LMP, PM: mélyzöld, színes zöld

  • Mikecz Dániel
  • 2016. július 19.

Liberális szemmel – Republikon

Magyarországon jelenleg két zöld párt ül az Országgyűlésben. Valószínűleg sok választó nem tud igazán különbséget tenni az LMP és a PM között.

Magyarországon jelenleg két zöld párt ül az Országgyűlésben, noha a kettő közül csak az egyiknek, az LMP-nek van frakciója, tény azonban, hogy függetlenként Szabó Tímea a PM-et képviseli. Több olyan ügy van, amiben azonos vagy hasonló állásponton van a két párt, és valószínűleg sok választó sem tud igazán különbséget tenni LMP és PM között az ideológiai közelség mellett már csak a párt rövidítése miatt sem. Paks 2, kishantosi ökológiai mintagazdaság, a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP), a Városligetbe tervezett múzeumi negyed kapcsán nincsen lényeges eltérés a két párt között, amit könnyen magyaráz ökopolitikai, globalizációkritikus elköteleződésük. Nem is a zöld politika tartalmát illető kérdések miatt vált szét az eredeti LMP 2013 elején, hanem elsősorban a szövetségesi politika miatt. Az ellentétek úgy foglalhatóak össze, hogy a jelenleg is az LMP-ben politizálók úgy gondolták, hogy egyenlő távolságot kell tartani a bal- és jobboldal kompromittálódott politikusaitól, ami Bajnai Gordonra, az akkori Együtt 2014 választási mozgalom vezetőjére is vonatkozott. A jelenlegi PM politikusai azonban azon a véleményen voltak, hogy a kormányváltás érdekében szükség van a párbeszédre más politikai szereplőkkel is. Ehhez a fő konfliktushoz járultak hozzá még a személyes ellentétek, és úgy tűnt, hogy szerepe volt még az akkorra már túlhaladottnak vélt urbánus-népies törésvonalnak is.

false

A zöld pártok korai időszakában fellépő konfliktus a fundamentalisták és a reálpolitikusok, avagy ahogyan azt a német Zöld párt kapcsán említették, a fundik és a realok közötti ellentétként írható le. A fundik ragaszkodnak a bázisdemokráciához, következetesek céljaikat illetően és életmódukban is megjelenítik az általuk ideálisnak tartott társadalmi berendezkedést. A realok ezzel szemben úgy tartják, hogy a hatékony politikai cselekvéshez hatékony szervezeti struktúrára, világosabb hatáskörökre van szükség, valamint nyugodtan lehet használni a képviseleti demokrácia intézményeit a politikai célok elérésére. Az LMP és a PM közötti konfliktus azonban nem írható le a fundi-real ellentét mentén. Hihetnénk, hogy egyedülálló magyar jelenség, hogy két zöld politikai irányvonal létezik egy olyan országban, amelyikre ráadásul kevéssé jellemző a posztmateriális értékek preferálása. A zöld politikában is vannak azonban olyan irányvonalak, amelyek megfeleltethetőek az LMP és a PM közötti különbségeknek. Ennek értelmében a két fő típust a francia Les Verts és a német Die Grünen jelzik, ahol a PM a német, az LMP a francia zöld pártnak feleltethető meg.

A német zöldek mögött erős mozgalmi háttér állt, mikor megalakultak 1980 elején. Ezt a mozgalmi hátteret az ún. új társadalmi mozgalmak, tehát a környezetvédő, feminista, házfoglaló, alternatív életmódmozgalmak adták. A decentralizált német politikai intézményrendszer, azaz a föderális államszervezet miatt maga a zöld mozgalom is decentralizált volt, ellenben a francia környezetvédőkkel, akiket egy nagy ernyőszervezet fogott össze. A német zöldek esetében maga a Zöld párt volt az ernyőszervezet, abban megjelenhetett több posztmateriális téma, a zöld mellett több szín is jellemezte tehát a pártot. A francia zöldek esetében hiányzott ez a színes mozgalom háttér, az 1968-as események után nem alakult ki egy olyan politikailag is jelentős alternatív életmódmozgalom, mint az akkori Nyugat-Németországban. A francia zöldek így a némethez képest konzervatívabbnak számítottak.

Német zöldek

Német zöldek

 

Ez nem ellentmondás a zöld politikában, hiszen részben a természetes és az épített környezet megőrzéséről, konzerválásáról szól. Mivel Franciaországban nagyobb jelentősége volt a mezőgazdaságnak és a vidéknek, mint az erősen iparosodott Nyugat-Németországban, így a zöld politika szövetségesre talált a nagy agráripari cégek által fenyegetett gazdálkodókban. A francia zöld és globalizációkritikus mozgalom legismertebb szereplője, José Bové jelenlegi európai parlamenti képviselő maga is gazdálkodó, a génmódosított élelmiszerek elleni mozgalom vezéralakja. Az LMP Sallai R. Benedek vezetésével foglalkozik többet a termőföld, a vidék kérdésével elsősorban. A francia politikában ráadásul sokkal erősebb a bal-jobb törésvonal jelentősége, kevésbé lazította fel a materiális/posztmateriális különbségtétel, mint a német politikában. Ennek következménye, hogy a francia zöldek következetesebben elhatárolták magukat mind a bal, mind a jobboldali politikai pártoktól, akárcsak jelenleg az LMP. A német zöldek ezzel ellentétben 1998-ban koalícióra léptek a szociáldemokratákkal, de tartományi szinten a konzervatívokkal is kormányoznak együtt.

A két magyar zöld párt közötti különbségek tehát nem egyedülállóak, még ha teljesen nem is állítható, hogy a mélyzöld és a színeszöld két világos modell lenne. A német és a francia zöldek példája mindazonáltal jelzi, hogy mindkét típusnak, tehát a kevésbé koalícióképes, konzervatívabb, agrárius és a posztmateriális, baloldalibb zöld pártnak is van előzménye.

Figyelmébe ajánljuk

Szergej Tyimofejev orosz költő: „Nem tudom, hogy a kortárs orosz kultúra hogyan fogja túlélni ezt az őrületet”

Idén magyarul is megjelent Replika című kötete, aminek lettországi kiadásához egy üres füzetet is kaptak az olvasók. Az Orbita nevű művészeti kollektíva egyik alapítóját videóköltészetről, kreatív könyvtervezésről, a kétnyelvű irodalomról és az Ukrajna elleni háború miatt megszakadt oroszországi kapcsolatokról is kérdeztük.