Tűz lesz, babám! - Miért téved a Political Capital?

  • Unger Anna
  • 2008. december 4.

Publicisztika

A Political Capital november 11-én közleményben tudatta Magyarország népével, hogy mivel alkotmányosan kifogásolható a januárban esedékes ferencvárosi időközi választás, a politikai elemző cég "megelőző csapásként" kifogással él majd a választást követően. E hírrel azóta körbejárják a magyar médiát - a soron következő állomás a múlt heti Magyar Narancs volt (lásd: Megelőző csapás. Miért fogja megóvni a Political Capital a januári időközi választást?, 2008. november 27.). A média érdeklődése nem kifogásolható: ha egy politikai elemző cég ilyen súlyos kijelentéssel áll elő, annak nyilván megvan a maga szakmai alapja.

A Political Capital november 11-én közleményben tudatta Magyarország népével, hogy mivel alkotmányosan kifogásolható a januárban esedékes ferencvárosi időközi választás, a politikai elemző cég "megelőző csapásként" kifogással él majd a választást követően. E hírrel azóta körbejárják a magyar médiát - a soron következő állomás a múlt heti Magyar Narancs volt (lásd: Megelőző csapás. Miért fogja megóvni a Political Capital a januári időközi választást?, 2008. november 27.). A média érdeklődése nem kifogásolható: ha egy politikai elemző cég ilyen súlyos kijelentéssel áll elő, annak nyilván megvan a maga szakmai alapja.

A Narancsban megjelent cikk nem kevésbé hatásvadász, mint a korábbi, e tárgyban tett állásfoglalások. Somogyi Zoltán drámai képest fest: "A botrányt meg kell előzni", "az érvényben lévő alkotmányt tisztelni kellene", "a jelenlegi alkotmánysértő helyzetben nem lehet legitim választást tartani", nem beszélve a legsúlyosabb állításról, miszerint "alkotmányos szempontból kifogásolható" a januári választás. Ha mindaz, amit a Political Capital vezetője állít, valós lenne, joggal tarthatnánk attól, hogy ég a ház. De nem ég! Viszont e bombasztikus bejelentés miatt nem történik más, mint hogy tüzet kiáltanak ott, ahol nincs.

A PC állítása szerint azért aggályos és megkérdőjelezhető alkotmányossági szempontból az időközi választás, mert az Országgyűlés nem tett eleget az Alkotmánybíróság (AB) határozatának, és 2007. június 30-ig nem rendezte a választókerületek lakosságarányos kialakításának törvényi feltételeit. Ez az állítás azonban ebben a formában nem igaz. Az AB-határozat ugyanis kerek perec kimondja: a 2006-os választásokat még a hatályos szabályok alapján, tehát a már létező aránytalan körzetbeosztás szerint kell lebonyolítani. Az indoklás szerint a testület így akarta elejét venni annak, hogy közvetlenül a választások előtt kezdődjék el a körzethatárok átrajzolgatása - ha valami, az tényleg súlyos következményekkel járhatott volna a választás legitimitására nézve. Ebből viszont logikusan következik, hogy a 2006-os általános választásokat követő időközi választásokra is a meglévő szabályozás vonatkozik. Sőt: éppen akkor lenne alkotmányellenes a januári választás, ha már most új választókerületek lennének. Így ugyanis előfordulhatna, hogy valaki, aki 2006-ban még az érintett ferencvárosi választókerületben lakott, most elveszítené választójogát, csak mert újrarajzolták a választókerületeket, és az ő utcája másik körzetbe került. Mások viszont, akiknek a 2006-ban megválasztott képviselője még mindig a parlamentben ül, most újabb képviselőt küldhetne a parlamentbe. Nem véletlen, hogy demokratikus országokban az újrarajzolt kerületi határok mindig csak a következő általános választáskor, és nem ciklus közben lépnek érvénybe.

Az sem elfogadható, hogy a bejelentők, noha folyamatosan az AB 2005-ös határozatára hivatkoznak, annak lényegi elemeit, fő megállapításait figyelmen kívül hagyják. Tény, hogy a testület 2005 nyarán megállapította az alkotmányellenes mulasztást, amiért a parlament jogalkotói feladatának nem tett eleget, és nem rendezte megfelelő módon, az alkotmányosság és a jogbiztonság elvét kielégítően a választókerületek arányosságának a kérdését. Ezért mondja a határozat, hogy a választójog egyenlőségének alkotmányos alapelve sérül. De nem semmisített meg egyetlen választási jogszabályt sem, mivel "önmagában a túlzott eltérést mutató választókerületekre vonatkozó konkrét rendelkezések utólagos alkotmányossági vizsgálata és megsemmisítése sem járható út, mert a választási rendszer egy-egy ilyen elemének kiemelése közvetlenül kihat a rendszer egészének működésére". Márpedig a választókörzeteket meghatározó jogszabályi melléklet alkotmánybírósági megsemmisítése "az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ellehetetlenítené a választási rendszer működtetését".

*

A PC nagyon jól teszi, ha felhívja a figyelmet a mulasztás tényében megnyilvánuló alkotmányellenességre, és a parlament felelőtlenségére - de az már nagyon nincs jól, ha ezt a választási rendszer legitimitásának a megkérdőjelezésével együtt csinálja, és belemagyarázza az AB-határozatba azt, ami nincs benne: a választási rendszer egészének az alkotmányellenességét. Ez a jogi egyetemen alkotmányjogi utóvizsgát, a nyilvánosságban súlyos szakmai hibát jelent. Hiszen maga a határozat mondja ki azt is, hogy mindaddig, amíg a parlament nem rendezi a kérdést, az Alkotmánybíróság "határozata nem érinti az országgyűlési képviselőválasztásoknak az alkotmányosságát".

Az a szomorú tény tehát, hogy e probléma mindmáig rendezetlen, a parlament alkotmányossági fegyelmezetlenségének bizonyítéka - de a helyzetet csak rontja, ha eredeti értelmét félreinterpretálva mazsolázgatunk az AB-határozatból. Ha a parlament 2010-re sem rendezi a kérdést, akkor fennmarad a mulasztásos alkotmánysértés - de erre hivatkozva nem lesz megkérdőjelezhető a választás. Mint ahogyan 16 éve nem teszi ezt senki, holott a kisebbségek parlamenti képviseletének a megoldására 1992. december 31-ig adtak határidőt az Országgyűlésnek az alkotmányőrök. Ez a szakállas alkotmányos mulasztás is érintheti a választási rendszer alkotmányosságát - de erre hivatkozva mégsem reklamált még soha senki.

Maga a Political Capital is csak most világosodott meg, holott idén már volt egy időközi választás, Újbudán. Nem találok értelmes magyarázatot arra, hogy ha most ennyire sötéten látják az alkotmányos jövőt, akkor nyolc-kilenc hónappal ezelőtt miért nem éltek kifogással?

*

De a fölsorolt téves és félrevezető állítások ellenére sem a szakmai szarvashibák a legaggasztóbbak. A magyar közjogi intézményekbe és eljárásokba vetett állampolgári bizalom immár hosszú évek óta a talajvíz mélységében található. Ilyen közegben előállni azzal a képtelenséggel, hogy alkotmányellenes lesz nemcsak a januári időközi, de a következő általános parlamenti választás is, több mint felelőtlenség: súlyos hiba. Ahogyan Somogyi Zoltán múlt heti cikkében írja: az érvényben lévő alkotmányt - s ennek okán az AB-határozatokat - tisztelni kellene. Azon állításával is mélyen egyetértek, hogy a botrányt meg kell előzni. De nem ártana, ha a Somogyi és a Political Capital által is fontosnak ítélt alkotmánytiszteletet és botránymegelőzést magukra is érvényesnek tekintenék. Ne ott kiáltsák, hogy ég a ház, ahol nem ég, mert feltehetőleg maguk sem lesznek büszkék arra, ha a legközelebbi választások után mégis fellobban a tűz, és az ő cikkeikre is hivatkozva indulnak meg újra a notóriusan választási csalást emlegető hídfoglalók.

A szerző politológus, a Progresszív Intézet vezető elemzője.

Figyelmébe ajánljuk