Emberközpontúság

A német tulajdonosi hátterű Pannon Lapok Társasága (PLT) négy megyei napilapjától és online portáljaitól az elmúlt két évben mintegy két tucat újságírót és fotóriportert bocsátottak el. A jelenleg is tartó leépítés érintettjei közül sokan nem fogadták el a bércsökkentést, és perre mentek.

A munkaerővel takarékoskodás hátterében részben az állhat, hogy a cégcsoportot kartellezés miatt 755 millió forintra bírságolta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), illetve hogy a tulajdonos eladná magyarországi lapcsoportját. (A GVH büntetéséről lásd: A négyek bundája, Magyar Narancs, 2014. október 30.)

Kázmér Judit, a PLT egyik ügy­vezető igazgatója 2002-ben a Magyar Sajtóban még így vázolta a lapcsoportnál dolgozó újság­írók jövőjét: „Azt szeretnénk elérni, hogy mint a WAZ-nál (West­deutsche Allgemeine Zeitung, a német tulajdonos cégcsoport korábbi neve – T. J.), tőlünk menjenek nyugdíjba a kollégák. (…) Ennek mi most alakítjuk az infrastruk­turális hátterét, mert elfogadtuk, hogy az újság emberközpontú termék.”

Olcsóbbakra cserélve

Ehhez képest a Veszprém megyében megjelenő Napló volt szerkesztője, Gidai Judit szerint úgy rúgták ki kilenc munkatársát, hogy fél órát kaptak személyes holmijaik összepakolására. „Olyan kollégákat bocsátottak el, akik napi 10-12 órát dolgoztak, minden új és újabb lapkészítési és médiatechnológiát megtanultak, és folyamatosan azért harcoltak, hogy gyakran az ügyvezetői utasításokkal szemben is tartalmassá tegyék a lapot. A menedzsment az utóbbi években mintha kifejezetten abban lett volna érdekelt, hogyan tegye tönkre az újságot. Megtiltották, hogy országos és külföldi híreket közöljünk, helyette burkolt reklámokkal és civil tudósítók írásaival kellett megtölteni a Naplót, ami két kilométerrel odébb már a kutyát sem érdekli” – magyarázta az egykori szerkesztő, aki maga mondott fel a kirúgások után.

Sokféle okot lehet feltételezni a döntések mögött, egyes esetekben politikait is, de Gidai szerint a kirúgottak zöme egyszerűen csak túlképzett. „A másik, a cégvezetés szempontjából lényegesebb szempont, hogy a koruk miatt már viszonylag elfogadható – bár országos viszonylatban korántsem magas – fizetésük volt, így a cég pénzt tudott spórolni azzal, ha gyakornokokkal, külsősökkel, ingyen dolgozó civilekkel íratják tele a lapot.”

Egyöntetű volt az általam megkérdezett elbocsátott sajtómunkások véleménye, hogy elsősorban a mindenkori hatalommal való jó viszony – ahogyan annak idején az MSZMP-vel, illetve jogutódjával, amelytől a redszerváltáskor bagóért szerezték meg a médiacsoportok a megyei napilapokat – játszott szerepet a hirtelen „átszervezésben”.

A Nyugat.hu internetes portál szellőztette meg, hogy 2014 elején, a választásokat megelőzően, az önkormányzati kézben lévő Szombathelyi Médiacentrum Non­profit Kft. – noha egy saját lap, a helyi tévé és portálok is a rendelkezésére állnak – szerződést kötött a PLT-vel. Ennek nyomán a megyei napilapban, a Vas Népében nyolcmillió forint értékben jelentek meg az egész oldalas, Fideszt támogató hirdetések és cikkek, amelyeket a lap a Médiacentrum birtokában lévő, nyíltan kormánypárti Szombathelyi7-ből vett át. Hasonló volt a helyzet a Veszprémi Naplóban is: az önkormányzati választások előtt, 2014 szeptemberétől a PLT kiadott egy Helyi Polgár nevű kampánykiadványt is, minden oldal tetején a „Csak a Fidesz!” szlogennel, a pártot támogató és reklámozó cikkekkel. Az impresszumban szerepel a PLT két ügyvezetője, Szabó Miklós és Kázmér Judit neve is, a lap a PLT-hez tartozó Maraton Lapcsoport Kft.-hez tartozik.

A Médiacentrum – amely bevételeinek felét az önkormányzattól kapja, azaz közpénzből is működik – az önkormányzati választások előtt újabb, ezúttal 40 millió forintos szerződést kötött a Vas Népével, mely szerint a lap péntekenként egy egész oldalon kvázihirdetésként a Médiacentrum cikkeit – valójában kampány- vagy propagandaanyagokat – közli, írta a Nyugat.hu. Továbbá a Vas Népe havi 400 ezer forint, évi 4,8 millió forint értékben cikkeket vásárolt a Médiacentrumtól.

A Pannon Lapok Társasága és a Médiacentrum együttműködésének keretében az utóbbi Szombathelyi7 című hetilapját a PLT veszprémi nyomdája nyomja, a PLT terjesztői hálózata terjeszti, és 2014. szeptember 1-jétől a PLT átvette a lap reklámszervezését is.

A Médiacentrumtól vásárolt cikkek lehetővé teszik a régi újság­írók elbocsátását: az utóbbi években a megyei napilap, a Vas Népe alkalmazottainak létszáma a harmadára csökkent.

 

Célok és módszerek

Barták Péterre, a Napló akkori főszerkesztőjére várt 2013 nyarán a feladat, hogy leépítse a négy megyei lapnál dolgozó fotósokat. A menedzsment számítása, hogy gyorsan lezavarják az új, a munkavállalók alapbérét mint­egy a felével csökkentő szerződések elfogadtatását, nem jött össze: a 14 fotóriporterből 9-en visszautasították az ajánlatot. Barták ezután egy, az internetről lehalászott levélben, 2013. július 2-án keményebb fellépést javasolt a renitensekkel szemben a PLT vezérkarának: „(…) állítsuk őket kész tények elé, illetve ne hagyjunk nekik időt bármilyen cselekvésre! Tájékoztattam őket arról, hogy ha aláírják a változtatatás nélküli fotóriporteri szerződésmódosítást, akkor eszerint dolgozhatnak tovább. Ha nem, akkor az elhatározott szervezeti átalakítás miatt elbocsátjuk őket. (Érzésünk szerint ez komolyan elgondolkoztat mindenkit, és – nem lévén más választásuk – aláírják a sima fotóriporteri szer­ződést. Egyébként ez 5-ször 30 ezer/fő/hó megtakarítást jelent.) Ezt is csak akkor, ha a felmondások elkészültek.”

A következő menetben az ügy­vezetés egyszerre három szerződést tett le dolgozói elé: a bércsökkentős újat, egy másikat a közös megegyezéses-végkielégítéses távozásról és egy harmadikat a munkavállaló részéről történő azonnali felmondásról. „Az egzisztenciám odalett, a múltamat és az elismeréseimet nem tudja senki elvenni, de a nyugdíj előtt pár évvel új életet kezdeni nagyon nehéz” – mondta egy országos díjakat nyert fotóriporter, aki nem írta alá a felajánlott módosított szerződést. Egy jelenleg helyettesítő napközis tanárként dolgozó Veszprém megyei újságíró így beszélt: „Ma is számtalanszor szólítanak meg az utcán, hogy hallották, mi történt velünk, és hogy tudjuk meg: lemondták az újságot. Mindenki tudja, hogy a döntés politikai hátszelű volt.”

„Baromi sokat dolgoztam 17 éven át a Napló fotórovatában. Csak az újság létezett. Aztán idejött az ország túlsó, keleti oldaláról egy komplett csapat, akik átvették itt az uralmat, Szabó Miklóssal – aki a primus inter pares – az élen. Az elvárás az volt vele szemben, hogy tegye rendbe a cég gazdálkodását” – jegyezte meg keserűen Gáspár Gábor, a Napló volt fotórovat-vezetője.

Nagy Norbert, a Fejér Megyei Hírlap korábbi fotórovat-vezetője szintén a felmondást választotta, és munkaügyi pert indított a PLT ellen. Keresetlevelében leszögezi, hogy a munka törvénykönyve „felmondáskori hatályos rendelke­zései nem teszik lehetővé a munkabér egyoldalú csökkentését a munkáltató részéről”.

Nagy pere még folyik, viszont a gyedről visszatért felesége, akit a vezetői ígéret ellenére mégsem alkalmaztak a Fejér Megyei Hírlap online részlegénél, első fokon már pert nyert a lapcsoporttal szemben. Pál-Nagy Szabina meggyőződése, hogy rajta álltak bosszút, amiért a férje beperelte munkáltatóját. Az ítélet elmarasztalta a PLT-t, és kártérítés megfizetésére kötelezte. A munka törvénykönyve szerint a munkáltatónak tisztességesen kell eljárnia a munkavállalóval szemben, folyamatosan tájékoztatnia kell. „Esetemben nem közölték velem, hogy ha lemondok a gyedről, akkor visszatérve a létszámleépítés miatt elveszítem a munkámat.
A tisztességes eljárás az lett volna, ha tájékoztatnak, és figyelmeztetnek, hogy inkább maradjak gyeden, várjam meg, amíg a kolléganőm szülési szabadságra megy” – mondta az újságírónő.

Pál-Nagy Szabina perében, 2014. június 5-én tanúként meghallgatták Szabó Miklós ügyvezető igazgatót, aki a nem a terveknek megfelelően alakult bevételekkel magyarázta a létszámcsökkentési kényszert.

Orosz Pétert, a Napló fotóriporterét, aki most mentősként dolgozik, kirendeléssel akarták kötelezni, hogy Debrecenbe járjon dolgozni, amit nem tudott vállalni, inkább felmondott. Az általa indított, január végén jogerősen lezárult munkaügyi perben felmondása jogosságát illetően neki adott igazat a bíróság. A fotóst arra utasította az ügyvezetés, hogy a PLT jogtanácsosa, Kóródi Sándor debreceni médiaérdekeltségének készítsen címlapfotókat. (Kóródi képviselte a munkaügyi perben a céget Orosz Péterrel szemben.)

 

Az ügyvezetés hallgat

Szabó Miklós és Kázmér Judit ügyvezető igazgatóknak többször is eljuttattam e-mailen, illetve ajánlott levélben a kérdéseimet. Egyebek között arra lettem volna kíváncsi, hogy volt-e köze a futótűzszerű leépítéshez a PLT-t sújtó több mint 755 millió forint versenyfelügyeleti bírságnak, illetve annak, hogy a német tulajdonos árulja magyarországi érdekeltségét. Érdeklődtem, miképpen lehetséges, hogy – amint a cégvezetés állítja – nem befolyásolja a szerkesztőségi munka hatékonyságát és eredményességét a létszámcsökkentés, miközben a szakmailag képzett munkatársak írásait és fotóit kezdők és fideszes pártmunkások anyagaival helyettesítik. Végül megkérdeztem, hogy a költségtakarékosság jegyében a létszám- és bércsökkentés a lapcsoport me­nedzs­­mentjét is érintette-e.

A PLT vezetői közel másfél hónapja válaszra sem méltattak.