A Fővárosi Közgyűlés elmúlt 27 évének legszomorúbb pillanata: így vette semmibe Tarlós a budapestieket

  • Király Dávid
  • 2017. október 22.

Liberális szemmel – Republikon

Kizárólag a népszavazást akarta megakadályozni.

Nehéz lenne vitatkozni azokkal a véleményekkel, amelyek szerint a római-parti gátról szóló népszavazás szerdai megakadályozása a Fővárosi Közgyűlés elmúlt 27 éves történetének egyik legszomorúbb pillanata, rég nem látott mélypontja volt.

Tarlós városvezetése lényegében késlekedés nélkül összehívta a közgyűlés rendkívüli ülését, amint kiderült, hogy a római-parti gátról lehet népszavazást tartani, és kilenc ellenzéki párt megkezdte az ehhez szükséges aláírások összegyűjtését.

 

Tarlós ezúttal is úgy járt el, mint minden számára kellemetlen témájú rendkívüli ülés esetében:

 

a sajtó számára nem éppen ideális időpontra, a megszokott 9 helyett reggel 8 órára hívta össze a testületet, ami egyébként annyira még nem is extrém, figyelembe véve, hogy az elmúlt hét évben Tarlós hívott már össze rendkívüli ülést reggel 7 órára, de péntek estére is. Tette ezt pusztán azért, hogy minél inkább visszaszorítsa a média érdeklődését.

Az ülés napirendjén szereplő egyetlen előterjesztést Tarlósék egészen a közgyűlés kezdetéig mind a budapesti nyilvánosság, mind a fővárosi képviselők elől visszatartották, azt csak az ülés kezdete után néhány perccel osztották ki. A dokumentum a főváros honlapjára is csak a rendkívüli ülést követően került fel. Az ellenzéki képviselők fel is hívták rá a figyelmet: a főváros saját szabályai szerint még rendkívüli közgyűlés esetében is az ülés kezdete előtt legalább három nappal meg kell küldeni a képviselőknek az ülés napirendjén szereplő előterjesztést vagy előterjesztéseket.

A városvezetés és a mögötte álló fideszes többség megakadályozta tehát, hogy az ellenzék megismerhesse a javaslatot és felkészülhessen annak vitájára, tárgyalására. A helyzet szabálytalan voltát tulajdonképpen Tarlós főpolgármester sem tagadta, ennek ténye azonban láthatóan nem akadályozta meg sem őt, sem a testület fideszes tagjait, hogy döntést hozzanak. Az előterjesztésről szóló vitában egyetlen szó sem hangzott el a Római-part árvízvédelméről vagy a népszavazásról,

 

Tarlós István kizárólag az ellenzéki képviselők becsmérlésével szórakoztatta magát.

 

Az ülés napirendjén szereplő előterjesztést a Fővárosi Közgyűlés 18 kormánypárti képviselője hét ellenzéki nem szavazat mellett megszavazta. A testület ezzel megsemmisítette azon korábbi határozatát, amelynek visszavonásáról az ellenzék népszavazást kívánt tartani, a referendum és az azt megelőző aláírásgyűjtés ezzel okafogyottá vált. A városvezetés azonban egyben deklarálta azt is, hogy a római-parti védművet továbbra sem a Nánási út – Királyok útja nyomvonalon, hanem a Duna-part közelében kívánja megépíteni.

 

A vasárnapi boltzárról és a budapesti olimpiáról szóló népszavazások után tehát a Fidesz ezúttal is megakadályozta a referendumot egy számára kellemetlen ügyben.

 

Van azonban egy nagyon fontos különbség, amely a római-parti népszavazás ügyét megkülönbözteti a fenti kettőtől. A partra tervezett mobilgát esetében a Fidesz annak ellenére sem hátrál meg, hogy a vasárnapi boltzárhoz és az olimpiához hasonlóan a partmenti védmű sem bír társadalmi támogatottsággal, és ezen az sem változtat, hogy a pontos nyomvonal tekintetében a városvezetés mutat minimális rugalmasságot, a Nánási út – Királyok útja nyomvonalat ugyanis továbbra sem tekinti opciónak.

A vasárnapi zárvatartás és az olimpia esetében a Fidesz a népszavazások megakadályozásával ugyan elsősorban az ellenzéki építkezést és a kormánypárti álláspont látványos bukását kívánta elkerülni, de tartalmi szempontból engedett: eltörölte a boltzárat és visszavonta az olimpiai pályázatot. A Római-part esetében azonban társadalmi támogatottság hiányában is kitart az eredeti elképzelés mellett, ami azt jelenti, hogy a korábbi közgyűlési határozat visszavonásával Tarlós és a Fidesz kizárólag a népszavazást akarta megakadályozni.

Ezzel azonban nemcsak az ellenzéki pártok aktivitását, utcai jelenlétét és az ellenzéki választók mozgósítását lehetetlenítette el, hanem azt is – és ez a fontosabb –, hogy a budapestiek beleszólhassanak a Római-part árvízvédelméről szóló döntésbe.

Ezt a közvetlen demokrácia legfontosabb eszközét lábbal tipró eljárást az a Tarlós István vezényelte le, aki 16 évig volt polgármestere az ügyben leginkább érintett kerületnek, és

 

aki mindeddig előszeretettel hivatkozott a választóktól kapott legitimációjára,

 

a mögötte álló budapesti szavazókra. A szerdai közjogi trükközés, azaz a római-parti védműről szóló népszavazás megakadályozása után Tarlós ezt aligha teheti meg.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.