Antal Dániel

Mire vénülünk meg?

Kiutak a magyar demográfiai csapdából

  • Antal Dániel
  • 2022. február 23.

Publicisztika

Magyarország öregszik, és folyamatosan csökken lakóinak száma – ám sokak számára e tragikus jelenség megfoghatatlan, és talán nem is annyira rémisztő perspektíva. Ezért a következőkben megpróbálom elképzelni, milyen lesz az elnéptelenedő és elöregedő Magyarországon élni, majd végiggondolni azt, hogy mit tehetünk ez ellen, s hogy a skandináv, a holland vagy a német társadalom hogyan próbál szembenézni a hasonló folyamatokkal.

Különböző előreszámítások

A demográfia hideg, kemény tudomány, s az előrejelzései egy emberöltőn belül nagyon pontosak. Aki nem született meg 1995-ben, az nem fog családot alapítani 2020-ban. Ha az 1980-ban született nő eddig nem adott életet gyermeknek, akkor igen kicsi a valószínűsége, hogy ezt még meg fogja tenni. Ma már tudjuk, hogy a 90-es években mintegy hatszázezerrel kevesebb gyermek született Magyarországon, mint a 70-esekben. De a 80-as években is jelentős volt a fogyás, ezért a 2010-es években kivándorlás nélkül is egymillió fővel lett kevesebb az a 20 és 40 év közötti korosztály, amely jellemzően gyermeket vállal.

Mivel ma Magyarországon egy férfira és egy nőre csak körülbelül másfél gyermek jut, két generáció alatt az elmúlt évekre jellemző kivándorlási hullám nélkül is 8 és fél millióra csökkenne az ország lakossága. Nagy valószínűséggel kijelenthető tehát, hogy 28 év múlva, 2050-ben az egykor tízmilliós Magyarország lakossága 8,2 és 9,3 millió fő között lesz, és minden dolgozó felnőttre vagy felnőtt párra kétszer annyi eltartandó idős ember jut, mint most. Az alsó becslés a KSH Népességtudományi Intézetétől származik, a felsőt az EU statisztikai hivatala, az Eurostat készítette. A két előrejelzés között csak azért ekkora a különbség, mert az Eurostat luxembourgi központjában nem képesek felfogni, hogy a magyar kormány miért követ el mindent az emberek éle­té­nek megrövidítéséért. A magyar és az uniós demográfusok között nem arról van vita, hogy hány gyermek vagy munkaképes korú felnőtt lesz Magyarországon, hanem arról, hogy az idős emberek milyen sokáig fognak élni.

A 8,2 millió és a 9,3 millió fő azonban nem ugyanaz – a két ún. előreszámítás más korösszetételt, más adóbevételeket, más bajokat jósol. A magasabb érték lényegesen kisebb extra adóteherrel, gyereknevelési nehézséggel, infrastruktúra-fenntartási problémával járna. Huszonnyolc év alatt sok minden változhat – az pedig, hogy milyen országban fogunk élni a következő tíz, húsz, harminc évben, néhány döntéstől függ. Ezek közül a legfontosabb az, hogy mennyi bevándorlót integrálunk a magyar társadalomba. A második azt érinti, hogy mennyit fektetünk népegészségügybe, és milyen hatékonysággal tesszük ezt. És végül a családpolitika is képes kis mértékben befolyásolni azt a soktényezős döntést, hogy egy nő szül-e gyermeket, és ha igen, hányat.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.