Győző és Zsozsó

  • Lendvai Dávid
  • 2014. március 10.

ReklámBlokk

Ha egy reklámügynökségnek egyáltalán nincs semmilyen épkézláb ötlete, akkor eszébe jut, hogy legjobb lenne egy ismert arccal eladni a terméket.

Az még a jobbik eset, ha egy márkának van valódi imázsa, és ehhez keresgél olyan arcot, aki azt kiválóan tudja közvetíteni. Egy „ismertemberes” kommunikáció azonban csak akkor működik jól, ha mind a márkának, mind a személyiségnek tiszta a pozíciója, továbbá, ha a két márka személyisége és célcsoportja is hasonló.

Akad erre jó példa, a Nespresso és George Clooney kiválóan működnek évek óta, alapvetően női a célcsoport, Clooney vonzó sármja jól passzol a „Nespresso-élményhez”.

A világon minden és mindenki márka. Ugyanúgy pozicionáljuk és egyszerűsítjük az ismert személyiségeket, ahogy a kereskedelmi brandeket. Kiszel Tünde a ciki celeb, Christiano Ronaldo a szépfiú focista, Schwarzenegger mindenkit legyőz, Lady Gaga botrányhős és sorolhatnánk.

És éppúgy át lehet pozicionálni egy embert is, ahogy egy márkát, végiggondolt stratégiával és nagyon sok pénzzel, lásd Miley Cyrus esetét, ami, őszintén szólva, mestermunka.

Magyarországon újabban egyre több személyiséget vesznek kölcsön márkák. A Vodafone nemrég egyszerre négyet is használt (Nagy Viktor, Fenyő Iván, Fluor Tomi, Péterfy Bori), a Negrónak Palya Bea és Mező Misi kellett, a Reál pedig épp Badár Sándorral nyomul (pici árak, iszonyú ciki).

A legszebb példa azonban az évek óta Szabó Győzővel hirdető Blikk. Szabó Győző egyszerre lábszagú macsó (Valami Amerika), alternatív művész (Beugró) és botrányosan őszinte ember (drog): márkája épp a sokoldalúság. Azzal, hogy a Blikk ostoba filmjeinek ő a kampányarca, csak magának árthat (még ha bankszámlakivonata ennek ellenkezőjét is mutatja), mert a sokoldalú, izgalmas művész helyett könnyen a celeb kategóriájában találhatja magát, ha még nincs ott teljesen.

A két márka közül ugyanis a Blikké az erősebb. Ha Szabó Győző a Magyar Narancsot hirdette volna, azt se furcsállta volna senki, ha akarom, ahhoz is passzol. Csak nem akarom.

A Blikk-spotok amúgy borzalmasak, de nem Szabó Győző miatt. Ő tényleg belead apai-anyai ripacskodást ezekbe az új születésnapi izékbe is, csak épp ötlet nincs, halovány se.

Minek is? A kreatívok nyugodtak, hogy majd Győző megoldja, majd felfúj egy lufit, ugrabugrál kicsit, a kutya se kell hozzá, legutóbb is csak odaszart a stúdióba. Ha meg majd Győzőre ráunnak, jöhet a Rogán Tóni meg a csaja, azok úgyis bírják a forgatást, meg a szobor miatt is tartoznak neki még.
Ha személyiségre vágysz, találj ki egyet inkább.

Mert amilyen szar volt Geszti grandózása, annál zseniálisabbra sikerült a jófogás.hu Zsozsója. Él, szerethető és csak az övék.

Ritka pillanat, becsüljük meg.

Még több reklámblokkra vágysz? Lájkold a blog Facebook-oldalát! https://www.facebook.com/reklamblokk

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.