Kulcsár Árpád

A majdnem szentté avatott ember

Böjte Csaba újabb nagy gonoszságairól

Publicisztika

Két évvel ezelőtt az azóta megboldogult Transindex.ro munkatársaként interjút készítettem Böjte Csabával. Az interjúban Böjte az abúzusokat szenvedett és a traumát feldolgozni képtelen gyerekeket „fonnyadt almáknak” nevezte, akikből „pálinkát főznek”. 
A szerzetes a beszélgetés egy pontján dühöngve felállt, és faképnél hagyott.

Ekkor még nem sejtettem, hogy olyan örvénybe keveredtem bele, amely alaposan felbolygatja mind a magyarországi, mind a romániai köz­életet. Akkor ugyanis egy székelyföldi kollégám tippet adott: kár, hogy Böjte így beszél az áldozatokról, és azt sejteti, hogy az intézményeiben nincsenek bajok, amikor éppen bíróság előtt áll az az egykori nevelő, akit azzal gyanúsítanak, hogy több mint tucatnyi gyereket molesztált és erőszakolt meg. Ez a per volt az, amelyben nemrég hirdettek ítéletet, s a vádlott Kedves Hunor Szabolcs jogerősen 28 év fegyházbüntetést kapott.

A tisztázás legfőbb gátja

Az azóta több médium által – gyakran közösen – végzett munka révén feltárult, hogy Böjte egyes otthonaiban egy pedofil bűnelkövető tíz éven keresztül követhetett el bűncselekményeket, hogy az otthonokban súlyos, rendszerszintű problémák vannak a szakmaiság, a gyerekekkel való bánásmód terén. Ha pedig visszaélésre derül fény, akkor a szakemberek sem az alapítványon belül, sem azon kívül nem jeleskednek ezek megszüntetésében, a felelősök megnevezésében. A Szent Ferenc Alapítvány által fenntartott otthonokban elkövetett szexuális és más visszaélések tárgyában jelenleg – a bírósági ítéleten kívül – csak e néhány oknyomozó cikk megállapításai a mérv­adók. Eddig a kászonimpéri és tusnádi otthonokban tíz év alatt elkövetett pedofil és egyéb típusú bűncselekmények mellett a szovátai otthonban elkövetett rendszeres szexuális erőszak, s az erőszak eltussolásának a történetét sikerült hitelesen bemutatni. Böjte alapítványainak zavaros pénzügyeiről is születtek tényfeltáró írások; megválaszolatlan kérdések még e tekinttben is bőven akadnak, azon egyszerű oknál fogva, hogy az alapítványok nem hajlandók érdemben válaszolni a kérdéseinkre.

A tisztánlátás egyik gátja maga Böjte Csaba – aki az elmúlt években egyértelműen a Fidesz és egyéb szélsőjobboldali formációk mellett kötelezte el magát. Nemcsak „Budaházy bácsiért” imádkozik ő, annak idején vígan vállalta a még a centrum felé nem törekvő Jobbik társaságát, és fényképezkedett a Magyar Gárdával is. Böjte azt állítja, neki nem számít a politika – de más oldalakhoz olyan erős kötődései nincsenek azért. Az erdélyi magyar politikusok azt is jól tudják, hogy Böjte amolyan kijáróember is lehet Budapesten. Nemrég az alapítványa Kézdivásárhelyen „fogadta örökbe” a minorita rendház épületét, s azt nyomban fel is újították, vendéglátóipari szakoktatás folyik majd benne. És miközben az Erdélybe érkező magyarországi támogatások a recesszió miatt jelentősen csökkentek az elmúlt évben, a Bethlen Gábor Alap tavaly rekordösszegű segítséget adott a Szent Ferenc Alapítványnak. Vannak bőven Erdélyben a Fidesznek szövetségesei, de ilyen bravúrra nem sokan képesek.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?