Kizárólag a népszavazást akarta megakadályozni.

Nehéz lenne vitatkozni azokkal a véleményekkel, amelyek szerint a római-parti gátról szóló népszavazás szerdai megakadályozása a Fővárosi Közgyűlés elmúlt 27 éves történetének egyik legszomorúbb pillanata, rég nem látott mélypontja volt.

Tarlós városvezetése lényegében késlekedés nélkül összehívta a közgyűlés rendkívüli ülését, amint kiderült, hogy a római-parti gátról lehet népszavazást tartani, és kilenc ellenzéki párt megkezdte az ehhez szükséges aláírások összegyűjtését.

 

Tarlós ezúttal is úgy járt el, mint minden számára kellemetlen témájú rendkívüli ülés esetében:

 

a sajtó számára nem éppen ideális időpontra, a megszokott 9 helyett reggel 8 órára hívta össze a testületet, ami egyébként annyira még nem is extrém, figyelembe véve, hogy az elmúlt hét évben Tarlós hívott már össze rendkívüli ülést reggel 7 órára, de péntek estére is. Tette ezt pusztán azért, hogy minél inkább visszaszorítsa a média érdeklődését.

Az ülés napirendjén szereplő egyetlen előterjesztést Tarlósék egészen a közgyűlés kezdetéig mind a budapesti nyilvánosság, mind a fővárosi képviselők elől visszatartották, azt csak az ülés kezdete után néhány perccel osztották ki. A dokumentum a főváros honlapjára is csak a rendkívüli ülést követően került fel. Az ellenzéki képviselők fel is hívták rá a figyelmet: a főváros saját szabályai szerint még rendkívüli közgyűlés esetében is az ülés kezdete előtt legalább három nappal meg kell küldeni a képviselőknek az ülés napirendjén szereplő előterjesztést vagy előterjesztéseket.

A városvezetés és a mögötte álló fideszes többség megakadályozta tehát, hogy az ellenzék megismerhesse a javaslatot és felkészülhessen annak vitájára, tárgyalására. A helyzet szabálytalan voltát tulajdonképpen Tarlós főpolgármester sem tagadta, ennek ténye azonban láthatóan nem akadályozta meg sem őt, sem a testület fideszes tagjait, hogy döntést hozzanak. Az előterjesztésről szóló vitában egyetlen szó sem hangzott el a Római-part árvízvédelméről vagy a népszavazásról,

 

Tarlós István kizárólag az ellenzéki képviselők becsmérlésével szórakoztatta magát.

 

Az ülés napirendjén szereplő előterjesztést a Fővárosi Közgyűlés 18 kormánypárti képviselője hét ellenzéki nem szavazat mellett megszavazta. A testület ezzel megsemmisítette azon korábbi határozatát, amelynek visszavonásáról az ellenzék népszavazást kívánt tartani, a referendum és az azt megelőző aláírásgyűjtés ezzel okafogyottá vált. A városvezetés azonban egyben deklarálta azt is, hogy a római-parti védművet továbbra sem a Nánási út – Királyok útja nyomvonalon, hanem a Duna-part közelében kívánja megépíteni.

 

A vasárnapi boltzárról és a budapesti olimpiáról szóló népszavazások után tehát a Fidesz ezúttal is megakadályozta a referendumot egy számára kellemetlen ügyben.

 

Van azonban egy nagyon fontos különbség, amely a római-parti népszavazás ügyét megkülönbözteti a fenti kettőtől. A partra tervezett mobilgát esetében a Fidesz annak ellenére sem hátrál meg, hogy a vasárnapi boltzárhoz és az olimpiához hasonlóan a partmenti védmű sem bír társadalmi támogatottsággal, és ezen az sem változtat, hogy a pontos nyomvonal tekintetében a városvezetés mutat minimális rugalmasságot, a Nánási út – Királyok útja nyomvonalat ugyanis továbbra sem tekinti opciónak.

A vasárnapi zárvatartás és az olimpia esetében a Fidesz a népszavazások megakadályozásával ugyan elsősorban az ellenzéki építkezést és a kormánypárti álláspont látványos bukását kívánta elkerülni, de tartalmi szempontból engedett: eltörölte a boltzárat és visszavonta az olimpiai pályázatot. A Római-part esetében azonban társadalmi támogatottság hiányában is kitart az eredeti elképzelés mellett, ami azt jelenti, hogy a korábbi közgyűlési határozat visszavonásával Tarlós és a Fidesz kizárólag a népszavazást akarta megakadályozni.

Ezzel azonban nemcsak az ellenzéki pártok aktivitását, utcai jelenlétét és az ellenzéki választók mozgósítását lehetetlenítette el, hanem azt is – és ez a fontosabb –, hogy a budapestiek beleszólhassanak a Római-part árvízvédelméről szóló döntésbe.

Ezt a közvetlen demokrácia legfontosabb eszközét lábbal tipró eljárást az a Tarlós István vezényelte le, aki 16 évig volt polgármestere az ügyben leginkább érintett kerületnek, és

 

aki mindeddig előszeretettel hivatkozott a választóktól kapott legitimációjára,

 

a mögötte álló budapesti szavazókra. A szerdai közjogi trükközés, azaz a római-parti védműről szóló népszavazás megakadályozása után Tarlós ezt aligha teheti meg.