2016-ban elnökválasztás lesz az Egyesült Államokban: a két ciklus után leköszönő Barack Obama elnök helyére aspiráló jelöltek kiválasztása lényegében már elkezdődött. Amerikában az elnökjelöltek először párton belül versenyeznek: a Demokrata Párt és a Republikánus Párt előválasztásokon keresztül találja meg hivatalos jelöltjét. Az előválasztás során minden tagállamban külön-külön (és számtalan különböző rendszerben) megküzdenek a szavazók támogatásáért – így érik el, hogy a legszélesebb országos támogatottsággal bíró induló legyen a párt elnökjelöltje. A tagállami előválasztások csak 2016 februárjában kezdődnek, az addig hátralévő hónapok intenzív kampányolással és vitákkal folynak, amiből valamelyest képet kaphatunk arról, mi várható jövőre.
| ||
Az előválasztás mint jelöltkiválasztási műfaj erősen kötődik az Amerikai Egyesült Államokhoz: annak ellenére, hogy már számos európai országban is használják országos vagy helyi szinten, az asszociációk jellemzően az amerikai rendszerhez kötődnek. A Republikon előválasztási koncepciójának tavaszi bemutatását követően is többször visszatérő kritika volt, hogy egy párton belüli versenyt (ez lenne az amerikai rendszer) nem lehet adaptálni a magyar helyzetre, ahol számos önálló pártnak kellene közös jelöltet találnia. Noha az előválasztás maga csak egy technikai megoldás, éppen ezért nincs egyetlen „tökéletes” változata – érdemes összevetni, hogy a hasonló problémákat melyik ország rendszere hogyan kezeli. Ebből a szempontból a Republikánus Párt most zajló előválasztása tanulságos példával szolgálhat majd.
Az elnökjelölti helyre ugyanis eddig nem kevesebb, mint tizenhét személy jelentkezett be: jelenlegi és volt kormányzók, szenátorok, újonnan próbálkozók és régi indulók is. A tizenhét jelölt programja alapján nehéz elhinni, hogy mindannyian ugyanannak a pártnak a tagjai: eltérően látják a bevándorlók helyzetét, nem egységesek a külpolitikai irányvonalak tekintetében, vagy épp abban, hogy a vallásnak meddig van helye és szerepe a magánéletben. Az előválasztások során viszont mindannyian vállalják, hogy vitában ütköztetik véleményüket arról, hogy milyen országot szeretnének: ezáltal a most következő néhány hónapban nagyon sok különböző véleménnyel és állásponttal fogják gazdagítani a (republikánus) közbeszédet.
| ||
Természetesen az előválasztások során a tizenhét jelölt jelentős része nem fog annyi szavazatot szerezni, hogy végig versenyben maradjon, de az addigi vitákban részt tudnak venni. A jelöltek száma ugyanakkor jelent némi technikai akadályt: az első komoly vitán múlt héten csak két fordulóban tudtak vitázni a jelöltek: az országos közvélemény-kutatási adatok alapján egy tíz és egy hétfős vitára került sor egymás után. Amit fontos látni tehát, hogy a jelöltek magas száma nem teszi komolytalanná a Republikánus Párt előválasztását: minden jelöltet mérnek, minden jelölt megkapja a lehetőséget, hogy kifejtse a nézeteit, a párt szavazói lényegében minden szóba jöhető elnökaspiránst megismerhetnek.
A verseny jelenlegi állása – ami még csakis közvélemény-kutatási adatokat jelent, tényleges szavazatszámot vagy mandátumot nem – alapján a legkevésbé politikus jelölt, egy üzletember és milliárdos médiaszemélyiség vezet, akinek az előnye az első tévévita utáni felmérésben is megmaradt. Donald Trump személye és szereplése a jelenlegi előválasztási szisztémát is próbára teszi: nem kerüli a kényes témákat, és látványosan szembemegy a politikailag korrekt közbeszéddel akár vita közepén is. Trump kívülről támadja a fennálló politikai rendszert, miközben mint üzletember, finanszírozóként maga is részt vett annak működtetésében. Mégis, az üzenet működik: ahogy Magyarországon, úgy Amerikában is kifizetődő a politikai vezetést felelőssé tenni és korruptnak bemutatni. Trump látszólag mindenféle számítás nélkül, a szabályok felrúgásával kíván sikert elérni – így az előválasztás egyik nagy kérdése, hogy ez a stratégia meddig működhet, mennyire kifizetődő.
Az augusztus 6-i vitában Trump látszólag átlépett egy eddig konszenzusos határt, amikor nem jelentette ki egyértelműen, hogy ne indulna el egy harmadik párt jelöltjeként, ha nem ő nyerné meg a Republikánus Párt előválasztását. Donald Trump előválasztási kampánya éppen ezért mind politikai, mind előválasztás-technikai szempontból fontos lehet: mit kezdenek a republikánus szavazók és mit kezd a republikánus előválasztási szisztéma egy ilyen jelölttel.
