Olyan többletjövedelmekhez juttatják a bankszektort, amelyek a költségvetésben, illetve az MNB-ben veszteségeket idéznek elő, majd az államkasszából így kifolyó pénzeket különféle jogcímen a bankokra kivetett adók révén szedik vissza. Mindezzel azt a látszatot keltik, mintha a tetemes profitokat bezsebelő bankokat sarcolnák meg – pedig a számlát végső soron a bankok ügyfelei állják.
Az állam elvesz a bankoktól
A 2010-ben felállt Orbán-kormány az egykulcsos szja bevezetése miatt a költségvetésből kieső százmilliárdokat a bankok és néhány más ágazat cégeinek megpumpolásából pótolta. Kapóra jött neki, hogy a 2008-as pénzügyi világválság más kormányokat is banki különadók kivetésére késztetett. Az is segítette, hogy a Gyurcsány-kormány már 2006-ban bevezetett egyfajta banki különadót az állami kamattámogatások részleges kompenzálására. A 2010 nyarán felfrissített változat azonban nem csupán (az ötletgazda Matolcsy György által használt jelző szerinti) „brutális” mértékével lógott ki a nemzetközi mezőnyből, hanem a kivetés módszerével és a befolyt adó felhasználásával is.
A magyarországi bankokat az ausztriai társaikhoz képest tízszeres mértékben terhelő adó sajátos vonása volt, hogy a válság során veszteségessé vált bankokat is megadóztatta, vagyis még tőkét is elvont tőlük. A különadóból származó bevételt ráadásul a magyar kormány arra használta, hogy betömje a más adók (szja, társasági adó) csökkentése okozta költségvetési lyukat – elvégre nálunk a pénzügyi krach okozta banki veszteségek nem az államra, hanem a külföldi banktulajdonosra hárultak.
Hogy a bankadó kivetésére a pénzügyi válság inkább csak ürügyül szolgált, az is mutatja, hogy három másik ágazatra is különadót vezettek be: a bolti kiskereskedelemre, a távközlésre és az energiaszektorra. E sarcok nem titkolt célja volt a külföldi tulajdonosok elűzése is, helyet teremtve a „nemzeti” tulajdonosoknak, akik alatt, mint később kiderült, leginkább a haveri kör tagjait értették. A különadókat főként a belföldi ügyfeleket kiszolgáló szektorokra vetették ki, lehetőséget adva rá, hogy az érintett cégek a többletterhet a fogyasztóikra háríthassák. Azt a látszatot keltették, hogy a profitéhes bankok és kereskedők megsarcolásával megkímélik „az embereket” a költségvetés stabilizálásához szükséges megszorításoktól.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
