Tíz ok, amiért Putyin most támadta meg Ukrajnát

Publicisztika

Az orosz elnök 2005-ben, második elnöki ciklusa kezdetén egy a Kremlben elmondott beszédében a 20. század legnagyobb geopolitikai katasztrófájának nevezte a Szovjetunió felbomlását. Azóta készült arra, hogy ezen változtasson.

De miért most és miért háborúval gondolja megoldani grandiózus tervének végrehajtását?

1. Moszkva eddigi törekvései arról szóltak, hogy az energiaszállítások révén új, gazdasági és politikai függőség megteremtésével, és a hozzá hű, lojális helyi kormányok hatalomba juttatásával és ott tartásával próbálta megindítani az önkéntes és békés reintegrációt. Ám e próbálkozások eddig nem váltak be, és nem hozták a várt eredményt.

2. Az orosz hadsereg modernizációs programjai most értek el újabb mérföldkövet. Az újonnan kifejlesztett fegyverrendszerek hadrendbe állítása mostanra megtörtént.

3. Az orosz elnök nagy álma, hogy ismét megvalósítsa Szovjetunió egységét, ami eddig békés úton nem ment. Még a nagyon baráti belarusz elnök is ragaszkodik a hatalmához. De az idő sürgeti Putyint, így fegyverrel gondolja felgyorsítani a folyamatot.

4. Az orosz elnök autokrata politikus, tehát olyan motivációi is vannak, amelyek egy demokratikus államban elképzelhetetlenek. Putyin az idén októberben lesz 70 éves, addigra szeretné a nagy álmát megvalósítani. Mint mindenki, aki háborút kezdeményez, ő is a villámháborús győzelemben reménykedik. Kiegyezne az októberi győzelemmel, de igazából már a szokásos májusi győzelmi díszszemlére szeretné a tervét megvalósítani.

5. Putyin már több mint húsz éve van a hatalom legfelső csúcsán és még szeretne nem kevés évet ott eltölteni, de már mint a birodalom újbóli egyesítője, megteremtője. Vagy megcsinálja most, vagy utána sokáig senki nem lesz abban a helyzetben, hogy egy ilyen háborús vállalkozásba belekezdjen.

6. Megvárta a számára szimbolikus jelentőséggel is bíró pekingi téli olimpiai játék végét és másnap támadott. Kína hallgatólagos hozzájárulásával.

7. Kihasználja a vele potenciálisan szemben álló nagy nyugat-európai országok jelenlegi interregnum helyzetét. Németországban tizenhat év után van új kancellár, aki most tanul bele a pozíciójába. Franciaországban tavasszal elnökválasztás lesz, és korántsem biztos, hogy a jelenlegi elnököt újraválasztják. Nagy-Britanniában sem biztos, hogy a mostani miniszterelnök még sokáig a hivatalában marad. Olaszországban évtizedek óta permanensen kormányválság van. Az Egyesült Államok is csúnyán megégette magát az Afganisztánból történő kivonuláskor. Nem valószínű, hogy pár hónappal később ismét szívesen háborúzni akarna. Egyébként is a Covid-járvány mindenki figyelmének nagy részét leköti.

8. Oroszország lakosságának a természetes fogyása a koronavírus-járvány idején megközelítette a 2 millió főt. A lassan harminc éve tartó drasztikus – a csaknem 15 milliós – népességcsökkenés egyre nagyobb probléma a hadsereg utánpótlása szempontjából is.

9. Oroszországon belül a legnagyobb lobbierővel rendelkező nehéz- és hadiipari komplexum, illetve az energiaipar érdekei az elmúlt években sokat sérültek. Az ország energiahordozó exportját egyre inkább veszélyeztetik az esetlegesen sikerre vitt párizsi és glasgow-i klímaegyezmények. Ez utóbbit Oroszország már alá sem írta. A megújuló energiaforrások felhasználására történő sikeres európai átállás a legnagyobb orosz exportpiacot szüntetné meg.

10. Az orosz hadiipar legnagyobb vásárlói közül Szíriában véget ért a polgárháború, de az orosz katonák és fegyvertervezők sokat tanultak az ottani tapasztalatokból. A másik legnagyobb vásárló Venezuela pedig konkrétan államcsődben van.

És még lehetne folytatni...

(A szerző közgazdász-geográfus, egyetemi oktató)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.