Kulcsár Árpád

A majdnem szentté avatott ember

Böjte Csaba újabb nagy gonoszságairól

Publicisztika

Két évvel ezelőtt az azóta megboldogult Transindex.ro munkatársaként interjút készítettem Böjte Csabával. Az interjúban Böjte az abúzusokat szenvedett és a traumát feldolgozni képtelen gyerekeket „fonnyadt almáknak” nevezte, akikből „pálinkát főznek”. 
A szerzetes a beszélgetés egy pontján dühöngve felállt, és faképnél hagyott.

Ekkor még nem sejtettem, hogy olyan örvénybe keveredtem bele, amely alaposan felbolygatja mind a magyarországi, mind a romániai köz­életet. Akkor ugyanis egy székelyföldi kollégám tippet adott: kár, hogy Böjte így beszél az áldozatokról, és azt sejteti, hogy az intézményeiben nincsenek bajok, amikor éppen bíróság előtt áll az az egykori nevelő, akit azzal gyanúsítanak, hogy több mint tucatnyi gyereket molesztált és erőszakolt meg. Ez a per volt az, amelyben nemrég hirdettek ítéletet, s a vádlott Kedves Hunor Szabolcs jogerősen 28 év fegyházbüntetést kapott.

A tisztázás legfőbb gátja

Az azóta több médium által – gyakran közösen – végzett munka révén feltárult, hogy Böjte egyes otthonaiban egy pedofil bűnelkövető tíz éven keresztül követhetett el bűncselekményeket, hogy az otthonokban súlyos, rendszerszintű problémák vannak a szakmaiság, a gyerekekkel való bánásmód terén. Ha pedig visszaélésre derül fény, akkor a szakemberek sem az alapítványon belül, sem azon kívül nem jeleskednek ezek megszüntetésében, a felelősök megnevezésében. A Szent Ferenc Alapítvány által fenntartott otthonokban elkövetett szexuális és más visszaélések tárgyában jelenleg – a bírósági ítéleten kívül – csak e néhány oknyomozó cikk megállapításai a mérv­adók. Eddig a kászonimpéri és tusnádi otthonokban tíz év alatt elkövetett pedofil és egyéb típusú bűncselekmények mellett a szovátai otthonban elkövetett rendszeres szexuális erőszak, s az erőszak eltussolásának a történetét sikerült hitelesen bemutatni. Böjte alapítványainak zavaros pénzügyeiről is születtek tényfeltáró írások; megválaszolatlan kérdések még e tekinttben is bőven akadnak, azon egyszerű oknál fogva, hogy az alapítványok nem hajlandók érdemben válaszolni a kérdéseinkre.

A tisztánlátás egyik gátja maga Böjte Csaba – aki az elmúlt években egyértelműen a Fidesz és egyéb szélsőjobboldali formációk mellett kötelezte el magát. Nemcsak „Budaházy bácsiért” imádkozik ő, annak idején vígan vállalta a még a centrum felé nem törekvő Jobbik társaságát, és fényképezkedett a Magyar Gárdával is. Böjte azt állítja, neki nem számít a politika – de más oldalakhoz olyan erős kötődései nincsenek azért. Az erdélyi magyar politikusok azt is jól tudják, hogy Böjte amolyan kijáróember is lehet Budapesten. Nemrég az alapítványa Kézdivásárhelyen „fogadta örökbe” a minorita rendház épületét, s azt nyomban fel is újították, vendéglátóipari szakoktatás folyik majd benne. És miközben az Erdélybe érkező magyarországi támogatások a recesszió miatt jelentősen csökkentek az elmúlt évben, a Bethlen Gábor Alap tavaly rekordösszegű segítséget adott a Szent Ferenc Alapítványnak. Vannak bőven Erdélyben a Fidesznek szövetségesei, de ilyen bravúrra nem sokan képesek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.