Meddig nőhet a Jobbik népszerűsége?

  • Reiner Roland
  • 2015. augusztus 5.

Liberális szemmel – Republikon

Tapolca után sokan azt jósolták, hogy nem lesz megállás. Mi akadályozza meg Vona Gábor pártját, hogy kormányképes erővé váljon?

A Jobbik tapolcai egyéni választókerületi győzelme után, mellyel párhuzamosan a legtöbb közvélemény-kutató cégnél a párt minden korábbi eredményénél jobban szerepelt, az egyik legfőbb kérdéssé vált, hogy mennyi lendület van még a pártban. Sokan úgy vélték, hogy megszűnt az a plafon a párt előtt, ami egyfajta limitet jelentett volna, és a Jobbik előtt megnyílt az út. Az azóta eltelt hónapok ugyanakkor rácáfolni látszanak erre a kitörésre: a Tárki legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a növekedés megállt, de más intézetek mérése is arról tanúskodik, hogy a tavaszi csúcs után leginkább enyhe visszaesésről beszélhetünk.

Nincs ugyanakkor kizárva, hogy ez a megtorpanás átmeneti: a Jobbik mérséklődésstratégiája hosszú távon, egy olyan környezetben, ahol a politikai riválisok nem foglalkoznak a radikális párttal, jobban tud működni – ezt láttuk lényegében 2015 elején. A kormány bevándorlóellenes kampánya ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a Fidesz képes olyan ügyet generálni, ami elszívja a levegőt a Jobbik elől. Sok szó esett arról, hogy a baloldali ellenzéki pártok nem tudtak megfelelő alternatívát megjeleníteni a kormánnyal szemben, nem volt vállalható és megkülönböztető üzenetük menekültkérdésben. Ez a fajta bénultság ugyanakkor nem csak a baloldali pártokat sújtotta: valójában a Jobbik sem tudott olyan javaslattal, akcióval élni, ami figyelmet és érdeklődést keltett volna – annak ellenére, hogy olyan ügyről volt szó, amivel a radikális párt már az előző parlamenti ciklusban is foglalkozott. Menekültügyben a Fidesz úgy képviselt egy radikális megoldást, hogy eközben a Jobbik nem volt képes elfoglalni a jobbközepet, nem tudott mérsékelt álláspontot magához kötni, ami pedig adott esetben igazolhatta volna Vona Gábor elképzelését a néppártosodó, mérsékelt jobboldali pártként elképzelt Jobbikról.

Egy kép a Jobbik Facebook-oldaláról

Egy kép a Jobbik Facebook-oldaláról

 

 

Fontos látni ugyanakkor, hogy a Jobbik növekedésének politikai értelemben az elmúlt fél évben ez volt az egyetlen gátja: az ellenzéki pártok nem támadták hevesebben vagy új módszerekkel a Jobbikot, és direkt támadást a kormányzat vagy a Fidesz részéről sem kapott. Vezető Fidesz-politikusok megszólalásai az elmúlt hét során is kizárólag a baloldal támadásáról szóltak: Orbán Viktor tusnádfürdői beszédében arról elmélkedett, hogy a baloldal nem szereti a magyarokat, mert azok magyarok – a Jobbikról ugyanakkor nem esett szó mint fenyegetésről. Szintén emlékezetes interjút adott Kövér László is: a házelnök egyenesen arról beszélt, hogy a magyar és nemzetközi baloldal genetikailag torzult. A Jobbikkal kapcsolatban ennél jóval kevésbé erős kritikát sem nagyon szoktunk olvasni.

A Jobbik támogatottsága: az Aktív Fiatalok ill. a Medián, Ipsos, Tárki, Nézőpont, Századvég havi közvélemény-kutatásai alapján, átlagok a teljes népességben

A Jobbik támogatottsága: az Aktív Fiatalok, illetve a Medián, Ipsos, Tárki, Nézőpont, Századvég havi közvélemény-kutatásai alapján, átlagok a teljes népességben

 

Ami a Jobbik növekedési korlátait illeti, érdemes megnézni, honnan is indult a párt. A Jobbik hagyományos bázisa a fiatalok, ebben a körben a radikális párt mindig is erősen felülreprezentált volt. Az Aktív Fiatalok kutatása szerint mindhárom mérésben a radikális párt támogatottsága volt a legmagasabb az egyetemistákból és főiskolásokból álló mintában. A kutatássorozat legfrissebb adatfelvétele 2015 áprilisában volt, nagyjából akkor, amikor az országos mérések szerint a Jobbik a csúcson járt. Az Aktív Fiatalok mérése szerint ekkor a felsőoktatásban tanuló fiatalok 20 százaléka szavazott volna a Jobbikra, ami nagyjából megegyezett az első, 2011/12 fordulóján készített első hullám eredményével. Csakhogy akkor a Jobbik országos szinten jóval gyengébben állt, mint idén tavasszal. Nem azt láttuk tehát, hogy a felsőoktatásban tanulók között a Jobbik saját, országos eredményével párhuzamosan népszerűbb lett volna, sokkal inkább úgy tűnik, hogy a radikális párt stabilan az egyetemisták és főiskolások ötödét-hatodát éri el. Természetesen önmagában egy ilyen, szűk társadalmi csoport preferenciájából nem lehet következni a párt teljes szavazótáborára, az Aktív Fiatalok kutatásában látott eredmény mégis azt sejteti, hogy egy ideális, beágyazott és a Jobbik számára megszokott pályának számító környezetben a párt az elmúlt években nem igazán tudott növekedni.

Egyelőre az látszik tehát, hogy a Jobbik sikeres lehet abban, hogy stabilizálja szavazótáborát a jelenlegi szinten – ami továbbra is a baloldali ellenzéki pártok megosztottságának köszönhetően jelenti a második helyet a pártversenyben. Erősen kérdéses viszont, hogy honnan tudna növekedni: a Jobbik számára leginkább a Fidesz szavazótábora lehet a célcsoport, mivel a baloldali pártok és a Jobbik között már messze nincs meg az az átjárás, ami az előző ciklusban megvolt. A Fidesz kezében ugyanakkor olyan erőforrások vannak, amikkel a Jobbik ilyen kísérleteit jelentősen meg tudja nehezíteni: a bevándorlásügyhöz hasonlóan milliárdos költségvetési források segítségével adott esetben el tud venni más jobbikos ügyeket is.

Neked ajánljuk