Antal Dániel

Mire vénülünk meg?

Kiutak a magyar demográfiai csapdából

  • Antal Dániel
  • 2022. február 23.

Publicisztika

Magyarország öregszik, és folyamatosan csökken lakóinak száma – ám sokak számára e tragikus jelenség megfoghatatlan, és talán nem is annyira rémisztő perspektíva. Ezért a következőkben megpróbálom elképzelni, milyen lesz az elnéptelenedő és elöregedő Magyarországon élni, majd végiggondolni azt, hogy mit tehetünk ez ellen, s hogy a skandináv, a holland vagy a német társadalom hogyan próbál szembenézni a hasonló folyamatokkal.

Különböző előreszámítások

A demográfia hideg, kemény tudomány, s az előrejelzései egy emberöltőn belül nagyon pontosak. Aki nem született meg 1995-ben, az nem fog családot alapítani 2020-ban. Ha az 1980-ban született nő eddig nem adott életet gyermeknek, akkor igen kicsi a valószínűsége, hogy ezt még meg fogja tenni. Ma már tudjuk, hogy a 90-es években mintegy hatszázezerrel kevesebb gyermek született Magyarországon, mint a 70-esekben. De a 80-as években is jelentős volt a fogyás, ezért a 2010-es években kivándorlás nélkül is egymillió fővel lett kevesebb az a 20 és 40 év közötti korosztály, amely jellemzően gyermeket vállal.

Mivel ma Magyarországon egy férfira és egy nőre csak körülbelül másfél gyermek jut, két generáció alatt az elmúlt évekre jellemző kivándorlási hullám nélkül is 8 és fél millióra csökkenne az ország lakossága. Nagy valószínűséggel kijelenthető tehát, hogy 28 év múlva, 2050-ben az egykor tízmilliós Magyarország lakossága 8,2 és 9,3 millió fő között lesz, és minden dolgozó felnőttre vagy felnőtt párra kétszer annyi eltartandó idős ember jut, mint most. Az alsó becslés a KSH Népességtudományi Intézetétől származik, a felsőt az EU statisztikai hivatala, az Eurostat készítette. A két előrejelzés között csak azért ekkora a különbség, mert az Eurostat luxembourgi központjában nem képesek felfogni, hogy a magyar kormány miért követ el mindent az emberek éle­té­nek megrövidítéséért. A magyar és az uniós demográfusok között nem arról van vita, hogy hány gyermek vagy munkaképes korú felnőtt lesz Magyarországon, hanem arról, hogy az idős emberek milyen sokáig fognak élni.

A 8,2 millió és a 9,3 millió fő azonban nem ugyanaz – a két ún. előreszámítás más korösszetételt, más adóbevételeket, más bajokat jósol. A magasabb érték lényegesen kisebb extra adóteherrel, gyereknevelési nehézséggel, infrastruktúra-fenntartási problémával járna. Huszonnyolc év alatt sok minden változhat – az pedig, hogy milyen országban fogunk élni a következő tíz, húsz, harminc évben, néhány döntéstől függ. Ezek közül a legfontosabb az, hogy mennyi bevándorlót integrálunk a magyar társadalomba. A második azt érinti, hogy mennyit fektetünk népegészségügybe, és milyen hatékonysággal tesszük ezt. És végül a családpolitika is képes kis mértékben befolyásolni azt a soktényezős döntést, hogy egy nő szül-e gyermeket, és ha igen, hányat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.