Fleck Zoltán

Prés alatt

Miért és mivel zsarolja a kormány a bírákat?

  • Fleck Zoltán
  • 2024. december 11.

Publicisztika

Az év elején kezdte meg működését az új összetételű Országos Bírói Tanács (OBT), amely a 2018 és 2024 közötti, Magyarországon szokatlanul karakán és a függetlenségért harcokat vállaló testületet váltotta fel.

Joggal merültek fel aggodalmak, hogy a bírói kar a hosszú és kilátástalan küzdelemből azt vette észre, hogy a rezsim bosszújának áldozata, és az igazságszolgáltatás anyagi ellátottsága ismét mélyre zuhant. A tudástermelés területeihez hasonlóan a bírák is a kiéheztetés hatalmi fogásának célpontjai. Minden készen állt az elmúlt években egyre többször alkalmazott intézményes zsaroláshoz. Olyan elnöke van a bírák által választott új testületnek, aki hajlandó még a Türk Tanácshoz is ellátogatni. Nyugodtan gondolhatta hát az erőszakos cégfelvásárlásokon, rektorok meggyőzésén és egyéb zsarolásokon edződött hatalom, hogy nem kell ellenállásra számítania. Az ajánlat meg is érkezett: ha az OBT beleegyezik egy reformtervezetbe, kaphatnak pénzt – három évre elosztott fizetésemelést. A bírák önkormányzati testülete szoros szavazásban, 8:7 arányban megszavazta a visszautasíthatatlan ajánlatot.

Csakhogy, mint a későbbi tiltakozásokból kiderült, a bírói kar zokon vette, hogy áruba bocsátják autonómiájukat. Ezúttal nem néhány, hanem több száz bíró írta alá a tiltakozást. Miután kiderült, hogy Szabó Péter, az OBT elnöke nem tűnik nehezen meggyőzhetőnek, ha külön juttatásokat vagy műkincseket ajánlanak cserébe, az OBT jogosan tartva attól, hogy legitimitását veszti az őket megválasztó bírák szemében, rendkívüli ülést hívott össze. Az elnök a bizalmi szavazást megelőzve lemondott.

Pityke a mentén

Az Orbán-rezsim regnálása alatt a bírák és persze az állam többi polgára többször tapasztalhatta, mire is kell igazán egy autok­ráciának az igazságszolgáltatás. Először is legitimációs cicoma. A diktátorok nem sokra tartják azokat az intézményeket, amelyek az autonómia elve alapján működnek. A parancsolás korlátozottságát lehetetlen beilleszteni a tekintélyelvű világképbe, ahol minden a harc, a vezénylés és az engedelmeskedés köré szerveződik. Mégis kénytelenek megengedni némi szabadságot, mert a halálán levő Nyugat, amely olyan gyengeségekre épül, mint a demokrácia és a jogállam, sok pénzért és egyéb, szimbolikus javakért cserébe ezt követeli. Hogy ez a követelés az Európai Unió bürokratikus és politikai megegyezéseket kereső, gyakran a legfontosabb elveket (vagyis az EU alapértékeit) kicsorbító gyakorlatában mit jelent, nyomon követhettük az ún. jogállamisági kritériumok körüli vitákban. Mire rájöttek, hogy az Orbán-rezsimmel szemben csak annak nyelvén lehet eredményeket elérni, Magyarország a World Justice Project 2024-es indexén soha nem látott mélységekbe zuhant. Ezek szerint az itthoninál kicsit jobban áll a szabadságok és jogosultságok helyzete Panamában, Bosznia-Hercegovinában, Nepálban, Mongóliában és Kazahsztánban; az Európai Unió többi tagállama pedig beláthatatlan messzeségben van.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.