Nemzet és baloldal

szerző
Tóth Csaba
publikálva
2015. júl. 30., 11:16
kommentek
7
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Nem Orbán Viktor az egyetlen, aki szerint a baloldal nem része a nemzetnek; illetve „nem szereti” a magyarokat. Jobboldali politikusok rendre vádolják internacionalizmussal, a nemzet iránti elkötelezettség hiányával ellenfeleiket; az amerikai demokraták éppen úgy megkapják ezt, mint a francia szocialisták. A baloldalnak azonban sem elfogadni nem érdemes ezt az értelmezést, sem csöndben maradnia. A politikai kommunikáció gyakorlata azt mutatja: ha az egyik oldal hatalmas erővel igyekszik elfogadtatni valamit, a másik oldal pedig passzívan hallgatja, a választók a hangosabb félnek hisznek majd.

Nem lenne törvényszerű, hogy a jobboldalnak előnye legyen a „nemzet” fogalmának definiálásakor. A magyar jobboldal nemzetfogalma ellentmondásokkal terhelt. Miközben a kormány Kelet felé szeretne nyitni, újabban Európa „védőbástyájaként” pozicionálja magát a menekültekkel – implicit módon a „Kelettel” szemben. Miközben kedvenc történelmi személyisége Széchenyi, mintha elfelejtené a reformkori politikus gazdasági és politikai liberalizmusát, sőt, akkori viszonyok közötti Habsburg-pártiságát. Miközben a kormányoldal jogosan büszke 1956-ra, nehezen kezeli mártír miniszterelnökünk baloldaliságát.

Eljátszott vele (Gyurcsány 2005-ben)

Eljátszott vele (Gyurcsány 2005-ben)

Fotó: MTI

A baloldal európai példákból is meríthet. Nyugat-Európa két legerősebb nemzeti mozgalmában erősek a baloldali, illetve liberális elemek. A skót nacionalizmus határozottan baloldali karakterű, és Brüsszelt pozitív példának hozza Londonnal szemben. A katalán nacionalizmus a „progresszív” és „európai” katalánokat a konzervatívabb spanyolokkal állítja kontrasztba. Renzi olasz miniszterelnök pedig egy aktuális ügy, a bevándorlás kapcsán mutatott példát arra, milyen a baloldali nemzeti retorika, amikor azt mondta: Olaszország elég erős ahhoz, hogy szolidárisan kezelje a menekültek kérdését; hogy éppen az olasz befogadó hagyományok, az olasz büszkeség kötelezik az országot a humánus megoldások megtalálására.

Mint sok más területen, a baloldal hátránya itt is két elemből fakad: hogy a témát – eseti kísérleteket nem számítva – átengedte a jobboldalnak, és hogy nem rendelkezik egységes narratívával.

Az utóbbi évtizedekben a baloldal a legeltökéltebb kísérletet a nemzeti tematika visszaszerzésére a Medgyessy-kormány idején tette. A kormány a „nemzeti közép” kabinetjének nevezte magát; igyekezett a kérdésben gesztusokat tenni, és még alternatív nemzetkoncepció kidolgozását is elkezdte. A főleg az SZDSZ által megjeleníteni kívánt „Kossuth-narratíva” – a korábbi Fidesz-kormány Széchenyit favorizáló megközelítésével szemben –, illetve a Habsburg-időszak és a kiegyezés sikereinek beemelési kísérlete a hazai közbeszédbe egyaránt azt jelezték, hogy az akkori kormánykoalíció megpróbálja átértelmezni a jobboldal által kisajátítani akart nemzetfogalmat.

Mindez részben azért sem sikerült, mert a baloldalon belül, a fenti, liberális irányultságú nemzetfogalommal szemben legalább ilyen erővel megjelent egy antiliberális nemzetfogalom. Az MSZP „nemzetinek” nevezett szárnya leginkább olyan politikusokat takart, akik az egykori SZDSZ-szel szemben igyekeztek pozicionálni magukat; az akkor még szocialista színekben politizáló Szili Katalin a nemzeti kifejezést a mai jobboldalhoz hasonlóan az antiliberalizmus szinonimájaként használta. Azzal pedig, hogy az MSZP Gyurcsány Ferenc vezetése alatt a határon túli magyarok kettős állampolgársága ellen kampányolt, maga is közreműködött abban, hogy a baloldali és a nemzeti fogalmait sokan egymással ellentétesnek érzékeljék.

Mai programok
A december 5-i népszavazás ügyében elfoglalt álláspont máig megoldatlan problémát jelent a baloldalnak. Nem elsősorban azért, mert a Fidesz számára folyamatosan sulykolható „bizonyítékát” jelenti a baloldal vélelmezett nemzetietlenségének; hiszen a Fidesz kommunikációs gépezete bármikor találna más ürügyet is erre. A probléma, hogy a baloldalon belül máig nem alakult ki egységes álláspont arról, jó döntést hozott-e akkor Gyurcsány Ferenc – ami megnehezíti, hogy a baloldal ma konzisztens véleményt képviseljen. Mesterházy Attila elnöksége alatt az MSZP hivatalos álláspontjává az egykori döntés megtagadása vált; Mesterházy e téren igyekezett enyhíteni az MSZP-vel kapcsolatos sztereotípiákat. A baloldal kisebb pártjai, így elsősorban a DK más utat járnak, és kitartanak a 2004-es álláspontnál. A mai, Mesterházy utáni MSZP mintha elsősorban kerülni igyekezne a témát. A baloldali-liberális értelmiség egy része pedig következetesen a „Fidesz kottájából játszásnak” tekinti a határon túli magyarok kérdésének felvetését.

Mindennek azonban nem kell örökre így maradnia. A baloldali nemzetfogalom alapjai adottak. Léteznek történelmi hagyományai: akár a reformkor liberálisai, a kiegyezés politikusai vagy a századelő szociáldemokratái, akik a haza és haladás ügyét egyszerre képviselték. Akadnak kortárs európai példái. Akad társadalmi bázisa: a magyar választók nem látnak ellentmondást a hazaszeretet és az Európához tartozás között – márpedig e második elemet a baloldal sokkal jobban megjeleníti, mint ellenfele. Ha a baloldal pártjai nem ijednek meg a témától, és képesek feloldani a múlt döntéseiből fakadó ellentmondásokat, semmi nem gátolja őket, hogy a jobboldal konzervatív, bezárkózó és esetenként kirekesztő nacionalizmusával szemben a hagyományokra épülő, de ezzel együtt modern, európai nemzetképet fogalmazzanak meg.

szerző
Tóth Csaba
publikálva
2015. júl. 30., 11:16
kommentek
7
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 7
    lancz45
    2015. augusztus 02., 20:00
    Azt hiszem Nekem ebből ennyi elég is volt.
  2. 6
    lancz45
    2015. augusztus 02., 19:56
    Csak tudnám hogy lehet egy birkának látszó ember ennyire negativ???
  3. 5
    grrr
    2015. július 31., péntek 06:30
    Ez a született baloldaliság elég néz ki az én szememben.

    Nekem azt mondja, hogy tűzön-vízen keresztül baloldalinak kell lenni, ha egyszer annak születtünk, kvázi genetikailag.

    Ebből az következik, hogy mindig a baloldalra kell szavazni, testesítse meg ezt az oldalt bármilyen párt, bármilyen összetételű és kvalitású, bármilyen emberekkel.
    Ezt elvhűségnek, súlyosabb esetben párthűségnek hívják
    és, hogy ez érték.

    Szerintem meg nem az.

    A szavazónak joga van felülbírálni egy pártot - joga van hátat fordítani bár neki.
    Nem kell azt eltűrni, hogy bármely ideológia nevében vacakot nyomjanak az ember orra alá és azzal zsarolják érzelmileg, hogy
    ha baloldali vagy akkor szavazz rám,
    ha liberális vagy akkor szavazz rám,
    ha magyar vagy akkor szavazz rám!

    Szó sem lehet róla. Majd akkor szavazok rátok, ha normálisak lesztek.
    Addig meg marad Margaret Thatcher, bár szó lehet Olof Palméról is .
    Majd meglátom.
  4. 4
    grrr
    2015. július 30., csütörtök 20:15
    De ha én úgy érzem...

  5. 3
    lancz45
    2015. július 30., csütörtök 18:21
    Mivel Őn meglehetősen Nagyképüen kritizál,azt hiszem Én is nyugodtan kimondhatom SZÜLETETT BALOLDALIKÉNT,HOGY TALÁN nem kellene úgy éreznie , hogy Őn az aki mindenkiről tudja a Tutit.
  6. 2
    grrr
    2015. július 30., csütörtök 16:47
    Időnként szoktam borongani azon, hogy Bajnai micsoda alakokat szedett össze mígnem összehozta a kretén kvartettet amely aztán rendeltetésszerűen elhasalt a választáson.

    Juhászt szoktam volt emlegetni, meg Karácsonyt - velük kezdte a népeket elkápráztatni a hihetetlen politikai érzékkel rendelkező Bajnai.

    Na, itt a Karácsony.

    http://valasz.hu/itthon/szekely-zaszloval-kuzd-a-baloldal-mintapolgarmestere-114290
  7. 1
    grrr
    2015. július 30., csütörtök 12:09
    Mindig mélakór vesz rajtam erőt amikor azokat a szituációkat amelyek a benne szereplők személyiségétől olyanok amilyenek - az ilyen helyzeteket kizárólag ideológiai szempontokból veszik szemügyre és ideológiai szempontok szerint véleményezik.

    A baloldalnak elsősorban az a problemája, hogy 1989-től kezdődően elfogadta és vonatkoztatta önmagára a bűnös párt kategóriáját.

    Amelyet a többi párt sulykolt, amely pártokra én az idióta jelzőt alkalmaznám, a boldogtalan maszopra pedig a hülye és gyáva jelzőket.

    A baloldalnak Németh Miklós óta nincs kiemelkedő politikusa, de még csak elfogadható sincs.

    Szegény Gyulám - nyugodjék - hát ő sem volt jó.
    Úgy értem igazán nem volt jó, noha a mai förmedvényekhez képest igen. De hát a színvonal ma már mélyen a béke feneke alatt van.

    Az ideológiát nem szabad elvonatkoztatni attól a személytől aki azt képviseli.
    És nem szabad összemosni a kettőt, hülyeség pl. Mesterházyban, Tóbiásban, Gyurcsányban látni a baloldalt és a baloldali ideológiát.

    Mint ahogy az SZDSZ is csak szégyent hozni volt képes a liberalizmusra, az állítólagos baloldaliak is csak szégyent bírtak hozni mindenre amit képviseltek és amihez csak hozzányúltak.

    Mondjuk: az MSZP-nek nevezett rakás szerencsétlenség maga a szégyen materializálódása.
    A Gyurcsány-féle izéről már ne is beszéljünk.
    Gyurcsánynak semmi köze a realitásokhoz, ő a rajongóival együtt valamiféle álomvilágban él ahol Gyurcsány normálisnak tűnik.
    A jobboldal maga a förtelem, ez nyilvánvaló, ezt kár említeni.

    Alkalmatlan, tehetségtelen, tisztességtelen politikusaink vannak minden oldalon.

    Ezeknek semmi közük sincs jobboldalhoz, baloldalhoz, liberalizmushoz.


Komment írásához vagy regisztrálj

Adatlap

Republikon Intézet

A Republikon Intézet blogján több szerzőtől jelennek meg cikkek. A megjelent írások nem feltétlenül tükrözik az Intézet álláspontját.

Republikon Intézet
Szerző adatlapja
Összes blog Itt

Blog

még több cikk