Vörös és fekete 2.

  • 1999.04.08 00:00

Publicisztika

Vörös és fekete 2.

Mikor érti meg végre Magyarország miniszterelnöke - akit szerfölött okos embernek mondanak még az ellenségei is -, hogy vannak bizonyos pontok, amelyeken nem mehet túl? Mikor érkezik el az a pillanat, amikor a Fidesz politikai bizottsága azon kezd gondolkodni, hogy miként tudnak szépen veszteni egy saját maguk által kreált konfliktusban, hogy miként lehet udvariasan megfogalmazni egy olyan mondatot, aminek az a tartalma: elnézést, hülyék voltunk?

Az Alkotmánybíróság múlt hétfõn kihirdetett döntése a parlament háromhetenkénti ülésezése ügyében például pompás alkalom lett volna a gyakorlásra. Az Ab óvatosan bár, de kimondta, hogy a parlament új ülésrendjérõl szóló intézkedés a házszabály módosítását igényelte volna. Márpedig a házszabály kétharmados törvény, és azokat - amint az Ab épp az elõzõ határozatában kinyilvánította - nem lehet szétszedni, és felesekké párolva belediktálni a közjogba. Az Ab tehát nem azt szögezte le, hogy maga a háromhetenkénti ülésezés alkotmányellenes: ilyen döntést éppenséggel hozhat a parlament. De csak kétharmados többséggel. Az Ab december 15-ig adott határidõt a parlamentnek arra, hogy a mulasztásos alkotmánysértést orvosolja, azaz ekkorra kellene a házszabályba iktatni a parlament pontos munkarendjét. Márpedig a háromhetenkénti ülésezést csak valami gigantikus szocialista árulás révén lehetne átnyomni. Ehhez képest Áder János - valamely csak számára ismeretes okból - az Ab döntését elsöprõ gyõzelemként értékelte a múlt héten. A Fidesz a mulasztásos alkotmánysértés fenntartását nyilván megpróbálja majd az ellenzék nyakába varrni, és minden marad a régiben.

A kétharmados törvények egyébként még 1989-ben, a Kerekasztalnál kerültek bele az alkotmányba, azzal a céllal, hogy az elsõ szabad választások után is konszenzusos politizálásra kényszerítsék a régi rend erõit. (Jobb európai körökben ez merõben szokatlan közjogi megoldás.) Akkortájt ugyanis, ha még emlékszünk rá, mindenki úgy gondolta, hogy a szocik alakítanak kormányt 1990 tavaszán. Ehhez képest tíz évvel késõbb, 1999 tavaszán még mindig a kétharmados törvények jelentik az egyetlen garanciát a parlamenti többség gátlástalan érdekérvényesítése ellen.

Igaz, ez a parlamenti többség most nem vörös, hanem fekete.

Szédítõ fejlõdés.

Neked ajánljuk

Vértelenül

A „skót darab” – így emlegetik színházi körökben Shakespeare legrövidebb és egyik legvéresebb drámáját. Átkok, balszerencse, titokzatos balesetek kötődnek mind színpadi, mind filmes adaptációihoz, és változatos rítusok, amelyekkel távol lehet tartani a balsorsot.

Angyalbőrben

A leegyszerűsítésre mindenkor hajlamos kívülálló számára úgy tetszik, az operaénekesi működés két legnagyobb kihívása: magas hangokat kiénekelni és prózában megszólalni. Merthogy mindkét esetben gyakorta észlelhető a fokozott mértékű feszültség fönt a színpadon, és a megbocsátásra rögtön kész együtt­érzés odalent a nézőtéren.

Megnyíló életek

  • Rádai Andrea

Az előadás legnagyobb részében a holokauszt-túlélő 97 éves Katona Éva, Göndör László nagymamája testetlen hangként jelenik meg, mintha ott lebegne a lelke felettünk. Ezt az érzést érdekes módon elsősorban nem a mulandóság melankóliája táplálja, hanem az előttünk megnyíló életek gazdagsága miatt érzett öröm.

Kinek a kultúrája?

Öt és fél év működés után megszűnik a Dunszt.sk szlovákiai magyar kulturális portál. A főszerkesztő kifáradásról és strukturális nehézségekről beszél, de politikai és társadalmi kérdések is felsejlenek a háttérben.

Ők így csinálják

  • A szerk.

PTSD – csúnya betegség, az van nekik, szegény Fidesznek, poszttraumás stressz szindrómájuk, immár vagy negyedszázada.

Magyarország farhátra megy

  • A szerk.

A Farhát-kormány legújabb népélet-javító intézkedését rögzítő 06/2022. (01.14.) sz. korm. rend. szövege, s ez mindenképpen a dicsőségére válik, precízen kitér arra, hogy az a kereskedő, aki a rendelet valamely utasítását megszegi, milyen szankciókkal sújtható.

Kiáll-e?

  • A szerk.

Az előválasztás utáni kínos bénultságot levetkőzve mintha a feltámadás jeleit mutatná az ellenzék kampánya.

„Nagyon nagy vita”

Orbán Viktor január 14-i, idei első rádióinterjújának utolsó témája a „gyermekvédelmi népszavazás” volt. Az interjúban a pedofília először kontrasztként jelent meg: „van az a jelenség, hogy a gyerekeink ki vannak téve szexuális ragadozóknak” – mondta a miniszterelnök. Majd pedig a szexuális kisebbségekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „most egy másik jelenségről beszélünk, aztán hogy ez elvezet-e a pedofíliához vagy nem, erről van egy nagyon nagy vita, de ezt én most nem tartom fontosnak”.

A szelíd forradalom

A múlt év végére az Alaptörvény lecserélése az egyesült ellenzék egyik legfontosabb, de mindenképpen a legjelképesebb választási ígéretévé lépett elő. A kezdeti kérdést – lehetséges-e egyáltalán egyszerű többséggel alkotmányozni? – felváltotta az annak mikéntjéről folyó nyilvános eszmecsere.