A szabad Budapesthez kevés Tarlós távozása

  • Király Dávid
  • 2016. április 29.

Liberális szemmel – Republikon

Budapestet felfalják, Budapest önmagát falja fel. De van megoldás.

Egységes belváros, összevont kerületek, megszüntetett kétszintű közigazgatási rendszer Budapesten. Ezúttal a Tarlós főpolgármestersége utáni időszakra készülő Magyar Liberális Párt vette elő a fővárosi citykoncepciót. Az elképzelés nem új; bő másfél évtizede a néhai SZDSZ vetette fel, de néhány éve még a Fidesz fővárosi közigazgatási reformjavaslatai között is szerepelt.

A citykoncepció forrása valójában a józan ész. Elég, ha csak a 23 részre szabdalt város abszurditására, vagy épp a Budapesten tevékenykedő önkormányzati képviselők nehezen védhető számára gondolunk.

Nem sok jóra lehetett számítani a Fidesz kétharmados többségétől 2010-ben, de a fővárosi közigazgatási rendszer észszerűsítése az önkormányzati törvény módosításával a kevés kellemes csalódás közé tartozhatott volna.

Természetesen nem így lett. A kevesebb önkormányzat kevesebb pártember elhelyezését teszi lehetővé a bürokráciában, az ilyen kezdeményezések tehát vagy eleve halva születnek, vagy igen gyorsan elbuknak. Nagyobb baj, hogy a kisebb „vérfürdővel” járó javaslatokat sem gondolták tovább, pedig Budapest működésének hatékonyságán már a fővárosi és a kerületi hatáskörök észszerű átcsoportosítása is sokat javított volna.

Kiváló kilátások

Kiváló kilátások

Fotó: MTI

A hatáskörök újraosztása végül is megtörtént, csak nem az észszerűség szerint. A kétszintűnek hívott, valójában inkább kétágú – a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között ugyanis valójában nem alá- és fölérendelt, hanem mellérendelt viszony áll fent – közigazgatási rendszer fennmaradt. A rendszerváltás lázában „túltolt” decentralizáció kiigazítása helyett a hatáskörök teljes káosza jött.

Ahelyett, hogy az összbudapesti feladatokat – mint például a közlekedésfejlesztés és az építéshatósági jogkörök – felemelték volna a főváros szintjére, a helyben jobban átlátható és megoldható „szoft” ügyekkel (például a szociális feladatok, bizonyos egészségügyi hatáskörök) pedig a kerületeket bízták volna meg, gyakorlatilag kiüresítették a főváros önkormányzatát.

Hatásköreinek egy részét, mint a kórházak fenntartását és az oktatást (és persze az ezekhez tartozó forrásokat) az állam emelte magához, míg más feladatokat – köztük az idegenforgalmi adó beszedését – a kerületek kapták meg. (És akkor még nem beszéltünk a Városliget, a Dagály és más fővárosi értékek államosításáról, a Főgáz önkormányzati tulajdonú részvénycsomagjának áron alul való állami megvásárlásáról stb.)

Budapest Főváros Önkormányzata jelenleg önmaga súlytalanságától szenved, vezetése gúzsba kötve táncol. Nem lát rá azokra a területekre, ahol bár jogi hatásköre már nincs, felelőssége azonban van (egészségügy, oktatás), fejlesztési terveit csak a kormány jóváhagyásával valósíthatja meg, a város üzemeltetését pedig csak a város vagyonának felélésével biztosíthatja. Budapestet felfalják, Budapest önmagát falja fel.

Mindez azt jelenti tehát, hogy ha az erős, egységes és önállóan lélegezni képes Budapest megteremtése a cél, akkor a belső kerületek cityvé alakítása, a külső kerületek 4-5 nagyobb kerületbe rendezése önmagában kevés. Ismét újra kell gondolni a főváros és – akármennyi legyen is belőlük – a kerületek önkormányzatainak jogait, feladatait, és persze az általuk felhasználható források elosztását is.

Ehhez pedig a főváros kevés, Tarlóssal és nélküle egyaránt. Ehhez olyan kormány is kell, amely tiszteletben tartja az önkormányzatiságot, a szubszidiaritás elvét és nem irodalmi kérdésnek tekinti Budapestet – az ország igazgatási, gazdasági és kulturális központját. Ha tehát az ellenzék (illetve természetesen bárki) szabad Budapestet akar, akkor nemcsak a Tarlós utáni időkre kell felkészülni, hanem az Orbán utániakra is.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.