"Nem tudunk mindenkit meggyógyítani"

  • .
  • 2008. december 4.

Publicisztika

Magyar Narancs, 2008. november 20. A Szendi Gábor pszichológus pere kapcsán Németh Attila pszichiáterrel készült interjúban Németh úgy sejti, hogy Szendi a jövőben sem fog változni, "legfeljebb becsomagolja majd az eszméit, vagy inkább téveszméit".
Magam is készítettem Szendivel interjút. Készülés közben figyeltem fel a Lelki Egészség Fóruma nevű, a pszichiátria megújításáért létrehozott szakmai, ámde a betegeket és azok hozzátartozóit is bevonni kívánó civilszervezetre. A honlapjukról (www.lefnet.hu) másoltam ide Kéri Szabolcs pszichiáter (kutató, az MTA tagja, a SOTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatóhelyettese) írásaiból a Szendi állításaihoz erősen hasonló részleteket.

Kollégáihoz intézett szövegében így fogalmaz "(...) sajnos mindannyian a rendszer részei vagyunk, amint magunkra ragasztjuk a pszichiáter címkét: az 'industrial psychiatry' dominálja nemcsak a szakmai közéletünket, de a szakképzés, a tankönyvek és a kézikönyvek anyagát is. Fontos kiemelni, hogy napjainkban e rendszer recsegésétől-ropogásától hangos a világ, talán kis hazánkban ez még kevésbé hallatszik (miért is nem?). Jeffrey Lieberman, az 'industrial psychiatry' egyik kulcsalakja egy tudományos konferencián nyitódiaként levetíti, hogy 'Are you ready for the truth?', majd lényegében kifejti, hogy az antipszichotikumokkal kapcsolatos eddigi gyógyszervizsgálatok eredményeit ki lehet dobni az ablakon (...)" (Reflexió Boldizsár Ferenc és Terenyi Zoltán gondolataira) Antipszichotikumok: a pszichotikus tüneteket mutató páciensek számára kifejlesztett gyógyszerek összefoglaló neve. De nem jobb a helyzet az antidepresszánsokkal (antidepresszívumokkal) sem: "Az elmúlt években számos, külföldön nagy visszhangot kiváltott gyógyszervizsgálat és metaanalízis fejeződött be (pl. CATIE, CutLASS, STARD, STEP-BD, Kirsch-study stb.). Néhány ezek eredményei közül megkérdőjelezi a hazai szakmai irányelvekben lefektetett javaslatokat az antidepresszívumok és az antipszichotikumok használatával kapcsolatban." (Kéri Szabolcs vitaanyaga)

2008 februárjában a Public Library of Science nevű online folyóiratban látott napvilágot egy minden eddiginél átfogóbb elemzés, amelyre például Szendi is hivatkozik, és amelyet Kéri is felsorol. Ez azonban nem egyetlen vizsgálat! Kirsch professzorék 47 régebbi kutatás adatait elemezték újra. E vizsgálatban a kutatók az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatalnak benyújtott, régebben publikált, valamint a gyógyszergyárak ellenérdekeltsége miatt eladdig publikálatlan klinikai gyógyszerhatás-vizsgálatok metaanalízisét, vagyis az adatok újraértelmezését végezték el. A metaanalízis kimutatta, hogy az antidepresszánsoknak a placebókkal összehasonlítva nincs klinikailag szignifikáns hatásuk. (http://medicine.plosjournals.org/perlserv/?request=get-document&doi=10.1371/journal.pmed.0050045).

Kéri a vitaindítójában továbbá azt írja: "Szüksége van-e a szakmának morális megújulásra? Függés az ipartól. Ez nálunk még tabu téma, de vezető orvosi médiumok (...) már intenzíven foglalkoznak a kérdéssel. Véleményem szerint a szakmának egy világos, áttekinthető etikai szabályozást kellene kidolgoznia a direkt marketingről. Magam a direkt marketing beszüntetését javaslom."

Németh azért kérdőjelezi meg Szendi kompetenciáját, mivel "csak" pszichológus. A fentiek azonban már egy pszichiáter kollégájának az állításai.

Csontos Erika

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.