Tavaly júniusban, a 29 pontos akciótervvel kezdődött. Akkor menekült meg először a magyar gazdaság. Azóta lehet otthon pálinkát főzni. Ja, és akkor jelentette be Orbán a bankadót. A többi 27 pont nem jut hirtelen az eszünkbe.
Októberben érkezett a második mentő akcióterv. Ebből megvalósultak: további ágazati különadók és a magán-nyugdíjpénztári vagyon elkobzása. Jó terv volt ez is, de még nem az igazi: az igazi februárra lett ígérve. És jött is: márciusban a Széll Kálmán. Az is jó terv volt, a rokkant- és a korkedvezményes nyugdíjak levágása, százmilliárdos közmunka segélyek helyett, a gyógyszergyárak préselése. Ezek nagy részéből máig nem lett semmi - de lehet, hogy ez nem olyan nagy baj. Az ugyanis, ami ezekből a tervekből és programokból és nagy bejelentésekből eddig megvalósult, csak másnapig tartott ki: csak addig tartott ki a beszedett pénz.
Ma van a másnap. De mi lesz holnap? A gazdasági miniszter a múlt héten felvillantotta a jövő évi költségvetést, amiről csak egy dolog biztos: még a körvonalai is bizonytalanok.
Tovább csökken a személyi jövedelemadó. Nem, mégse csökken tovább, mert megszűnik az adójóváírás. Vagyis: csökken is, meg nem is. Senki nem járhat rosszabbul, az se, akitől a kormány több adót akar beszedni - a különbözetet a vállalkozásoknak kell kifizetniük. Hogy miből futja majd nekik a 20-25 százalékos béremelésre, legyen az ő bajuk. A minimálbér is jelentősen emelkedik: a következményeit lásd, mint előbb. Bruttó 202 ezer forint felett lesz majd valami befizetés, a jó ég tudja, mennyi. Vagy nem lesz. Vagy lesz? (Ha lesz is, az nem a második kulcs lesz! A kettő már több az egynél, és több kulcs, ugye, nem lehet, mert ez esetben a valóság ellentmondana Orbán Viktornak, márpedig ilyet a valóság sem engedhet meg magának.) Talán lesz félszuperbruttó. Nem, dehogy lesz. Vagy negyed lesz? Nyolcad, hm? Minden nap más. Továbbá emelkedik a járulék százalékos nagysága és alapja - könnyen lehet, hogy ez még e sorok írásakor is így van. Minden drágább lesz, mivel emelkedik az áfa. Még jó, hogy az élelmiszerek áfája meg csökken. Bocsánat, mégsem csökken. Ellenben a jövedéki adók emelésével drágul az üzemanyag, az alkohol, a dohányáru, a cégautó, a szerencsejáték. A különadók miatt a távközlés, az élelmiszer, a bankolás, a gyógyszer. Ebből például lesz költségvetési bevétel - hiszen áfa mindegyiken van. Minden fillérért le kell hajolni: drágul a chips. El ne felejtsük, a fizetések - melyek nagyságát tippelni sem lehet - az infláció növekedésével veszítenek az értékükből. Ez legalább biztosnak tűnik.
A BKV meg a MÁV adósságát kifizeti az állam, bár nem tudni, honnan lesz rá pénze, meg ettől miért működnének jobban e cégek. Ja, mégsem fizeti ki. A távközlési különadó ellenkezik az uniós joggal, vissza kell fizetni 200 milliárdot. A kormány nem fizeti vissza, inkább eljárkál a bíróságra, fizessen Orbán utódja, legalább okkal hivatkozhat majd csontvázra. A devizahitelek végtörlesztésével a kormány újabb százmilliárdokat vesz el a bankoktól, és még mindig azzal ámít, hogy jövőre lesz gazdasági növekedés - csak arról nem beszél, hogy az ehhez elengedhetetlen vállalati hitelezés kiktől várható.
A káosz miatt senki nem tudja megmondani, hogy az államháztartás legalább egyetlen évre, azaz jövőre hozza-e a három százalék alatti hiányt - középtávú folyamatokról beszélni sem érdemes. Az államcsőd elleni biztosítás díja két és fél éves csúcson van, a tőzsde kinyúlt, 300 forint az euró. Csak azért nem írhatjuk azt, hogy Orbán Viktor gazdaságpolitikája úgy, ahogy van, megbukott, mert ilyenje soha nem is volt.
