen a Horn Gyula sétány elnevezése előtt vagy után legyen-e. Hihetnénk, hogy a régen Emerich utca névre hallgató Imre utca Ligeti György utcává átnevezése leginkább szép és méltó adózás a világhírű zeneszerző emlékének, de kiderült, hogy ebből is lehet nemtelen ügyet csinálni. Árva Péter kerületi képviselő az utcanév-változtatással kapcsolatos cikkében ugyan állítólag nem Ligeti ellen emel kifogást, de az alkalmat jónak találja arra, hogy Gőz Lászlót és a BMC-t idézhetetlen stílusban emlegesse. Ha a névváloztatással kapcsolatos döntési folyamatot helyteleníti, akkor leginkább arról kellett volna írni. A demokratikus döntéshozatal védelmében sajnos számtalan esetben volna alkalma fölszólalni, ezúttal azonban mindössze tájékozatlanságáról tett tanúbizonyságot, s szóhasználatából ítélve talán arra is következtethetünk, hogy némi irígységet érez az intézmény és vezetője valós teljesítményével szemben. Nem baj – szavait már régen por lepi, míg nekünk, budapestieknek és Magyarországnak még mindig megmarad a Ligeti György utca.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.