Pisi, kaki, hülye

Publicisztika

Egyre bonyolódik az athéni olimpián kirobbant doppingbotrány. Jelenleg leginkább az tartja lázban a hon közvéleményét: vajon ki kinek adott vizeletet, s hogy is került abba oxandrolon?
A sportnapilap tudósítása szerint előbb a szövetségi kapitány áldozta volna legnemesebb nedveit a hon oltárán (már ha a dugizacskóba hugyozást lehet így hívni), ám a címzett, az olimpiai ezüstérmétől utóbb - ezek szerint joggal - megfosztott magyar bajnok inkább a volt neves versenyzőt (szintén egykori olimpikont) kérte fel mintaadásra. Az viszont éppen képtelen volt megfelelő mennyiséget produkálni. Ezek után - a szűzmáriáját neki, ez mégiscsak az ezer Nobel-díjas országa! - nem is volt más teendő, mint sok kevés pisit összeönteni, hátha ez egyszer igaza lesz Engelsnek, és a mennyiségi változások minőségibe csapnak át.

Úgy is lett: a termék valóban kivágta a biztosítékot, az elcsapott magyar sampionok meg nem győztek hazasomfordálni. Jól tudjuk, ez csak mese habbal, amire mind ez idáig nincs bizonyíték; erre mondta hüppögve a MOB-főtitkári posztjáról frissen leváltott Aján Tamás, hogy zuhanyhíradó, meg magyar jogi szisztéma (miért, van olyan jogrendszer, amely elfogadja bizonyítéknak a pletykát?).

Persze, majd ha adnak szépen genetikai mintát az érintettek (amire egyébként hatóság nem nagyon kötelezheti őket), akkor esetleg kiderülhet, hogy a leadott pisiben kettő (ne adj isten három!) különböző egyed DNS-e is megtalálható. Ám itt még nem tartunk - most az van soron, hogy Aján Tamás neves sportdiplomatát meneszti az olimpiai bizottság elnöksége, miután másfél órás, parttalan és konkrétumokat nem tartalmazó ködösítéssel és vádaskodással sikerült magára haragítania sportvezetőtársait (akiknek sportágai speciel többnyire nem érintettek az ügyben). Aján korábban sűrűn célozgatott arra, hogy maga már tudja a megoldást, míg az országlakosok inkább a bazmegelő sportvezetők és az érmétől megfosztott olimpikon sutyiban rögzített abszurd párbeszédén derültek, már ha volt még kedvük hozzá.

Tudni pedig nagyon keveset tudunk - nem tudjuk például, hogy igaz-e a fenti történet. Ha igaz, még mindig nem tudjuk, hogy mit tolt nevezett exérmes (Gyurkovics Ferenc), s mit toltak az edzői, ha még a cserehúgy is kiverte a biztosítékot. S végképp nem tudjuk, miért nem tudott, vagy ha igen, miért hallgatott minderről Aján, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség elnöke, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, s ha mégis ezt tette, miért gondolta azt, hogy a többek között az ő főszereplésével zajló kabaré majd pont őt fogja posztján hagyni.

Hiába a nagy görcsölés, mindig összejön ama bizonyos utolsó csöpp, amitől betelik a pohár.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.