Fleck Zoltán

Prés alatt

Miért és mivel zsarolja a kormány a bírákat?

  • Fleck Zoltán
  • 2024. december 11.

Publicisztika

Az év elején kezdte meg működését az új összetételű Országos Bírói Tanács (OBT), amely a 2018 és 2024 közötti, Magyarországon szokatlanul karakán és a függetlenségért harcokat vállaló testületet váltotta fel.

Joggal merültek fel aggodalmak, hogy a bírói kar a hosszú és kilátástalan küzdelemből azt vette észre, hogy a rezsim bosszújának áldozata, és az igazságszolgáltatás anyagi ellátottsága ismét mélyre zuhant. A tudástermelés területeihez hasonlóan a bírák is a kiéheztetés hatalmi fogásának célpontjai. Minden készen állt az elmúlt években egyre többször alkalmazott intézményes zsaroláshoz. Olyan elnöke van a bírák által választott új testületnek, aki hajlandó még a Türk Tanácshoz is ellátogatni. Nyugodtan gondolhatta hát az erőszakos cégfelvásárlásokon, rektorok meggyőzésén és egyéb zsarolásokon edződött hatalom, hogy nem kell ellenállásra számítania. Az ajánlat meg is érkezett: ha az OBT beleegyezik egy reformtervezetbe, kaphatnak pénzt – három évre elosztott fizetésemelést. A bírák önkormányzati testülete szoros szavazásban, 8:7 arányban megszavazta a visszautasíthatatlan ajánlatot.

Csakhogy, mint a későbbi tiltakozásokból kiderült, a bírói kar zokon vette, hogy áruba bocsátják autonómiájukat. Ezúttal nem néhány, hanem több száz bíró írta alá a tiltakozást. Miután kiderült, hogy Szabó Péter, az OBT elnöke nem tűnik nehezen meggyőzhetőnek, ha külön juttatásokat vagy műkincseket ajánlanak cserébe, az OBT jogosan tartva attól, hogy legitimitását veszti az őket megválasztó bírák szemében, rendkívüli ülést hívott össze. Az elnök a bizalmi szavazást megelőzve lemondott.

Pityke a mentén

Az Orbán-rezsim regnálása alatt a bírák és persze az állam többi polgára többször tapasztalhatta, mire is kell igazán egy autok­ráciának az igazságszolgáltatás. Először is legitimációs cicoma. A diktátorok nem sokra tartják azokat az intézményeket, amelyek az autonómia elve alapján működnek. A parancsolás korlátozottságát lehetetlen beilleszteni a tekintélyelvű világképbe, ahol minden a harc, a vezénylés és az engedelmeskedés köré szerveződik. Mégis kénytelenek megengedni némi szabadságot, mert a halálán levő Nyugat, amely olyan gyengeségekre épül, mint a demokrácia és a jogállam, sok pénzért és egyéb, szimbolikus javakért cserébe ezt követeli. Hogy ez a követelés az Európai Unió bürokratikus és politikai megegyezéseket kereső, gyakran a legfontosabb elveket (vagyis az EU alapértékeit) kicsorbító gyakorlatában mit jelent, nyomon követhettük az ún. jogállamisági kritériumok körüli vitákban. Mire rájöttek, hogy az Orbán-rezsimmel szemben csak annak nyelvén lehet eredményeket elérni, Magyarország a World Justice Project 2024-es indexén soha nem látott mélységekbe zuhant. Ezek szerint az itthoninál kicsit jobban áll a szabadságok és jogosultságok helyzete Panamában, Bosznia-Hercegovinában, Nepálban, Mongóliában és Kazahsztánban; az Európai Unió többi tagállama pedig beláthatatlan messzeségben van.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.