A bordásfal füle
A rendõrök fürgén kiszálltak, az állampolgári segítséggel azonosították az elkövetõket, és begyûjtöttek néhány tucatnyi gimnazistát meg szakközépiskolást. Eljött az igazság pillanata: kemény törvényekkel és hatékony intézkedésekkel a kábítószerfogyasztás ellen! A kormány álláspontja oly egyszerû, hogy még a házmesterek is megértik: dutyiba minden szemét kábszeressel. Hiszen a drog bimbózó polgári társadalmunkat veszélyezteti. Ezzel még akár választásokat is lehet nyerni.
Meg függõségben szenvedõ fiatalok ezreit végérvényesen szerencsétlenné tenni.
Kormánykörökbõl lassanként már nem is hallani drogprevencióról, segítõ szándékról. A józanság helyére az olcsó, primitív propaganda meg az elrettentés lépett. A szülõk és az iskolák átvették ezt a szemléletet, ami részben érthetõ, hiszen a mostani középkorosztály és az idõsebbek még kisüstitõl meg konyaktól estek kábulatba. Nem õket terheli a felelõsség, ha nem tudják, mi a különbség a könnyû és a kemény, a szintetikus és a természetes drogok között, hogy melyik milyen fajtájú és súlyú függõséget okoz, és miként lehet védekezni a rászokás ellen.
Ellenben a kormány nem tud más alternatívát felmutatni, mint a fiatalok meghurcolását, a büntetõeljárást, a drogfogyasztás rendõri kérdéssé tételét. Lehet, hogy nem is akar mást. Hatályba léptetni korszerûtlen jogszabályokat, elsütni néhány frappánsnak hangzó fordulatot a kábítószerek és az ördög misztikus kapcsolatáról, és szép terveket dédelgetni az ebbõl fialó szavazatokról. Az pedig, ha a besúgás és a névtelen feljelentés ismét gyökeret ver az országban, szintén nem árthat.
