LMP, PM: mélyzöld, színes zöld

  • Mikecz Dániel
  • 2016.07.19 14:22

Liberális szemmel – Republikon

Magyarországon jelenleg két zöld párt ül az Országgyűlésben. Valószínűleg sok választó nem tud igazán különbséget tenni az LMP és a PM között.

Magyarországon jelenleg két zöld párt ül az Országgyűlésben, noha a kettő közül csak az egyiknek, az LMP-nek van frakciója, tény azonban, hogy függetlenként Szabó Tímea a PM-et képviseli. Több olyan ügy van, amiben azonos vagy hasonló állásponton van a két párt, és valószínűleg sok választó sem tud igazán különbséget tenni LMP és PM között az ideológiai közelség mellett már csak a párt rövidítése miatt sem. Paks 2, kishantosi ökológiai mintagazdaság, a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP), a Városligetbe tervezett múzeumi negyed kapcsán nincsen lényeges eltérés a két párt között, amit könnyen magyaráz ökopolitikai, globalizációkritikus elköteleződésük. Nem is a zöld politika tartalmát illető kérdések miatt vált szét az eredeti LMP 2013 elején, hanem elsősorban a szövetségesi politika miatt. Az ellentétek úgy foglalhatóak össze, hogy a jelenleg is az LMP-ben politizálók úgy gondolták, hogy egyenlő távolságot kell tartani a bal- és jobboldal kompromittálódott politikusaitól, ami Bajnai Gordonra, az akkori Együtt 2014 választási mozgalom vezetőjére is vonatkozott. A jelenlegi PM politikusai azonban azon a véleményen voltak, hogy a kormányváltás érdekében szükség van a párbeszédre más politikai szereplőkkel is. Ehhez a fő konfliktushoz járultak hozzá még a személyes ellentétek, és úgy tűnt, hogy szerepe volt még az akkorra már túlhaladottnak vélt urbánus-népies törésvonalnak is.

false

A zöld pártok korai időszakában fellépő konfliktus a fundamentalisták és a reálpolitikusok, avagy ahogyan azt a német Zöld párt kapcsán említették, a fundik és a realok közötti ellentétként írható le. A fundik ragaszkodnak a bázisdemokráciához, következetesek céljaikat illetően és életmódukban is megjelenítik az általuk ideálisnak tartott társadalmi berendezkedést. A realok ezzel szemben úgy tartják, hogy a hatékony politikai cselekvéshez hatékony szervezeti struktúrára, világosabb hatáskörökre van szükség, valamint nyugodtan lehet használni a képviseleti demokrácia intézményeit a politikai célok elérésére. Az LMP és a PM közötti konfliktus azonban nem írható le a fundi-real ellentét mentén. Hihetnénk, hogy egyedülálló magyar jelenség, hogy két zöld politikai irányvonal létezik egy olyan országban, amelyikre ráadásul kevéssé jellemző a posztmateriális értékek preferálása. A zöld politikában is vannak azonban olyan irányvonalak, amelyek megfeleltethetőek az LMP és a PM közötti különbségeknek. Ennek értelmében a két fő típust a francia Les Verts és a német Die Grünen jelzik, ahol a PM a német, az LMP a francia zöld pártnak feleltethető meg.

A német zöldek mögött erős mozgalmi háttér állt, mikor megalakultak 1980 elején. Ezt a mozgalmi hátteret az ún. új társadalmi mozgalmak, tehát a környezetvédő, feminista, házfoglaló, alternatív életmódmozgalmak adták. A decentralizált német politikai intézményrendszer, azaz a föderális államszervezet miatt maga a zöld mozgalom is decentralizált volt, ellenben a francia környezetvédőkkel, akiket egy nagy ernyőszervezet fogott össze. A német zöldek esetében maga a Zöld párt volt az ernyőszervezet, abban megjelenhetett több posztmateriális téma, a zöld mellett több szín is jellemezte tehát a pártot. A francia zöldek esetében hiányzott ez a színes mozgalom háttér, az 1968-as események után nem alakult ki egy olyan politikailag is jelentős alternatív életmódmozgalom, mint az akkori Nyugat-Németországban. A francia zöldek így a némethez képest konzervatívabbnak számítottak.

Német zöldek

Német zöldek

 

Ez nem ellentmondás a zöld politikában, hiszen részben a természetes és az épített környezet megőrzéséről, konzerválásáról szól. Mivel Franciaországban nagyobb jelentősége volt a mezőgazdaságnak és a vidéknek, mint az erősen iparosodott Nyugat-Németországban, így a zöld politika szövetségesre talált a nagy agráripari cégek által fenyegetett gazdálkodókban. A francia zöld és globalizációkritikus mozgalom legismertebb szereplője, José Bové jelenlegi európai parlamenti képviselő maga is gazdálkodó, a génmódosított élelmiszerek elleni mozgalom vezéralakja. Az LMP Sallai R. Benedek vezetésével foglalkozik többet a termőföld, a vidék kérdésével elsősorban. A francia politikában ráadásul sokkal erősebb a bal-jobb törésvonal jelentősége, kevésbé lazította fel a materiális/posztmateriális különbségtétel, mint a német politikában. Ennek következménye, hogy a francia zöldek következetesebben elhatárolták magukat mind a bal, mind a jobboldali politikai pártoktól, akárcsak jelenleg az LMP. A német zöldek ezzel ellentétben 1998-ban koalícióra léptek a szociáldemokratákkal, de tartományi szinten a konzervatívokkal is kormányoznak együtt.

A két magyar zöld párt közötti különbségek tehát nem egyedülállóak, még ha teljesen nem is állítható, hogy a mélyzöld és a színeszöld két világos modell lenne. A német és a francia zöldek példája mindazonáltal jelzi, hogy mindkét típusnak, tehát a kevésbé koalícióképes, konzervatívabb, agrárius és a posztmateriális, baloldalibb zöld pártnak is van előzménye.

Neked ajánljuk