Szőnyei Tamás: Buzi, zsidó, cigány

publikálva
1997/32. (08. 07.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Kern András: (...) Az, hogy engem ismernek, az egy szerencsés adottság, és ezt a televíziónak köszönhetem. A televízióval nem is nagyon szokott bajom lenni, kivéve most, amikor a Friderikuszról van szó ebben a cikkben. Friderikusszal is van bajom. (Vágóképek a Mai Nap július 19-i számában megjelent Fridi nemet mondott Vajnának című cikkből, zöld filccel kiemelve hogy "Kern a rövid szereplésért egyes források szerint egymillió, mások szerint másfél millió forintot kért".) Lehet, hogy durva vagyok én, az, amit ő ír, az, Munkatársunk írja, írja a Mai Nap, nem tudjuk, ki, az...

Kern András: (...) Az, hogy engem ismernek, az egy szerencsés adottság, és ezt a televíziónak köszönhetem. A televízióval nem is nagyon szokott bajom lenni, kivéve most, amikor a Friderikuszról van szó ebben a cikkben. Friderikusszal is van bajom. (Vágóképek a Mai Nap július 19-i számában megjelent Fridi nemet mondott Vajnának című cikkből, zöld filccel kiemelve hogy "Kern a rövid szereplésért egyes források szerint egymillió, mások szerint másfél millió forintot kért".) Lehet, hogy durva vagyok én, az, amit ő ír, az, Munkatársunk írja, írja a Mai Nap, nem tudjuk, ki, az...

Bárdos András: Nem Friderikusz Sándor írta, az biztos.

Kern: Nem, nem, de Munkatársuk kitől tudhatja ezeket? Friderikusz Sándortól, nem? Akit én egy nagyon rossz ízlésű, hát azt tudjuk, hogy ő egy buzi fiú, gondolom, mindenki tudja...

Bárdos: Bocsánat, most kénytelen vagyok közbeszólni, mert...

Kern: Jó, akkor lehet, hogy nem az...

Bárdos: Nem, nem, nem, nem, úgy érzem, hogy ennek a beszélgetésnek itten most véget kell vetni, mert...

Kern: Hát vessünk véget...

Bárdos: ...ez nem, azt hiszem, ez nem az a színvonal, amit a Magyar Televízióban...

Kern: Jó, rendben van.

Bárdos: ...követünk. De elnézést, sajnálom ezt a rendkívüli tiszteletlenséget, kicsit szégyellem is magam miatta...

Kern: Lehet, hogy énnekem kell szégyellnem magam...

Bárdos: Meggyőződésem, hogy igen, és sajnálom, de azt hiszem, hogy foglalkozzunk mással.

Kern: Helyes.

*

E párbeszéd július 21-én reggel hangzott el a Magyar Televízió első csatornáján, a Nap-kelte című műsorban, amely - mármint a Nap-kelte - kívülről, de tán még belülről is átláthatatlan viszonyok közepette készül évek óta, maszekvilág a közszolgálatiban, maga is megérne egy külön teleregényt. Mostanában épp csönd van körülötte, de nem olyan régen még a gyár(ta)tása körüli zűrzavart közvetítette a napisajtó. A produkció visszájáról most a színére került a hangsúly, új médiaurak helyett régi sztárok szolgáltatják a témát, mely a szerződések kötésében és szegésében járatlan átlagpolgár számára szinte követhetetlen pénzügyi, jogi összefüggések helyett sokkal inkább felfogható területre tévedt, a nemi identitáséra.

Ez egyszer ritka feszültség keletkezett, élőben. Amilyen kínban érezte magát a riporter, annyira nyeglének tűnt a színész. Alig egy perc volt az egész, mégis, minden ütődöttsége ellenére magyar médiatörténeti pillanat, a maga műfajában, tudtommal, az első ilyen eset.

*

Tévés körökben, a Kern-affér óta irigykedve emlegetik Bárdos András nevét, hogyaszondja, pont az ő műsorában bírt buzizni a Kern. Bárdos nevéhez eddig amúgy nem fűződtek szenzációs riportok, de most hirtelen híres ember lett, őt is nyilatkoztatják, autentikus megválaszolójává vált a riporter szerepét, felelősségét, jogait érintő kérdéskörnek. (Amikor a szakmát tanulta, feltételezem, nem készítették fel ilyen szituációkra - mostantól viszont tévés, rádiós riporterképzés nem létezhet hasonló helyzetek szimulálása nélkül.)

Bár az általa tisztelt riportalany láthatólag zavarba hozta, Bárdos András képes volt reagálni, a helyes riporteri magatartások egyikét választotta. Véget vetett a beszélgetésnek, amikor partnere nem egyszerűen a szalonképesség határát hágta át, hanem politikailag elfogadhatatlan területre lépett. Érzékelte, hogy Friderikusz "buzi fiú"-nak való nevezése más minőség, mint az, hogy előtte Kern "bunkó újság"-nak titulálta a Mai Napot, főszerkesztőjét, Kőszegi Ferencet pedig "marhá"-nak. Ezekre a szabad véleménynyilvánítás kategóriájába tartozó, bár közszereplők szájából, a nyilvánosság előtt szokatlan jelzőkre Bárdos némi rosszallással visszakérdezett ("Nagyon durva, nagyon durva volt, nem, amiket mondott?", mire Kern válasza - "Ja, hát ők is durvák, ők is durvák, így kell harcolni" - arra utalt, tudatosan mondta, amit mondott), majd a következő fázisban nemcsak berekesztette a beszélgetést, hanem kissé bizonytalanul, de meg is rótta riportalanyát. Vajon joga volt ehhez? Vajon házigazdaként joga volt rápirítani vendégére? Én azt hiszem, igen, ráadásul udvariasan fogalmazott, még igaza tudatában sem oktatta ki, hengerelte le.

De a beszélgetés megszakítása helyett választhatta volna annak folytatását is. Vagy úgy, hogy rákérdez, komolyan azt akarta-e mondani Kern, amit, vagyis kimondatja vele még egyszer, ezáltal még egyértelműbben viteti el vele a balhét - mint Larry King tette a CNN-ben, amikor Marlon Brando Hollywood zsidó-uralmáról beszélt. Vagy úgy, hogy vitába száll Kernnel, kifejti, miért tűrhetetlen, amit az mondott, s akár ott, helyben olyan bocsánatkérésre bírja, mint amit a színész hazatérve egyébként írásban meg is tett.

*

Kérdés, hogy vajon Kern András véletlenül tette-e. Meglehet, így történt, tényleg "holtfáradt" volt, ivott is talán. De kitűnő színész, ha akarja, gond nélkül eljátssza a kimerülten történő hibázást. Én általában jóhiszemű ember vagyok, és aláírom, hogy bocsánatkérésért megbocsátás jár, de speciel ebben az esetben mégis kételkedem abban, hogy kizárólag - miként azt a Mai Nap főszerkesztőjének küldött levelében írta - "az elmúlt napok feszített munkája és fáradtsága" következtében járt el a szája.

Kern András azért "kereste meg" a Nap-keltét, hogy "megvédje magát" a Mai Naptól, azzal ment be a stúdióba, hogy "jól odamondogat" a bulvársajtónak, ezzel is indított, aztán, külön kérdés nélkül rátért Friderikuszra, mert szerinte Friderikusz állt a mögött, hogy a Mai Nap, érzése szerint, "egyfolytában piszkálta" őt, mármint Kernt (az idézőjeles kifejezések az ügy sajtóvisszhangjából valók). Azonban az, hogy egy napilap viselt dolgaira a tévében akart reagálni, eleve azt mutatja, sokkal nagyobb ütést akart bevinni, mint amekkorát ő kapott. A Mai Napban legfeljebb néhány tízezren olvashattak róla, a Nap-keltében százezrek, netán milliók láthatták. Olyan helyzetbe hozta magát, ahol utólagos megbánása ("elbaltáztam") ugyan jól hangzik, bocsánatkérése mégsem túl meggyőző ("Tisztelt Főszerkesztő Úr"-ként szólította meg levelében a tévében lemarházott főszerkesztőt).

*

Ha az embert nem Kern Andrásnak hívják, kissé nehéz belátni, mitől rágott be ennyire a Mai Napra. Azt állítja, a lap hónapok óta "mocskolódik" vele. Talán nem nyálaztam át elég alaposan elég sok számát a Mai Napnak, de a tévéinterjú előtti hónapokból csak két szóba jöhető cikket találtam róla: áprilisban egy riportot A miniszter félrelép című Andrew Vajna-Kern-Koltai-produkció színésznő-válogatásáról, ahol Kern úgymond "kiosztotta a Mai Napot", amely szerinte - idézi őt a riport szerzője, Szilágyi Ágnes - "szemét, mocskos újság", "mert mindent összevissza ír Vajnáról". A másik cikk a tévéadás előtt pár nappal jelent meg, ebből mutattak vágóképeket, s ebben írták, hogy Kern évekkel ezelőtt egy nyíregyházi talk show-fellépésért éppúgy megfizethetetlenül sokat kért Friderikusztól (akkori mércével), mint most (mai mércével), mire aztán Friderikusz visszautasította, hogy önmagát alakítsa Kernék készülő filmvígjátékában.

Mindez azért nem a világ vége, bár tényleg negatív ahhoz a publicitáshoz képest, amit Friderikusz élvez a Mai Napban. Folyton van róla valami, mintha szerződéses viszonyban állnának. Fridivel - így nevezik, Fridi, ez praktikusan rövid és olyan intim - mindig történik valami, és ami Fridivel történik, az címlapot kap, hogy aztán belül folytatódjék. Májusban összesítették, kik utasították vissza "kecsegtető üzleti ajánlatát" (Naomi Campbell, Mihail Gorbacsov, Michael Jackson - ugyebár akárki kosarat sem kaphat ezektől), beszámoltak ötéves jubileumi műsora felvételéről (benne Horn Gyula). Júniusban megírták, "Fridi szabira megy", "Los Angelesben kúrálja magát 5000 dollárért". Júliusban "Fridi nemet mondott Vajnának", mert nem volt kedve ahhoz, hogy Kern "csicskáztassa", "hússzor" megismételtessen vele egy "nyúlfarknyi" jelenetet. Ugyanitt bírták leírni azt a baromságot, hogy ha minden jól megy, ő lesz Jeff Goldblum magyar hangja a Jurassic Park folytatásában. A tévéműsor óta harangoztak Friderikusz és a show-jában szerepelt Cindy Crawford esetleges további együttműködéséről ("Frigyre lépnek" - állt a címlapon), és hogy Fridi "titokban" hazaérkezett Amerikából, de megy vissza.

*

Hogy Friderikusz Sándornak küldött bocsánatkérő levelében mit írt Kern András, az eleddig nem került nyilvánosságra. Az viszont, hogy vele kapcsolatban bedobta a nyilvános beszédbe a Blikk által aztán boldogan címlapra dobott "buzi" kifejezést, új helyzetet teremthet Friderikusz körül konkrétan, a meleg közösségben általában.

Minden közszereplő ki van téve annak, hogy köznapi beszélgetésekben homokosnak nevezzék. Mindig akad jól értesült, aki valakiről biztos forrásból tudja. Ha jól emlékszem, buziztak már a magyar parlamentben is, de a művészvilágban eddig mintha hallgatólagos megállapodás működött volna: erről kuss. Az érintettek zöme nyilván úgy érzi - és ők tudják, senkinek semmi köze hozzá -, hogy ide még nem érkezett el a coming out kora, nyilvánosság előtt eddig inkább csak néhány mozgalmár vállalta meleg voltát. Bármire hivatkozik, bármilyen személyes sértések vagy tragédiák okozta sokk is áll kijelentése mögött, Kern András megbocsáthatatlan módon ezt a konszenzust rúgta fel, habár aligha ártott Friderikusz népszerűségének, aki a magyar tévében talán elsőként viselte rendszeresen az AIDS-szolidaritást szimbolizáló piros szalagot, s aki annyi elismeréssel adózik a műsoraiban vendégül látott hölgyek bájainak, mint egy igazi nőfaló.

Mit tehet ebben a helyzetben Friderikusz? Formálisan elfogadja a bocsánatkérést, nyilvánosan hallgat és magában gyűlöl. Vagy perre megy személyiségi jogai védelmében, kártérítést követel, amivel viszont újra felmelegíti a témát. Netán látványosan mutatja, nem is az. Avagy kiáll, és a társadalom képébe vágja, igen, az vagyok, na és, kinek mi köze hozzá, és ezzel ugyan kockára tenné népszerűségét, de megint első lenne valamiben, lenne, aki megvetné, lenne, aki tisztelné.

*

Amit Kern András mondott, az tűrhetetlen. Talán nem szükséges különösebben bizonygatni, legfeljebb ilyen alkalmakkor leszögezni. Az rendben, ha a kocsmában ott a tévé, de a tévében ne legyen kocsma. Buzi, zsidó, cigány - ezt nyilvánosság előtt, pejoratív értelemben, egyetlen ember megjelölésére sem mondhatja senki. Melléjük lehet esetleg tenni még egy-két szitokként is használatos kifejezést, de ez a három szó ma, Magyarországon, annyi tragédiát hordoz, annyi személyes érzékenységet rejt, hogy mások elítélő minősítéseként egyszerűen el kéne tűnniük a közbeszédből. Egy zsidó is legfeljebb önmagát zsidózhatja le, de buzizásra, cigányozásra végképp nem vetemedhet, és ugyanígy, roma se zsidózzon, meleg se cigányozzon, mert csak a kisebbségekkel szemben amúgy is meglévő indulatokat legitimálja. Ez annyira evidens.

publikálva
1997/32. (08. 07.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Politika

még több Politika...

Narancs

Blog

még több cikk