Kardos András

Lukács György második halála

Vádirat

  • Kardos András
  • 2024. december 11.

Publicisztika

Fiatalkorában Georg Simmel, Emil Lask, Ernst Bloch, Max Weber és még sok más nagy filozófus mondotta, írta, gondolta, hogy Lukács György filozófiai zseni. Lukács hosszú életében bármely fordulata, üldözése, emigrációja határozta meg éppen a filozófus helyzetét, egy dolog biztos volt: marxizmus előtti fiatalkorában, éppen úgy, mint marxista fordulata után, a legnagyobb filozófusok közé tartozott.

S hogy már most egy bosszantót mondjak e vádirat elején: ahogyan A regény elmélete fiatalkorában, úgy a Történelem és osztálytudat a fordulat után Lukács Györgyöt a 20. századi, sőt az egyetemes filozófia élvonalába emelte. Ahogy később, már vádiratunk tárgyát adó Belgrád utcai lakásban megírt Az esztétikum sajátossága is világhírűvé tette szerzőjét.

Lukács György a legnagyobb magyar filozófus, aki még Nobel-díjra is volt jelölve, akiről Thomas Mann Naphta alakját mintázta, aki minden létező rendszert annyira felidegesített, hogy vagy deportálták, vagy bevitték, vagy elhallgattatták, nos, ezt a Lukács Györgyöt, a Magyar Tudományos Akadémia a legújabb diktatúra fejbólintására megtagadta, a lakásá­ban kialakított archívumot felszámolta, egyszóval: Lukács Györgyöt másodszor is eltemették.

Lukács György 1971-ben meghalt. Az akkori diktatúra némileg megkönnyebbült, és két évvel később, 1973-ban kiebrudalta Lukács tanítványait a közéletből, állásból, publikálásból. De Lukács kommunista volt, és így halála után már csak közvetetten beszélhetett vissza. A párt államosította Lukácsot, és a Belgrád rakparti lakásban – a Magyar Tudományos Akadémia keretén belül – létrehozta a LAK-ot, a Lukács Archívum és Könyvtárt. Nem mesélem el az egész történetet. A LAK az évtizedek alatt nemzetközi zarándokhellyé vált, Jürgen Habermastól Jacques Derridáig terjed azon világhírű filozófusok, esztéták, írók sora, akik felkeresték a Duna-parti lakást, hogy Lukács kéziratait, leveleit, könyveit tanulmányozzák, és beszélgessenek a LAK olyan nagy tehetségű kutatói­val, mint Mesterházi Miklós, Tallár Ferenc, Hévizi Ottó, Pongrácz Tibor és sokan mások (köztük szerénységem), akik az évtizedek alatt ott dolgoztak és kutattak.

2010-ben már egy másik diktatúra érezte úgy, hogy neki kell rontani a filozófusoknak, igaz, most nem a kritikai marxistáknak, hanem a liberálisoknak. Hát igen, változnak az idők, változnak az ellenségek, csak a filozófus, mint kellemetlen jelenség örök. Jött a filozófuspályázatok elleni hajsza, persze eredmény nélkül, de a LAK ismét pofozógép lett. Az Akadémia, mély megértést tanúsítva az Orbán-kormány szabadságellenes rohama iránt, részben nem védte meg a filozófusokat, részben a LAK-ot visszarakta az MTA Könyvtárhoz a Filozófiai Intézettől, a kutatókat pedig könyvtárossá varázsolta. Az MTA megkezdte tízéves harcát a LAK ellen, amelynek mostanra lett vége: Lukács lakása visszakerült a kerületi önkormányzathoz, ezzel a most már évek óta csak üresen álló lakás, melyből Lukács kéziratait régen elszállították az MTA Könyvtárba, és csak Lukács könyvei porosodtak ott, befejezte küldetését a magyar filozófia és kultúra számára. Az Akadémia végigasszisztálta a mindenkori elnökök jóváhagyásával, hogy előbb Nárai könyvtárigazgató, majd utána Monok István igazgató vezérletével kivégezzék a Lukács Archívumot.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.