Ki vannak rúgva!

  • Lendvai Dávid
  • 2014. február 1.

ReklámBlokk

Esküszöm, olyan nagyon szívesen írnék egyszer egy igazán jó magyar reklámról.

De egy olyan közegben, ahol az ügyfelek jó része (szakmai hozzáértés és érzék hiányában) megúszni akar, és valódi döntés helyett kutatások mögé bújik, ahol a kreatívok bazmegelnek, ha módosítási kérés, de sokszor már akkor is, ha új feladat jön a megrendelőtől, ahol az ügyféllel kapcsolatot tartó accountok gyakran a levelet úgy forwardolják a kreatívoknak, hogy el se olvassák, szóval egy ilyen közegben ez csoda lenne.

Hiába szaporodnak gombamód a kis ügynökségek, ezek szeme előtt sajnos legtöbbször csak a pénz lebeg, nem a teljesítmény.

Így készülhetett el a Profession.hu új kampánya is, ami tényleg olyan mértékben kritikán aluli, hogy szinte írni is fáj róla.

1.:

2.:

A kampányért a frissen kinevezett marketingigazgatót, Sós Eriket és egy (a Kreatív közlése nyomán) Perry Brembie nevű ügynökséget (a neten nyoma sincs, a Facebookon is ember!) kellene komolyan büntetni.

Pedig a feladat kimondottan vonzó.

A Profession.hu-t kicsit barátságosabbá tenni – ez tökéletesen érthető brief.

És nem csak érthető: jogos is, mert hiába ez a legnagyobb állásportál Magyarországon, a brand se nem barátságos, se nem vonzó, maximum praktikus. (Ugorj a weboldalra, és gyönyörködj!)

Az internet tanúsága szerint a Profession.hu biztos piacvezető, de ennél is fontosabb, hogy a fogyasztó fejében elfoglalt helye is ez.

Márpedig a piacvezető részint azt csinál, amit akar, részint pedig szinte bármit csinálhat. Tényleg isteni tehát a feladat.

Nézzük először a márka tanulságát, a szlogent. „Ha jó állás kell.” Ez még rendben is volna. A pozicionálás is kerek: nem csak azért No 1., mert ez a legnagyobb, hanem azért is, mert itt csak megbízható és jó állások vannak.

Az eddigi kampányok is ezt építették, máig emlékezetes az a sorozat, amelyben egy rémes munkahelyet mutattak be, rémes titkárnővel és rémes főnökkel (Kiss Jenő tökéletes alakítása itt), s bár a legutóbbi szpot már csak semmilyen volt, még mindig nem volt vele ordítóan nagy gond.

Állást az is keres, akinek van (eddig jobbára rájuk lőtt a cég), és az is, akinek nincs, utóbbiak (ha a közmunkásokat és a külföldön dolgozó magyarokat nem számítjuk) egyre többen vannak, érdemes volt feléjük is nyitni tehát.

Ez is lett a kampány munkacíme: „Mindenki talál munkát.” Ami túl azon, hogy ordas nagy hazugság, és nettó orbáni mondás, marketingszakmailag is tévedés.

A piacvezetőnek ugyanis nem egy ennyire átlátszóan hazug előnyt kellene ígérnie, sőt egyáltalán nem kellene az „előny” kategóriában indulnia.

Kész szerencse, hogy a filmekben nincsen kimondva.

Ennél azonban sokkal szörnyűbb, hogy bár konkrétan nem hangzik el a „gyerekjáték a munkakeresés” mondat, egészen biztosan ez volt a kreatív ötlet.

A filmekkel nem az a baj, hogy irtózatosan amatőrök, hogy a szereplők még csak nem is bájosak, hogy a gyerekek láthatóan feszengenek a szájukba adott és felnőttek által soha ki nem mondott mondatoktól, még csak nem is az, hogy logikai zavar van bennük (ha felnőttet játszanak, miért az van az önéletrajzon, hogy 6 éves, miért a kakaószünet a téma?).

Hanem az, hogy az ötletnek nevezett valami egy nagy kalap szar.

Nem azért, mert a néző óhatatlanul a gyerekmunkára asszociál, hanem mert idétlen, kínos és ostoba, sorolhatnám még a jelzőket, de minek.

Azt pedig, aki hozta, házon belül elfogadta, ügyfél elé engedte, továbbá azt, aki a másik oldalon megrendelte, pénzt adott rá (nem a sajátját, naná), továbbá, aki castingolta és szégyenérzet nélkül leforgatta, nos, őket úgy kellene kirúgni az állásukból, hogy a lábuk se érje a földet. Aztán keresgélhetnének a Profession.hu-n, biztosan találnak valami olyasmit, amihez értenek is.

Na, ez volna az én ötletem.

Kár, hogy nem valósul meg.

Még több reklámblokkra vágysz? Lájkold a blog Facebook-oldalát!

Neked ajánljuk