Publicisztika

Sorsok Háza lesz a neve a holokauszt gyermek áldozatainak emlékét őrző intézménynek. Az új múzeum a régi józsefvárosi pályaudvaron, 2014 tavaszán nyílik majd meg, amint arról a parlamentben Lázár János egy nemzetközi sajtótájékoztatón beszámolt. A név nyilvánvaló utalás Kertész Imre regényére, és talán a fenti mondatra is.

Értékes vita folyik a gyűlöletbeszéd tilalmáról a Narancs hasábjain. Az eddig megjelent cikkek jobbára a kérdés alapjogi vonatkozásait boncolgatták: a magam részéről újabb árnyalatot ebbe nem kívánok vinni.

A kormány kirabolja a művészeket – harsogja a sajtó már két hete, de a helyzet sokkal bonyolultabb. Az érdekesebb részeit megpróbálom elmagyarázni – és igen, most inkább a kormánnyal értek egyet, nem a tiltakozó művészekkel.

A szociális segélyezés hazai rendszerén bizonyosan van mit javítani - erre utalnak a riasztó és romló szegénységi mutatók, a rendszer diszfunkcióinak leltárai és sűrű foltozgatása. Gébert Judit és Tőzsér János (lásd: Ami jár, az jár, Magyar Narancs, 2013. június 6.) a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését kínálja megoldásnak. (Szeptember 16-ától pedig egyenesen Nemzetközi hét az alapjövedelemért címmel Európa-szerte rendezvénysorozatot terveznek a hívek.)

Ángyán József az, aki észrevette: Orbán nem a Horthy-korszakot, hanem a feudalizmust, a nagybirtokrendszert akarja visszaállítani.

Most még csak a szobrát avatta fel Orbán Viktor, de gr. Bethlen István hamarosan ikonná válhat egy olyan rezsimben, amely a múltról csak allegóriákban és hasonlatokban bír beszélni.

Nemrégiben két makrogazdasági prezentációhoz jutottam hozzá: az egyiket egy nemzetközi pénzügyi szervezet tisztségviselője, a másikat a magyar közszféra egyik vezetője adta elő. Az ország gazdasági helyzetéről és kilátásairól mindketten negatívan vélekedtek.

Az Orbán-kormány komoly dilemma elé állította az Európai Unió intézményeit. Kiderült ugyanis, hogy az EU-nak nincs megfelelő eszköze arra, hogy betartassa tagállamaival a közösség alapértékeit. Most keresi - de az augusztus 28-ai európai bizottsági ülés után úgy tűnik, soká fogja megtalálni, ha egyáltalán.

"Ez az álláspont azonban a mai Magyarországon tarthatatlan."

Tizenéves gyerekeket vezetnek el rendőrök bilincsbe verve az iskolai folyosón falfirkáért, verekedésért, vagy egyszerűen csak a köznyugalom megzavarásáért? Ez eddig csak az Egyesült Államokban lehetett megszokott látvány, ezután a magyar iskolákban is azzá válhat.

A magyar miniszterelnök szinte kormányzásának első pillanatától jogi kategóriákkal operáló, elmarasztaló ítéleteket fogalmazott meg a devizahitelről mint "termékről" és az azt alkalmazó bankokról, s kijelentette, hogy az ő kormánya fogja megoldani ezt a problémát. Ennek jegyében különféle intézkedéseket tett, amelyek a jogállamiság követelményei és az eredményesség szempontjából egyaránt erősen deficitesek voltak.

A Kárpátia zenekar támogatásáról szóló cikkünkre reagált az NKA alelnöke: ő nem tehet semmiről, viszont ha már arra járt, megvédi tőlünk a művészet szabadságát.

M. Tóth Balázs és Tordai Csaba A gyűlöletkeltő szólásról c. cikkükben (Magyar Narancs, 2013. július 25.) az ilyen beszéd törvényi korlátozásának szükségességéről írnak. A szerzők a jogállam önvédő mechanizmusával próbálják alátámasztani a szólásszabadság szűkítését. A cikk fontos megállapításokat tesz, azzal több pontban is egyetértünk, csak éppen a legfontosabb konklúzióval nem: azzal, hogy a szólás korlátozása megfelelő eszköz lenne az alkotmányos demokrácia és a sérülékeny kisebbségek megvédésére.