Zsíradó

Publicisztika

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a minap jelentette be: most már tényleg bevezetjük a hamburgeradónak nevezett népegészségügyi termékdíjat. Egyelőre még csak sejtetik, pontosan milyen ételekre és hatóanyagokra vetnék ki: zsír, cukor, só reszkethetnek, a sarokban a koffein izgul.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a minap jelentette be: most már tényleg bevezetjük a hamburgeradónak nevezett népegészségügyi termékdíjat. Egyelőre még csak sejtetik, pontosan milyen ételekre és hatóanyagokra vetnék ki: zsír, cukor, só reszkethetnek, a sarokban a koffein izgul. Még ha létezne is valamiféle táplálkozástudományi konszenzus (amiképpen nincsen - mutassanak két dietetikust, aki azonosan értékeli a túlzott sóbevitelt), akkor is kétségeink merülhetnének fel: miért az állam fogalmazza meg, hogy mit egyen a magyar? Lehet persze hajtogatni, hogy az egészségtelenül élő állampolgár nagyobb valószínűséggel lesz súlyos beteg, ami aztán az egészségesebben élő állampolgárok zsebére megy. Csakhogy mindeme számítgatásokban túl sok a valószínűségi elem. Önmagában egészségtelen étel nincs is, csupán egészségtelen életmód van - ez utóbbi meghatározásakor pedig számba kéne venni azt is, mennyit ront az alany állapotán, ha nap mint nap rosszindulatú butaságokkal tömik a fejét. A naiv elképzelés az, hogy a junk foodra kivetett fogyasztói adók (amit a végfogyasztó "emberek" fizetnének, ami természetesen szintén nem megszorítás) fedezik majd az egészségügy deficitjét, s az így bejött pénzekből jól kitömik a már a menekülési útvonalra sandító orvosok, nővérek köpenyzsebét. De többe lesz itt a gyíkhús, mint a levespor - az adminisztrációs költségek alighanem elviszik a várt haszon javát.

Lázár János viszont a pontosabban nem definiált gyorséttermekre sújtana le: játszótér építésére fogná őket, és gondosan feltüntetné, miből mennyit tartalmaznak az ételeik, s emellett kötelezné őket a főzéshez használt káros anyagok használatának korlátozására is. A javaslatok látszatra ismét illeszkednek a gonosz multik elleni hadjárat forgatókönyvébe. Csakhogy, mint azóta többen is felhívták rá a figyelmet, a javaslat éppen a legnagyobb, legismertebb nemzetközi étteremlánc esetében nyitott kapukat dönget: majd minden második "meki" mellett nyílt már játszótér, a transzzsírsav-felhasználást 2007-ben önként a WHO-norma alá csökkentették, továbbá minden látogató megtekintheti a tálcabetétek hátoldalán, mit zabált össze. De akkor kinek akar odavágni kormányunk? Esetleg a sarki hambissal építtetne játszóteret, vagy kötelezné a piaci lángosost, adjon a fokhagymás libazsír és a tejföl mellé kalóriatáblázatot? És ki foglalkozik majd a legnagyobb mumussal, a garantáltan egészségtelen közétkeztetéssel? Vagy inkább ne is tudjunk róla, mit esznek a menzán a gyerekeink? Amit meg otthon fogyaszt az átlagmagyar, táplálkozástudományilag abban sincs sok köszönet - úgyhogy a pörkölt, nokedli, sör kombó után ideje elgondolkodni, hol fér el a nappali közepén a libikóka meg az ugrókötél.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.