A CÖF jobban teljesít

Ha a kreativitásra kellene szavazni áprilisban, nagy bajban lenne az ellenzék. Plakátokat elemzünk szakszemmel.

Mint azt a lap printváltozatában közel négy éve megírtam, a politikai pártok piacán ugyanúgy márkák versengenek, mint bárhol máshol.

Az Ariel patyolattisztára mos, a Volvo biztonságos, az Activia serkenti az emésztést, a Fidesz magyar és erős.

Minden jó brand olyasmit állít magáról, ami a fogyasztónak vonzó, a brand számára releváns, és amit semelyik versenytárs nem mond.

Ezt Magyarországon először a Fidesz ismerte fel.

Nem politikai pálfordulatot hajtott végre, hanem átpozicionálta magát. Megérezte, hogy nagy rés tátong a „nemzeti” oldalon. Ma a Fidesz az emberek fejében „Orbán Viktor erős magyar pártja”, és még azok is olyan márkajegyeket társítanak hozzá, mint „nemzeti”, „családbarát”, „érthető”, akik utálják, mint a kukoricagölödint.

Olyan erős a brand, hogy a Fidesz biztos piacvezető, olyan márkajegyekkel, amelyek hatalmon is nehezen erodálódnak. Ez nem jelenti azt, hogy minden választást megnyer ezentúl, de azt igen, hogy (a) az emberek nehezen tudják elképzelni, hogy 2014-ben meg lehet őket verni, (b) minden más pártot hozzá mérnek.

Az MSZP-nek évek óta az a problémája, hogy a Fideszhez képest szeretné meghatározni magát (és ezzel biztos második), és bár belülről bizonyára megerősödtek, a pártnak az elmúlt négy évben nem sikerült valójában újrapozicionálnia magát.

Továbbra is a „balos”, „poros”, „szoci”, „komcsi”, és (igen) a „korrupt” jelzők társulnak hozzájuk, kész szerencse, hogy a következő kampányban nem önállóan indulnak.

Az, hogy a választási törvény szövetségre kényszeríti az ellenzék pártjait, lehetőség arra, hogy ne a saját márkájukkal kelljen foglalkozniuk.

Itt most csak egy nagyon erős és rapid módon felépített ellenpozícióval lehet nyerni. Ha rajtam múlt volna, akkor az ÖSSZEFOGÁS helyett a NEMFIDESZ nevet választom.

Nézzük ennek fényében a még el sem indult kampány utcát elborító plakátjait!

A Fidesz a negatív kampányt (és az ehhez szükséges pénzt) ezúttal a CÖF kezébe adta.

A bohócos plakát kimondottan erős, tiszta üzenettel, és a sok alak ellenére is kellően plakátos, talán csak Hagyó Miklós sok rajta (az álló formátumú épülethálón le is hagyták), de azok az arcok – nos, tényleg profi munka.

Mit csinál a CÖF?

Felerősíti az MSZP-hez tapadó márkajegyeket, és ráhúzza Bajnaira és Gyurcsányra, mindezt uszkve három-négyezer plakáttal, kicsi viccet is belecsempészve, tényleg irigylésre méltó.

A Fidesz így viheti a pozitív üzenetet. És viheti a kormányszlogent is, lássuk be, tökmindegy, jogosan-e, és mennyiért, ez a legkisebb disznóság, amit csináltak.

Ahhoz képest, hogy a piacvezetők mindig azt csinálnak, amit akarnak, a februári plakátkampány meglehetősen semmitmondóra és megúszósra sikeredett, ráadásul pontosan olyan, mint a négy évvel ezelőtti.

Sok pénz van benne, minden jelöltet meg kellett külön (a CityLightokra) és csoportban is (az óriásplakátokra) fotózni, de azon kívül, hogy a brandet egyébként simán kifejező (nem az a kérdés, hogy igaz-e!) „Magyarország jobban teljesít!” szöveg szerepel rajta, a kampány mérhetetlenül semmilyen.

Nem rizikóznak, pedig bármilyen kreatív üzenettel jöhetnének. Pont olyanok, mint az Activia, amely soha nem vállal be semmi merészet. Magyarország jobban emészt.

Az Összefogás kampánya egy Mesterházy-plakáttal startolt.

 

Kicsit ugyan sok rajta a szöveg és a logó, de mit van mit tenni. Ám kimondottan jó a kép, pedig Mesterházy Attilát nem könnyű jól fotózni, talán ez is az ő legnagyobb hátránya. Még az aláírás megjelenítése is rendben van: ember, nem pediglen gép.

De a mondat! Az az istenverte címsor! Könyörgök! „Új korszakot nyitunk”? Kik és mit? És minek? És hol?

Se füle, se farka, semmitmondó hülyeség, valódi tartalom nélkül.

Persze, mást akarnak, naná! De miben? Ebben a politikai és médiatérben egy vesztegetni való perc és plakát sincs arra, hogy ne a lényegről beszéljenek.

Az, hogy a kampány indulásával együtt esett ki a szekrényből a Simon-csontváz, mindenesetre kissé erodálja az új korszak gondolatát. (Erről persze legkevésbé a kampánystáb tehet.)

Az MSZP végtelenül csúf orbános–simicskás plakátja szerencsére annyira kevéssé látszott, hogy vegyük olybá, nem is láttuk.

Nézzük viszont a két „másként gondolkodó” (és ebben bizony egymáshoz igen közel álló) párt, a Jobbik és az LMP eddigi kampányát!

A Jobbik december óta megállás nélkül nyomja mindenfajta verbális és vizuális koherencia nélküli kampányát. (Bár a már halálosan kínos vektoros virágminta mindenhol előkerül.)

Első körben „A jövőt nem lehetett megállítani”, a másodikban pedig a múltat (az a műmagyar műcsalád, istenem!), most pedig szebb jövőt (bizony) és szebb jövedelmet ígérnek – őszintén mondom, egy becsületes zsidózás nemcsak őszintébb, de kreatívabb is lett volna.

De mindennek az alja az egykor pozicionálásban ígéretesen startolt LMP, amelyik olyan bonyolult képi elemeket pakolt a plakátjaira, hogy még nézni is tereh.

Először a kissé szocreál beütésű narancs és piros kezeket mutogatták (már az is rémes volt, de legalább még valamelyest dekódolható), a most utcán lévő sorozat ezzel szemben egyszerűen befogadhatatlan.

 

Tegyük hozzá: semmi köze az előzőhöz. A korruptságnak nem a „zöldség” az alternatívája. Őszintén érdekel, melyik lesz a kettő közül a kampány fő üzenete.

Ha a kreativitásra kellene szavazni áprilisban, nagy bajban lenne az ellenzék.

Még több reklámblokkra vágysz? Lájkold a blog Facebook-oldalát.