Vörös és fekete 2.

  • 1999. április 8.

Publicisztika

Vörös és fekete 2.

Mikor érti meg végre Magyarország miniszterelnöke - akit szerfölött okos embernek mondanak még az ellenségei is -, hogy vannak bizonyos pontok, amelyeken nem mehet túl? Mikor érkezik el az a pillanat, amikor a Fidesz politikai bizottsága azon kezd gondolkodni, hogy miként tudnak szépen veszteni egy saját maguk által kreált konfliktusban, hogy miként lehet udvariasan megfogalmazni egy olyan mondatot, aminek az a tartalma: elnézést, hülyék voltunk?

Az Alkotmánybíróság múlt hétfõn kihirdetett döntése a parlament háromhetenkénti ülésezése ügyében például pompás alkalom lett volna a gyakorlásra. Az Ab óvatosan bár, de kimondta, hogy a parlament új ülésrendjérõl szóló intézkedés a házszabály módosítását igényelte volna. Márpedig a házszabály kétharmados törvény, és azokat - amint az Ab épp az elõzõ határozatában kinyilvánította - nem lehet szétszedni, és felesekké párolva belediktálni a közjogba. Az Ab tehát nem azt szögezte le, hogy maga a háromhetenkénti ülésezés alkotmányellenes: ilyen döntést éppenséggel hozhat a parlament. De csak kétharmados többséggel. Az Ab december 15-ig adott határidõt a parlamentnek arra, hogy a mulasztásos alkotmánysértést orvosolja, azaz ekkorra kellene a házszabályba iktatni a parlament pontos munkarendjét. Márpedig a háromhetenkénti ülésezést csak valami gigantikus szocialista árulás révén lehetne átnyomni. Ehhez képest Áder János - valamely csak számára ismeretes okból - az Ab döntését elsöprõ gyõzelemként értékelte a múlt héten. A Fidesz a mulasztásos alkotmánysértés fenntartását nyilván megpróbálja majd az ellenzék nyakába varrni, és minden marad a régiben.

A kétharmados törvények egyébként még 1989-ben, a Kerekasztalnál kerültek bele az alkotmányba, azzal a céllal, hogy az elsõ szabad választások után is konszenzusos politizálásra kényszerítsék a régi rend erõit. (Jobb európai körökben ez merõben szokatlan közjogi megoldás.) Akkortájt ugyanis, ha még emlékszünk rá, mindenki úgy gondolta, hogy a szocik alakítanak kormányt 1990 tavaszán. Ehhez képest tíz évvel késõbb, 1999 tavaszán még mindig a kétharmados törvények jelentik az egyetlen garanciát a parlamenti többség gátlástalan érdekérvényesítése ellen.

Igaz, ez a parlamenti többség most nem vörös, hanem fekete.

Szédítõ fejlõdés.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.