Száll a sí

  • 2004. szeptember 9.

Publicisztika

Mérsékelt örömünkre máris médiasztár vált a lapunk által felfedezett Bácsfi Diánából, s immár a fõpolgármester, felkért történész szakértõk, a BRFK és a baloldali kereskedelmi rádió vállvetve rágódnak a jól megérdemelt feledésbõl feltámadt hungarista mozgalom ideológiai és szimbolikus finomságai felett.

Valóban, a hóhér keze között megboldogult nemzetvezetõ zagyvaságai (ahogy követõi fogalmaznak: filozófiája) a magyar eszmetörténet nehezen meghaladható (alulmúlható) extremitását alkotják, ha valaki kíváncsi lenne Szálasi meghökkentõ ideológiai és nyelvi innovációira, annak bízvást ajánlhatjuk a Hungarista naplót, vagy a Szálasi-per (a vádlott kommentárjaival kiegészített) jegyzõkönyvét - utóbbi a magyar igazságszolgáltatás történetének is páratlan dokumentuma. Tudjuk, az utóbbi tizenöt évben többen is próbálkoztak Szálasi eszméinek, a hungarista ideológiának a feltámasztásával. Szabó Albert például egész Leibstandartét gyûjtött legendás fogaskerekes zászlai alá, ám a mostani kísérlet kítûnik valamennyi elõdje közül a nyilas eszmék filológiai pontosságú rekonstrukciójával, aminek provokatív hatását nehezen lehet alábecsülni, elvégre a múlt század talán legbrutálisabb tömeggyilkosairól beszélünk. Az október 15-ére, a Terror Háza elé meghirdetett nyilas demonstráció tényleg túlmegy a pofátlanság határán, a Magyar Jövõ Csoport akciói akár durva politikai dadaizmusnak is tûnhetnének, ha nem tudnánk, mennyire virulens ma is a (csekély mértékben áramvonalasított) nemzetiszocialista ideológia a honi szélsõjobboldalon. Ehhez mérhetõ zavart is okozott a fejekben a zöld feltámadás - fõleg ami hatóságainkat illeti. A rendõrség meg az ügyészség például hetekig rá se bagózott a nyilas szimbolikát buzgón alkalmazó plakátokra - ehhez képest a legnagyobb komolysággal vizsgálódnak például a lapunkban mértékelésre használt piros csillagok ügyében. Ekkor jön polgármesterünk, és történész szakértõkkel vizsgáltatja be: vajon tényleg sikerült-e emlékezetbõl felskiccelnie neohungaristáinknak egy rendes nyilaskeresztet, vagy ezt is elcseszték. A várható válasz nyomán intézkedésre felkért rendõrség ezek után gondoskodik a plakátok eltávolításáról, majd egyeztetésre hívja be a nyilasok és az áldozatok emlékére demonstrálni kívánó Új Generáció képviselõit - ugyan, egyezzenek már meg, ami azért sajátos gondolkodásmódra vall. A helyi urban legend szerint a 40-es években az ávótól rettegõ megrögzött nyilasok még beérték egy sízõs kitûzõ alkalmazásával (megfejtés a címben), mai utódaik viszont pontosan érzékelik, hogy az utca immár régóta az üvöltve uszító szélsõjobbé, így hát elszemtelenednek. Lehet, hogy nem Bácsfi Diána honunk elsõ számú közellensége, s persze az is lehet, hogy például nem egy kereskedelmi rádiónak kéne gondoskodnia egy nyilas webszájt betiltásáról (ez egy kicsit azért snassz). Meglehet, az sem volna elég, ha a rendõrök szereznének érvényt a (bármily hülyén megfogalmazott) hatályos törvényeknek. A jó érzésû demokraták sem bújhatnak el örökké, ha úgy érzik, lassan betelt a pohár.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.