Antal Dániel

Mire vénülünk meg?

Kiutak a magyar demográfiai csapdából

  • Antal Dániel
  • 2022. február 23.

Publicisztika

Magyarország öregszik, és folyamatosan csökken lakóinak száma – ám sokak számára e tragikus jelenség megfoghatatlan, és talán nem is annyira rémisztő perspektíva. Ezért a következőkben megpróbálom elképzelni, milyen lesz az elnéptelenedő és elöregedő Magyarországon élni, majd végiggondolni azt, hogy mit tehetünk ez ellen, s hogy a skandináv, a holland vagy a német társadalom hogyan próbál szembenézni a hasonló folyamatokkal.

Különböző előreszámítások

A demográfia hideg, kemény tudomány, s az előrejelzései egy emberöltőn belül nagyon pontosak. Aki nem született meg 1995-ben, az nem fog családot alapítani 2020-ban. Ha az 1980-ban született nő eddig nem adott életet gyermeknek, akkor igen kicsi a valószínűsége, hogy ezt még meg fogja tenni. Ma már tudjuk, hogy a 90-es években mintegy hatszázezerrel kevesebb gyermek született Magyarországon, mint a 70-esekben. De a 80-as években is jelentős volt a fogyás, ezért a 2010-es években kivándorlás nélkül is egymillió fővel lett kevesebb az a 20 és 40 év közötti korosztály, amely jellemzően gyermeket vállal.

Mivel ma Magyarországon egy férfira és egy nőre csak körülbelül másfél gyermek jut, két generáció alatt az elmúlt évekre jellemző kivándorlási hullám nélkül is 8 és fél millióra csökkenne az ország lakossága. Nagy valószínűséggel kijelenthető tehát, hogy 28 év múlva, 2050-ben az egykor tízmilliós Magyarország lakossága 8,2 és 9,3 millió fő között lesz, és minden dolgozó felnőttre vagy felnőtt párra kétszer annyi eltartandó idős ember jut, mint most. Az alsó becslés a KSH Népességtudományi Intézetétől származik, a felsőt az EU statisztikai hivatala, az Eurostat készítette. A két előrejelzés között csak azért ekkora a különbség, mert az Eurostat luxembourgi központjában nem képesek felfogni, hogy a magyar kormány miért követ el mindent az emberek éle­té­nek megrövidítéséért. A magyar és az uniós demográfusok között nem arról van vita, hogy hány gyermek vagy munkaképes korú felnőtt lesz Magyarországon, hanem arról, hogy az idős emberek milyen sokáig fognak élni.

A 8,2 millió és a 9,3 millió fő azonban nem ugyanaz – a két ún. előreszámítás más korösszetételt, más adóbevételeket, más bajokat jósol. A magasabb érték lényegesen kisebb extra adóteherrel, gyereknevelési nehézséggel, infrastruktúra-fenntartási problémával járna. Huszonnyolc év alatt sok minden változhat – az pedig, hogy milyen országban fogunk élni a következő tíz, húsz, harminc évben, néhány döntéstől függ. Ezek közül a legfontosabb az, hogy mennyi bevándorlót integrálunk a magyar társadalomba. A második azt érinti, hogy mennyit fektetünk népegészségügybe, és milyen hatékonysággal tesszük ezt. És végül a családpolitika is képes kis mértékben befolyásolni azt a soktényezős döntést, hogy egy nő szül-e gyermeket, és ha igen, hányat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Pokolba a tűzijátékkal! – Ünnepi beszéd

Kedves Egybegyűltek, kedves Olvasók! Önök már túl vannak rajta, mi (nyomda+munkaszüneti nap) még csak készülünk rá, mégis nagyon jó érzés így együtt ünnepelni ezt a szép évfordulót. 25 év! Egy negyedszázad, belegondolni is felemelő! Több mint jubileum, egyenesen aniversarium!

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.

„Az elégedetlenség hangja”

Százezrek tájékozódtak általa a napi politikáról a Jólvanezígy YouTube-csatorna révén, most mégis úgy döntött, inkább beáll a Kutyapárt mögé, és videókat készít nekik. Nemcsak erről, hanem a Fidesz online bénázásáról is beszélgettünk.