Nyerhet-e Trump?

Az e héten zajló Republikánus Nemzeti Konvenció formális pecsétet üt a republikánus előválasztás eredményére, és Donald Trumpot jelöli az Egyesült Államok elnökének. Bár a Trump-jelenség erejét és hatását hiba volna alábecsülni, Trump jelenleg komoly hátrányból vág neki a Hillary Clintonnal folytatott küzdelemnek.

Trump rosszabb esélyeinek legalább három oka van. Az első és legfontosabb demográfiai. Az amerikai választások megnyeréséhez széles körű választási koalícióra van szükség. Trump népszerű az establishment iránt kritikus választók között – így nyerhette meg a republikánus előválasztást –, de ez a demokratákkal szemben kevésnek bizonyulhat. A demokraták ugyanis a fiatalok, az iskolázottabbak, valamint a kisebbségi csoportok koalíciójának – „az Obama-koalíciónak” – a támogatására számíthatnak, ezzel szemben Trump elsősorban alacsonyabb státuszú, elitellenes fehér szavazói bázisa számszerűen lehet elégtelen.

false

Mindez átvezet Trump második problémájához. A republikánus elnökjelölt az előválasztási kampányban számos választói csoportot sértett meg: a feketéket, a spanyol ajkúakat vagy éppen a nőket – olyan csoportokat, amelyekben bár eddig sem álltak túl jól a republikánusok, Trump teljesítménye tovább rontotta esélyeiket. Főleg a feketék és spanyol ajkúak bizonyulhatnak kritikusnak: Trump az előbbi csoportban 10, az utóbbiban 20 százalék alatt maradhat. Mivel ez a két demográfiai csoport az elkövetkező években egyre nagyobb szeletét adja majd az amerikai választóknak, Trump republikánus kritikusai nemcsak a 2016-os választás miatt aggódnak, hanem azért is, hogy Trump örökre megmérgezheti a republikánus brandet. Ráadásul e csoportok – főleg a spanyol ajkúak – rendkívül koncentráltan élnek az Egyesült Államokban: arányuk eléri az egyharmadot is olyan kritikus államokban, mint Florida, Arizona vagy Új-Mexikó.

Mindez talán nem számítana, ha Trump képes és hajlandó lenne, hogy a kampány során némileg tompítsa az előválasztási időszakban megfogalmazott radikális állításait. A jelek szerint azonban Trump nem készül semmi ilyesmire: nem hogy elnézést nem akar kérni egyetlen megbántott csoporttól, de még rá is tesz egy lapáttal a korábban mondottakra. Ez persze összefügg Trump karakterével: Donald Trump nem hagyományos politikus – így nem is követi a hagyományos politikai szabályokat. Trumpról eddig lepergett minden olyan kritika, amely más jelöltet könnyen tönkretehetett volna: hibái eddig – a republikánus előválasztás során – nem ütöttek vissza. Talán ezért sem igyekszik korrigálni ezeket, hiszen saját „trumpságát” vesztené el, ha egy csapásra békésebbnek, kiegyensúlyozottabbnak mutatkozna.

false

Trump egyelőre még a Republikánus Párt egyesítésére sem volt képes: bár a „Trumpot soha” mozgalom – amely minden eszközzel igyekezett megállítani Trump sikerét – elbukott, befolyásos republikánusok sokasága eddig nem állt Trump mellé. Jó példája ennek Ohio republikánus kormányzója – és Trump előválasztási ellenfele –, John Kaisich, aki annak dacára sem sorakozott fel Trump mögött, hogy a konvenció éppen az ő államában zajlik.

Trump a legtöbb kutatásban 2-5 ponttal Clinton mögött áll – ami az amerikai választási rendszer ismeretében az államok döntő többségének elvesztését jelentené számára. A legtöbb elemző 20-30 százalék esélyt ad Trump győzelmének.

Ám az elemzők és kommentátorok hasonló esélyeket adtak a Brexit sikerének is – ami jól mutatja, hogy az elitellenes populizmus erejét soha nem szabad alábecsülni. Ebben rejlik Trump legkomolyabb esélye: hogy eddig képes volt minden várakozást és elemzést megcáfolni. Az amerikai politikával kapcsolatos bevett gondolkodásunk szerint Trumpnak idáig sem lett volna szabad eljutnia – most mégis ott tart, hogy „csak” a szintén népszerűtlen Hillary Clintont kellene legyőznie. Trump eddig képes volt a bevett politikai szabályok mindegyikén átlépni. Az amerikai elnökválasztás nagy kérdése, hogy 2016 novemberében is meg tudja-e ezt tenni.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.