Újabb szezon a NER-foci nevű csodában

Publicisztika

Klubként csak a lehető legfeudálisabb viszonyok közt lehet jól működni: azoknál a hagyományokkal rendelkező nagycsapatoknál, ahol megjelenik a NER-foci, érkezik az ezerfelé tartó klientúra is.

2010 óta minden más, de talán semmi nem annyira más, mint a foci. Nemcsak azért, mert akkor olyan miniszterelnökünk lett, akit a világ dolgainak jelentős részénél jobban érdekel a magyar klubfoci (annyira, hogy egészen példátlan módon elvileg három kedvenc csapata – Újpest, Videoton, Felcsút – is van az NB I-ben, tehát a bajnokság negyedéért hivatalosan is rajong), hanem mert ezt a szeretetet a teljes magyar futball reformjává tudta alakítani. Ennek a leglátványosabb része természetesen a stadionépítés, aminek köszönhetően egyrészt lett végre normális nemzeti stadion Budapesten, másrészt még generációk is merenghetnek majd azon, mit keres egy 3500 fős Makovecz-paródia Felcsúton. 

Aki nem követi a hazai izgalmakat, az egyfelől sok felejthetetlen élménytől fosztja meg magát, másfelől nem láthatja kifejlődni a köznyelven csak NER-focinak hívott időszak stadionokon túlmutató termékét: a kisvárosok felemelkedését. Az idén véget ért szezonban ugyanis kijelenthető, hogy a közpénzzel, államközeli szponzorpénzekkel kitömött, emiatt értelmezhető vetélytárs nélkül állandó bajnok Ferencvároson kívüli fociuniverzum szép lassan kitermeli a saját hagyományait, hogy a múltnak adja át a korábbiakat. Így történhetett, hogy a Kisvárda-Felcsút idén már veretes rangadónak számíthatot, hiszen tavaly dobogón végeztek Seszták Miklós és Mészáros Lőrinc/Orbán Viktor szerelemprojektjei, Tállai András Mezőkövesdje pedig évek óta stabilan első osztályú.

Kiemelkedő teljesítményt tud maga mögött a Paks, de még inkább az amúgy valóban szenzációs módon három év alatt a harmadosztályból az NB I ezüstérmesévé vált Kecskemét: mögöttük ugyanis nincs fideszes erős ember, bár Paksra azért így is lecsúszott egy új stadion. A fideszes erős emberek hiányának legerősebb jele az, hogy főleg olyan magyar focisták játszanak egy csapatban, akik máshol nem kerültek szóba az egyszerűbb utat jelentő légiósok miatt. A Kecskemét konkrétan az egész magyar bajnokság legolcsóbb keretértékével verte végig az egész mezőnyt – a Ferencvárost kétszer is – idén mindössze annyival, hogy Szabó István edzősködésével évek óta rendszerben gondolkodva játszik egy csapat, fokozatosan beépítve olyan fiatalokat, akikről a legtöbben korábban soha nem is hallottak.

 
Kecskeméti szurkolók a labdarúgó OTP Bank Liga, 31. fordulójában játszott Kecskeméti TE - Ferencvárosi TC mérkőzésen a kecskeméti Széktói Stadionban 2023. május 13-án. A hazaiak 2-0-ra verték a NER-es kirakatcsapatot
Fotó: MTI/Bús Csaba

Az alföldi minicsoda persze kitakarja az önmagán valóban túlmutató tényt: a Vasas és a Budapest Honvéd FC esett ki. Ez összesen húsz bajnoki cím, Puskás Ferenc vagy mondjuk Mészöly Kálmán klubcsapatai, a hőskori budapesti klubfoci egyik legfontosabb nevei, és ami még fontosabb, hogy a kevés még látható méretű szurkolótáborral bíró egységek egyikei. Rövidebben: itt még legalább néha kimennek az emberek meccsre, ilyenről Mezőkövesden általában szó sem lehet, és Kisvárdán is csak azért, mert a rendezők rendre több nézőt írnak be egyes meccsekre, mint amennyien hivatalosan elférhetnének a stadionban.

A Vasas az OTP Bank projektje, tehát ugyebár Csányi Sándoré: a lelátói pletykák szerint az MLSZ elnöke azt találta ki, hogy ha már plusz pénzzel sem volt képes elérni a magyar első osztály klubjainál, hogy magyar focistákat játszassanak, majd ő megmutatja a Vasasnál, micsoda ütőképes brigádot lehet összeszedni. A koncepció ezen túllépve maga lett a NER-foci plakettje: már másodosztályú egyesületként NB I-es gólkirályokat igazoltak, stabil válogatott kerettagnak számító focisták döntöttek "valamiért" úgy, hogy Angyalföldön kapnak olyan jövőképet és szakmaiságot, amit ők elképzeltek maguknak. Gyakorlatilag mindenkit leigazoltak, aki focizik és van magyar útlevele, a végeredmény pedig pont olyan, mint az a még nemlétező vicc, hogy mi történik, ha egy keretnyi agyonfizetett magyar labdarúgót bezárnak az 8,13 milliárdért épült Illovszky Rudolf Stadionba? A csattanót sajnos csak látni lehetett, elmondani nem, hiszen két év másodosztály után feljutva reális bennmaradási esély nélkül estek ki összesen három edzőt elfogyasztva úgy, hogy még a tartalékcsapatban is olyan focisták ültek, akik múltjuk és képességeik alapján az ország nagyrészében alapembernek számítanának.

Ha a Vasas a NER-foci címerállata a bármiféle szakmaiság és értelmezhető eredmény nélkül elköltött pénzeivel, akkor a Honvéd arra példa, milyen sokszínű is ez a NER: a klubnak viszonylag későn jutott igazi fideszes oligarcha, a Legendás Magyar Határkerítést üzemeltető cég emberei csak 2019-ben vették át a csapatot a furcsa szerzet George F. Hemingwaytől azzal az ígérettel, hogy Kispesten profi és modern klubot építenek. Abból a Kispestből akarták ezt megcsinálni, ami 2017-ben még sok-sok helyi kötődésű játékossal (és egy Marco Rossival) tudott bajnok lenni.

Bozó Zoltán és Mendelényi Dániel megérkezésével az derült ki, hogy nemcsak a NER-focinak, hanem magának a NER-nek is van NB II-je:

itt már azért nincs szó korlátlan mennyiségű pénzről, csak amolyan közepesen túlfizetett mindenről, miközben az államtól megkapták az ország egyik leglassabban felépült, cserébe székekre lebontva legdrágább stadionját. A megérkezéstől kezdve ért véget az addig nagyjából felismerhető koncepció Kispesten, hogy gyorsan átadja a helyét a kiesés előli menekülésnek, a munka pedig ahogy látható, idén végre beért.

A Kispest így is csodát tudott tenni, hiszen őrületes teljesítményük miatt nem esett ki a most épp MOL Fehérvár néven futó Videoton. Nekik különleges szerepük van a hazai labdarúgás 2010 utáni világában, hiszen ez az a csapat, aminek a külföldi meccseire Orbán Viktor a tulajdonos Garancsi István magánrepülőjével járogatott. Jövőre nem nagyon kell ilyennel foglalkoznia a miniszterelnöknek, hiszen nemzetközi meccsről szó sincs az egész bajnokság második legdrágább keretével dolgozó fehérváriaknál. A klub természetesen szintén vadonatúj stadionnal (ezt annyira nem kell mondani, hiszen már mindenkinek van vadonatúj stadionja az Újpesten kívül; a lila-fehérek még az első Fidesz-kormány alatt kaptak, jóllehet nem újat, hanem egy akkor is csupán C kategóriásnak számító létesítményt) csillogva volt képes a veretes tizedik helyet megszerezni úgy, hogy a már biztos kieső és teljesen szétesett Vasassal 0-0-át játszottak, és csak és kizárólag azért lehetnek jövőre az első osztályban, mert a más említett Kispest képtelen volt megverni a Puskás Akadémiának csúfolt Felcsútot. Székesfehérvár fideszes polgármestere, Cser-Palkovics "Emberarcú Fideszes Vagyok" András ki is jelentette, hogy valószínűleg ez minden idők legtöbb pénzéből minden idők leggyengébben működő csapata, és valószínűleg nem jár messze az igazságtól. A polgármester azt is szóvá tette, hogy a jó gazda is hiányzik a klub környékéről az elmúlt években. Ez azért érdekes, mert ez a gazda ugyebár a közbeszerzéseken meggazdagodott Garancsi Istvánt jelenti, aki az utóbbi időben mintha valóban kevesebbet foglalkozna az egésszel. Az okokat csak találgatni lehet: egyes hírek szerint lassan a MOL is kiszállna a székesfehérvári pénztemetőből, de az is nyilvánvaló, hogy a gazdasági válság még ebben a rendszerben sem tesz túl jót az olyan drága hobbiknak, mint a fociklub-üzemeltetés.

 
A székesfehérvári Kenan Kodro (k), valamint az angyalföldi Szivacski Donát (b) és Iyinbor Patrick Osagie (j) a labdarúgó OTP Bank Liga 33., utolsó fordulójában játszott Vasas FC - MOL Fehérvár FC mérkőzésen az Illovszky Rudolf Stadionban 2023. május 27-én
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

A teljesség igénye nélkül érdemes kiemelni, hogy sokáig kiesőjelölt volt az Újpest, a Zalaegerszeg és a Mezőkövesd is, talán nem kell mondani, hogy miért az utóbbi a kakukktojás a felsorolásban.

Azért érdemes kicsit merengeni azon, hogy ha már egy egész nemzeti identitást sikerült felhúzni a futballra, akkor pontosan milyen lett ez az identitás: a válogatott meccseire valamiféle spirituális megtisztulás lett járni, a teljes magyar bajnokság az FTC sikerei köré épül. Klubként csak a lehető legfeudálisabb viszonyok közt lehet jól működni: a mintázat jól mutatja, hogy azoknál a hagyományokkal rendelkező nagycsapatoknál, ahol megjelenik a NER-foci, érkezik az ezerfelé tartó klientúra is, miközben Kisvárdán értelemszerűen egyszerűbb elérni, hogy egy irányba haladjanak a dolgok. Emiatt történhet főleg az, hogy például a focira továbbra is vevő Miskolcon a Diósgyőr két év után jut fel, és a legkomolyabb reményei valahol a középmezőny környékén vannak. Második érkezőként az évek óta liftező MTK éli fel az hazai szinten legjobban működő fociakadémiája maradékát majd jövőre a Kispest és a Vasas helyett.

Az persze nem helyes megközelítés, hogy a létező hagyományok valamiféle előjogot kéne, hogy adjanak a pályán,

az viszont így is megkérdőjelezhetetlen, hogy a piacról teljesen leválasztott magyar futball olyan alternatív valóságot hozott létre, ahol a hagyományok és támogatottság kifejezetten hátrányos tulajdonságnak számítanak, a sikeres klubrecept pedig tulajdonképpen annyiból áll, hogy kezdd el lehívni a TAO-pénzeket egy megyefőtől fél-egyórás útra lévő 15 ezres kistelepülés addig főleg megyei szinten varázsló klubjához.

A másik minta a szenvedés, aminek a csúcsát a szebb napokat látott Nyíregyháza hozhatja el. Nem véletlenül hagytam a kissé csapongó szezonelemzés végére őket, hiszen ők eleve másodosztályúak, a meccseiket pedig két éve Balmazújvárosban játsszák (ott amúgy nincs most épp értelmezhető klub a szintén új stadionban, mivel csődbe mentek), ugyanis épül a már most 19 milliárd forintnál járó új stadionjuk. A baj csak az, hogy mindeközben a másodosztály 18. helyén végeztek, ami azt jelenti, hogy osztályozó mérkőzést fognak játszani június elején a harmadosztályú Veszprémmel. Ha ott elbuknak, akkor a város a harmadosztályra avathat olyan stadiont, amiért horvát, szerb vagy akár cseh klubok is összetennék a két kezüket. Talán az lesz a NER-foci tetőzése, bár egy ilyen érzelmi hullámvasútban akár mindennapra juthat emlematikus pillanat.

(Címlapképünkön: Kispesti játékosok a labdarúgó OTP Bank Liga 33., utolsó fordulójában játszott Felcsút - Budapest Honvéd mérkőzés végén a felcsúti Pancho Arénában 2023. május 27-én. A Honvéd 2-1-es vereséget szenvedett, így búcsúzott az élvonaltól. Fotó: MTI/Vasvári Tamás)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.