Tescós tüntetés és közéleti közöny

  • Mikecz Dániel
  • 2017. június 28.

Liberális szemmel – Republikon

Az Orbán-kormány alatt egyre jobban visszaszorul a munkavállalói érdekvédelem.

Demonstrációra készülnek a Tesco dolgozói, jelentette be kedden két kereskedelmi dolgozói szakszervezet. Nagyszabású munkavállalói tüntetésekre utoljára 2016 elején került sor, amikor a pedagógus szakszervezetek, a Tanítanék mozgalom (és Sándor Mária) tartottak megmozdulásokat. Hasonló kezdeményezés volt a második Orbán-kormány alatt a rendvédelmi dolgozók tüntetéseiből, a talán már sokak által elfeledett Bohócforradalomból kinövő Szolidaritás és vezetői, Árok Kornél, valamint a jelenleg is országgyűlési képviselő Kónya Péter akciósorozata. Mind a Tanítanék, mind a Szolidaritás a szűkebb szakmai kérdéseken túlmutató követeléseket fogalmaztak meg, utóbbi alapítója lett az Együtt pártnak is. Mindezeket egybevéve a második és a harmadik Orbán-kormány alatt ritkábbak voltak a munkaügyi, szakszervezetei megmozdulások, mint a korábbi ciklusok alatt. A szakszervezetek és munkavállalói érdekvédők különösen a rendszerváltás gazdasági átalakulása során, a Bokros-csomag, valamint a második Gyurcsány-kormány szociális megszorításai miatt tiltakoztak aktívan.

A munkavállalói érdekvédelem visszaszorulásának csak egyik oka a sztrájktörvény szigorítása, hiszen az elégséges szolgáltatásról szóló előzetes megegyezés előírása a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkavállalók esetében előírás. Így a kiskereskedelemben elvileg nem okozhat problémát a korlátozás. A versenyszférában fontosabb, hogy kisebb az érdekvédők nyomásgyakorlási, zsarolási potenciálja és alacsonyabb a szervezett munkásság aránya is. A rendszerváltás óta fokozatosan veszítenek jelentőségükből a szakszervezetek. Az OECD adatai szerint míg 1999-ben Magyarországon a dolgozók 24,5 százaléka volt szakszervezeti tag, addig ez az arány 2013-ban már csak 10,5 százalék. Mindez összefügg a foglalkoztatás általános szerkezetének átalakulásával. Elterjedtek az ún. atipikus foglalkoztatási formák, mint a távmunka, több a szabadúszó, a kényszervállalkozó. Még a határozatlan időre, teljes munkaidőben bejelentett munkavállalók is 2-3 évente változtatnak munkahelyet. Az említett tendenciák a hagyományos iparágak visszaszorulásával együtt nem kedveznek a szakszervezeti elköteleződésnek. A munkavállalói érdekképviselet országos relevanciájának csökkenésében a szakszervezeteknek és vezetőiknek is lehet szerepe. Bár vannak aktív, elsősorban a munkavállalók helyi ügyeiben megszólaló vezetők – például a most aktivizálódó kereskedelmi szakszervezetek tisztviselői, vagy a VDSZ elnöke, Székely Tamás – sok szakszervezeti vezető inkább országos politikai ügyekben, pártkérdésekben szólal meg inkább, Sajnos, a legtöbb konföderációs vezető ide tartozik.

Az írországi Bellyfarmot Tesco dolgozói sztrájkolnak

Az írországi Bellyfarmot Tesco dolgozói sztrájkolnak

 

A foglalkoztatási, nemzetgazdasági fejlemények mellett politikai okok is gyengítik a munkavállalói érdekérvényesítést. Miközben a baloldali kormányok 1994-től kezdve hangsúlyozták az érdekegyeztetés fontosságát, a Bokros-csomag óta gyakran jobboldali, liberális, megszorító gazdaságpolitikát követtek. Így csökkent a lehetősége annak, hogy bennük szövetségesre találjanak a munkavállalói érdekképviseletek. A Fidesz épp ellenkezőleg, ellenzékben támogatta a munkavállalói és szociális követeléseket (vö. 2008-as szociális népszavazás), a 2010-ben hatalomra lépő Orbán-kormány azonban fokozatosan eljelentéktelenítette a szociális és társadalmi pártbeszéd fórumait. Következésképpen a munkavállalók nem látják, hogy melyik az a politikai erő, amelyik lendületet adhat követeléseiknek. A szakszervezetek így a közvélemény támogatására számíthatnának, azonban a bizalomhiányos társadalmi környezetben nehezen alakul ki szolidaritás. Nem kedvez az sem, hogy a sajtóban ritkán jelennek meg a szakszervezeteket, munkavállalókat érintő kérdések, mint például a munkahelyi balesetek 42 százalékos növekedése négy év alatt. Ennek oka nem feltétlenül a szerkesztőségek hanyagsága, hanem az olvasók érdektelensége. Megkockáztatható, hogy a Tesco-dolgozók tüntetése is a lehetséges vásárlói kényelmetlenségek miatt kapott médiavisszhangot. Nem véletlen, hogy a politikai jelentőséggel is rendelkező munkavállalói kezdeményezések, mint a már említett Szolidaritás és a Tanítanék kapott nagyobb visszhangot.

false

 

Fotó: MTI/Mohai Balázs

Legkésőbb a netadós tüntetések óta jól látható, hogyan csökkent a hagyományos érdekérvényesítők, így a szakszervezetek szerepe. Az egyének gyakran egyedül vagy szűkebb személyes hálózatuk részeként és nem egy szélesebb, példáué munkavállalói kollektíva tagjaként elkötelezettek. A 2010 utáni időszakban ráadásul csökkent az elosztási konfliktusok jelentősége, az utcán szabad felsőoktatást és nem anyagi elismerést követelnek a tüntetők. A munka világának problémáival szembeni közöny azonban megakadályozza azt, hogy olyan széles társadalmi koalíciók jöjjenek létre, amiket az önmagukat civilként meghatározók és a pártok politikusai is gyakran emlegetnek.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.