De miért most és miért háborúval gondolja megoldani grandiózus tervének végrehajtását?
1. Moszkva eddigi törekvései arról szóltak, hogy az energiaszállítások révén új, gazdasági és politikai függőség megteremtésével, és a hozzá hű, lojális helyi kormányok hatalomba juttatásával és ott tartásával próbálta megindítani az önkéntes és békés reintegrációt. Ám e próbálkozások eddig nem váltak be, és nem hozták a várt eredményt.
2. Az orosz hadsereg modernizációs programjai most értek el újabb mérföldkövet. Az újonnan kifejlesztett fegyverrendszerek hadrendbe állítása mostanra megtörtént.
3. Az orosz elnök nagy álma, hogy ismét megvalósítsa Szovjetunió egységét, ami eddig békés úton nem ment. Még a nagyon baráti belarusz elnök is ragaszkodik a hatalmához. De az idő sürgeti Putyint, így fegyverrel gondolja felgyorsítani a folyamatot.
4. Az orosz elnök autokrata politikus, tehát olyan motivációi is vannak, amelyek egy demokratikus államban elképzelhetetlenek. Putyin az idén októberben lesz 70 éves, addigra szeretné a nagy álmát megvalósítani. Mint mindenki, aki háborút kezdeményez, ő is a villámháborús győzelemben reménykedik. Kiegyezne az októberi győzelemmel, de igazából már a szokásos májusi győzelmi díszszemlére szeretné a tervét megvalósítani.
5. Putyin már több mint húsz éve van a hatalom legfelső csúcsán és még szeretne nem kevés évet ott eltölteni, de már mint a birodalom újbóli egyesítője, megteremtője. Vagy megcsinálja most, vagy utána sokáig senki nem lesz abban a helyzetben, hogy egy ilyen háborús vállalkozásba belekezdjen.
6. Megvárta a számára szimbolikus jelentőséggel is bíró pekingi téli olimpiai játék végét és másnap támadott. Kína hallgatólagos hozzájárulásával.
7. Kihasználja a vele potenciálisan szemben álló nagy nyugat-európai országok jelenlegi interregnum helyzetét. Németországban tizenhat év után van új kancellár, aki most tanul bele a pozíciójába. Franciaországban tavasszal elnökválasztás lesz, és korántsem biztos, hogy a jelenlegi elnököt újraválasztják. Nagy-Britanniában sem biztos, hogy a mostani miniszterelnök még sokáig a hivatalában marad. Olaszországban évtizedek óta permanensen kormányválság van. Az Egyesült Államok is csúnyán megégette magát az Afganisztánból történő kivonuláskor. Nem valószínű, hogy pár hónappal később ismét szívesen háborúzni akarna. Egyébként is a Covid-járvány mindenki figyelmének nagy részét leköti.
8. Oroszország lakosságának a természetes fogyása a koronavírus-járvány idején megközelítette a 2 millió főt. A lassan harminc éve tartó drasztikus – a csaknem 15 milliós – népességcsökkenés egyre nagyobb probléma a hadsereg utánpótlása szempontjából is.
9. Oroszországon belül a legnagyobb lobbierővel rendelkező nehéz- és hadiipari komplexum, illetve az energiaipar érdekei az elmúlt években sokat sérültek. Az ország energiahordozó exportját egyre inkább veszélyeztetik az esetlegesen sikerre vitt párizsi és glasgow-i klímaegyezmények. Ez utóbbit Oroszország már alá sem írta. A megújuló energiaforrások felhasználására történő sikeres európai átállás a legnagyobb orosz exportpiacot szüntetné meg.
10. Az orosz hadiipar legnagyobb vásárlói közül Szíriában véget ért a polgárháború, de az orosz katonák és fegyvertervezők sokat tanultak az ottani tapasztalatokból. A másik legnagyobb vásárló Venezuela pedig konkrétan államcsődben van.
És még lehetne folytatni...
(A szerző közgazdász-geográfus, egyetemi oktató)
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
