A pillanatnyi hatalmi előnyökért folytatott kormányzati kampány tettlegességhez is vezethet

  • Mikecz Dániel
  • 2017. október 20.

Liberális szemmel – Republikon

S mi következik, ha Fidesz mégis megbukik a választásokon?

Különösen a sokakat meghökkentő őcsényi események után merül fel a kérdés, hogy milyen hosszú távú hatásai lesznek a pillanatnyi hatalmi előnyökért folytatott kormányzati kampánynak a társadalmi beidegződésekre, reflexekre, véleményalkotásra nézve. Pesszimista nézetek szerint ugyanis a kormányzati kommunikáció hatására normává fog válni a kirekesztés, a gyűlölködés, az összetett folyamatok leegyszerűsítő értelmezése. Ezek a felvetések azért is lényegesek, mert általánosságban a demokratikus politikai és részvételi kultúrával vannak összefüggésben. A rendszerváltás után ugyanis az általános vélekedés szerint a demokratikus rendszer stabilitását majd csak az állampolgárok demokratikus szemléletmódja garantálhatja hosszú távon. A jelenleg is folyó kormányzati kampány és általánosságban a kormányzati beszédmód azonban ebből a szempontból visszalépést jelent. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a demokratikus visszacsúszást nem 2016-tól vagy 2010-től, de inkább 2006-tól szokás datálni különböző szempontok szerint.

A negatív kampányok hatásosabbak, mint a pozitív kampányok

– legalábbis az általános meggyőződés szerint, amely azonban túlságosan leegyszerűsítő. Egyrészt a 2008-as Obama kampány, vagy az idei Macron kampány is azt bizonyította, hogy a lendületes, optimista kampány igenis sikeres lehet a félelemre (terror, bevándorlók) alapozott negatív kampányokhoz képest. A negatív kampány ugyanakkor csökkentheti a választási részvételt, ugyanis az állampolgárom általánosságban idegenkednek a túlzott konfliktusoktól. Néha éppen ez lehet az egyes politikai szereplők érdeke, mint pl. a jövő évi választásokon is a Fidesz esetében. A konfliktus azonban ösztönözheti az állampolgárokat, hogy vegyenek részt a választásokon, amennyiben a kialakult vita érdekes és lényeges kérdésekről szól.

A jelenlegi kormányzati kampány azonban nem pusztán egyes ellenzéki politikusok lejáratásáról, karaktergyilkosságról szól.

Nem a kormányzati teljesítmény negatív értékelése folyik egy ellenzéki párttól (“rosszabbul élünk, mint négy éve”), vagy megszólalások kiemeléséről (köteles beszéd). A kampány ugyanis egy valódi bizonytalanságot okozó ügy kapcsán kínál olyan értelmezéseket, amelyek a választók, ill. egy részük radikálizálódását okozzák. A radikalizálódás ebben az értelemben arra vonatkozik, ahogy az adott csoport egyre kevésbé képes és hajlandó kitekinteni a saját magyarázatokból, továbbá nem fogadja el a csoporton kívülieket legitim szereplőknek.

A hazai jelenség megértését azonban korlátozza az, hogy a radikalizálódás kutatása elsősorban a szélsőséges iszlám terrorista és a neonáci csoportokat érinti. A nyugat-európai kutatókat és döntéshozókat ugyanis elsősorban az érdekli, hogyan lesz terrorista egy kallódó tinédzserből. A radikalizálódás ugyanakkor sokak szerint éppen a gyűlöletbeszédnél kezdődik. Nem véletlen, hogy legutóbb Németországban hoztak olyan törvényt, amelynek értelmében azok a közösségi média portálok, amelyek nem garantálják, hogy az egyértelműen gyűlöletkeltő tartalmakat eltávolítják, adott esetben akár 50 millió eurós büntetéssel is számolhatnak.

A jelenlegi kormányzati kampány esetében azonban éppen az lehet visszatartó erő, hogy maga a kormány folytatja, így az jobban kézben tartható. Arra azonban már vannak jelek, hogy könnyen eszkalálódhat a kampány, akár tettlegességig is elvezethet. A Fidesz választási veresége esetén azonban a kormányzati kontroll elvesztése könnyen további radikálizálódáshoz vezethet.

Figyelmébe ajánljuk

A falnak is szeme van

Túlzás lenne azt állítani, hogy a Radiohead különösebben sok vidámságot csalt volna az arcunkra, épp ezért furcsa a némiképp utódzenekarának tekinthető The Smile névválasztása.

Mélyen tisztelt publikum!

  • - turcsányi -

„Vándorcirkuszos szeretnék lenni, hóban-esőben a cirkusszal menni…” – köszöntötte az új évtizedet 1970-ben Karda Beáta.

Szabó, baka, kém

Hogyan válhatott a II. világháború kulcsfontosságú alakjává egy divattervező? Miért hízelegtek nagy hatalmú német vezetők egy töpörödött francia nőnek?

Elfordított arccal

  • SzSz

Hosszú percekig kitartott, éjfekete vászonnal indulunk, amelyet hirtelen vált fel az idilli kép: családi délután a folyóparton, a madárcsicsergést csak a játék és hancúrozás hangjai szakítják meg. Jonathan Glazer filmjében ugyanis a sötétség és a fényesség a szó szoros értelmében egymás szomszédságában honol.

Fejjel a falnak

A rasszizmus mindig újratermelődik, és már csak emiatt is elemi érdekünk, hogy újra és újra elővegyük a tiszaeszlári történetet, és beszéljünk róla.

A jelmez hatalma

A zalaegerszegi színház minden évadban műsorra tűz egy kötelező olvasmányból készült előadást; az idén a Tartuffe-öt a színház színművésze, Farkas Ignác állította színpadra.

Boldogan éltek, míg

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A nem haszonelvű szeretet

Ennél abszurdabb és szerencsétlenebb szituációt nehezen lehetett volna elképzelni, erre tessék. A Kossuth rádión ugyanis épp Balog Zoltán mondta el a reggeli imát aznap, amikor egész mást kellett volna mondania.

A szomorú bohóc

  • Domsa Zsófia

Hjalmar Bergman a svéd próza és dráma egyik klasszikusa. A történetcsokor első darabjában egy svéd vidéki kisvárosban járunk, a múlt század elején, a szerző legjobban sikerült elbeszéléseinek idején. Bergman a realizmust fantasztikummal, a vígjátékot mély tragédiával vegyítő írásmód mestere. A Nagymama és az Úristen egy matriarcha életét és elmúlását, egy társadalom átrendeződését tárja elénk.

Az utolsók

Már az első magyarázkodásuk is átlátszó és röhejes volt: az tudniillik, hogy Svédország NATO-tagsága miatt „vita van” a kormány és a Fidesz-frakció között. Volt ám ilyen vita Finnország ügyében is! Aztán amikor Törökország, amellyel a baráti magyar kormány együtt mozgott a két ország tagságának a blokkolásában, bejelentette, hogy a finnek részükről jöhetnek, Orbán is meggondolta magát.